A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
|
Eonotema
/
Eon
|
Id?tema
/
Id?
(era)
|
Rendszer
/
id?szak
|
? Kezdete
(millio ev)
|
|
Fanerozoikum
tart.: 542 millio ev
|
Kainozoikum
Foldtorteneti ujkor
tartama: 65,5 millio ev
|
kvarter
|
2,588-0
|
neogen
|
23,03-2,588
|
paleogen
|
65,5-23,03
|
Mezozoikum
Foldtorteneti kozepkor
tartama: 185,5 millio ev
|
Kreta
|
145,5-65,5
|
Jura
|
199,6-145,5
|
Triasz
|
251-199,6
|
Paleozoikum
Foldtorteneti okor
tartama: 291 millio ev
|
Perm
|
299-251
|
Karbon
|
359,2-299
|
Devon
|
416-359,2
|
Szilur
|
443,7-416
|
Ordovicium
|
488,3-443,7
|
Kambrium
|
542-488,3
|
P
R
E
K
A
M
B
R
I
U
M
|
Proterozoikum
tart.: 1,958 milliard ev
|
Neoproterozoikum
Uj Proterozoikum
tartama: 458 millio ev
|
Ediakarium
|
635-542
|
Kriogenium
|
850-635
|
Tonium
|
1000-850
|
Mezoproterozoikum
Kozeps? Proterozoikum
tartama: 600 millio ev
|
Stenium
|
1200-1000
|
Ectasium
|
1400-1200
|
Calymmium
|
1600-1400
|
Paleoproterozoikum
Korai Proterozoikum
tartama: 900 millio ev
|
Statherium
|
1800-1600
|
Orosirium
|
2050-1800
|
Rhyacium
|
2300-2050
|
Siderium
|
2500-2300
|
Archaikum
tart.: 1,500 milliard ev
|
Neoarchaikum
tart.: 300 millio ev
|
|
2800-2500
|
Mezoarchaikum
tartama: 400 millio ev
|
|
3200-2800
|
Paleoarchaikum
tartama: 400 millio ev
|
|
3600-3200
|
Eoarchaikum
tartama: 400 millio ev
|
|
4000-3600
|
Hadaikum
tart.: 600 millio ev
|
|
|
4600-4000
|
A
kronosztratigrafia
(kronos=id? (gr.); stratum=reteg(lat.)) vagy "id?retegtan" a
geologiai
kepz?dmenyek megkulonboztetesevel es csoportositasaval foglalkozo tudomanynak, a
retegtannak
resztudomanya. Celja a k?zetek kepz?desi koranak meghatarozasa a k?zetb?l vett mintak alapjan. A kronosztratigrafia segitsegevel az egymastol jol elkulonithet? k?zetek (lasd:
k?zetretegtan
) kepz?desenek id?tartama is meghatarozhato. Ezek alapjan a kepz?dmenyek kronosztatigrafiai egysegekbe sorolhatok, amelyek hierarchikus rendszert alkotnak. Ezek
eonotema
,
id?tema
(eratema),
rendszer
,
sorozat
,
emelet
, alemelet
es
kronozona
neven ismertek.
[1]
Az abszolut kor alapvet?en a geologiai kepz?dmenyek keletkezesi idejen fosszilizalodott geokemiai kornyezet vizsgalataval hatarozhato meg.
Az abszolut kormeghatarozas modszerevel a
geokemia
tudomanyterulete foglalkozik. Altalaban a
kemiai izotopok
aranyat vizsgalja, amelyek a
foldtortenet
soran, vagy az k?zetalkoto asvanyok kristalyosodasa ota megvaltoznak, de mas modszerek is leteznek. Ismertebb modszerek:
- A stabil izotopos modszerek a foldtorteneti kozelmult (
pleisztocen
-
holocen
) esemenyeit mutatjak ki:
- 13
C
/
12
C
(egykori klimatikus viszonyok, legkori CO
2
vizsgalata)
- 16
O
/
18
O
(egykori h?mersekleti viszonyok kimutatasa)
- Termolumineszcens modszerekkel uledekes k?zetek betemet?desi korat lehet vizsgalni.
- A hasadvanynyom-modszerrel (angolul
fission track analysis
) modszerrel az
atommagok hasadasanak
nyomaibol, illetve azok gyakorisagabol kovetkeztethet? ki a k?zetek
238
U izotopot tartalmazo kristalyainak bizonyos, un.
zarodasi h?merseklet
ala h?lesenek kora, illetve a nyomok hossz-eloszlasabol a befoglalo k?zettest h?tortenetere kovetkeztethetunk.
A kronosztratigrafia es a geokronologia fogalmak elkulonitese
[
szerkesztes
]
A ket fogalom, de kulonosen a hozzajuk tartozo elnevezesi gyakorlat konnyen osszekeverhet? meg a foldtudomanyokban jaratosak szamara is, mivel a kronosztratigrafiai egysegek es a
foldtorteneti korok
nevei megegyeznek, csupan a hierarchikus nevezektani kategoriak kulonboznek (l. tablazat). A megkulonboztetes azert szukseges, mert a
kronosztratigrafia (vagy id?retegtan)
a k?zetekkel a
geokronologia (vagy
foldtortenet
)
viszont az eltelt id?vel foglalkozik. Egy id?beli fogalomrol pedig nem lehet ugyanolyan ertelemben beszelni, mint egy sziklarol.
Peldaul hivatkozhatunk a
fels?
pleisztocen
retegsorra, ha a kavicsos folyami uledekekr?l vagy a lerakodott
loszr?l
beszelunk, de a
Wurm-glacialis
a
kes?
pleisztocen folyaman tortent.
A
kronosztratigrafiai tablazat
tehat a Fold fejl?destortenete soran kepz?dott k?zetekre, a
geokronologiai skala
pedig az eltelt id?re vonatkozo hierarchikus megnevezesek tablazatos gy?jtemenye.
A tablazat feltunteti az id?-, vagy retegtani egysegek kezdetet es veget, valamint jellegzetes megkulonboztet? szinekkel szemlelteti azokat. Ezek a szinek nemzetkozileg elfogadott szinek, amelyeket
foldtani terkepeken
es szelvenyeken is alkalmaznak, de kulonboz? kiadvanyok mas-mas szinarnyalattal jellemezhetnek azonos korokat.
- ↑
Csaszar Geza 2002: A Magyar Retegtani Bizottsag altal jovahagyott
geokronologiai es kronosztratografiai terminusok - Foldatni Kozlony 132/3?4, 481?483 (2002) Budapest
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]