A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
Kvarner-
obol
(
horvatul
Kvarnerski zaljev
,
olaszul
Golfo del Quarnero
) az
Adriai-tenger
egy resze, amely az
Isztriai-felsziget
, a szarazfold es szamos kisebb-nagyobb
sziget
kozott helyezkedik el, es
Horvatorszag
teruletehez tartozik.
A Kvarner-obol egeszenek neve a partvidekkel es a szigetvilaggal egyutt
Kvarner
vagy
Kvarner-videk
(horvatul
Kvarnersko primorje
).
A
Kvarner
elnevezes az
olasz
Quarnero
megfelel?je, amely a
latin
quernus
(?tolgyerd?”) szobol ered, es a partvidek egykori
tolgyeseire
utal.
[1]
A Kvarner legnagyobb szigetei
Cres
,
Krk
,
Pag
,
Rab
es
Lo?inj
. A szarazfold, Cres, Krk, Rab es Pag kozott talalhato legnagyobb egybefugg? tengerresz neve
Kvarneri?
(?kis Kvarner”). A masik nagy egybefugg? vizfelulet a szarazfold (
Fiume
es partvideke), Cres es Krk szigetek kozott van.
A Kvarner-obol igen mely, ami lehet?ve teszi, hogy a
fiumei
kikot?t meg a legnagyobb tengeri tankhajok is hasznalhassak.
A
Krk-szigetre
ivel az
1980
-ban a vilag legnagyobb tamaszkoz?
ivhidjanak
szamito
Krki hid
, ma mar csak
Europaban
?rzi els?seget, a masodik a vilagon.
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]