Krisztus masodik eljovetele
egy szoval kifejezve
paruzia,
jovendoleseken alapulo
kereszteny
es
iszlam
hit, amely
Jezusnak
a Foldre valo visszateresere vonatkozik.
Az
Ujszovetsegben
megtalalhato profetikus esemeny a kereszteny
eszkatologia
resze, amely veglegesse fogja tenni az els?
messiasi
eljovetel eredmenyeit; ugy mint a
feltamadast
, az igeretet az
itelet napja
bekovetkezeser?l, majd
Isten orszaga
megalapitasat.
A kulonboz? kereszteny felekezetekben tobbfele nezet alakult ki az eljovetel termeszeter?l, id?pontjarol, lefolyasarol.
A keresztenyek nagy resze ugy gondolja, hogy Jezus masodik eljovetele az utolso eljovetele is egyben: els? es utolso, a kezdet es a veg,
Alfa es Omega
[1]
(Jel 1,8; 21,6; 22,13).
Michelangelo Buonarroti - Utolso itelet
Tobbfele kifejezes is hasznalatos a magyar nyelvben:
az Ur masodik eljovetele, Krisztus masodik eljovetele, masodik eljovetel, masodik advent, megjelenes, Jezus visszaterese
stb.
Az eljovetel id?pontjara utalnak igy is:
- Az a Nap,
[2]
- Az Ur Napja,
[3]
- Krisztus napja,
[4]
- Az ember Fianak Napja,
[5]
- Az utolso nap.
[6]
Jezus tanitasa es beszedei
alapjan nem allapithato meg az esemeny id?pontja, de vazolja annak korulmenyeit (A nemzetek megitelese. Mt 24,27; 25,31).
Az advent a
latin
adventus szobol szarmazik, mely eljovetelt jelent. (1Kor 15,23), (2Tes 2,1-9)
A szo "megjelenest" jelent.
[7]
Hat alkalommal hasznalja az Ujszovetseg az
epifania kifejezest
, epiphaneia (?πιφ?νεια),
[8]
(ebb?l 5 alkalommal Jezus visszateresevel kapcsolatban).
A
paruzia
(παρουσ?α, parousia)
szonak ket jelentese van:
[9]
- eljovetel, megerkezes
- jelenlet.
A paruzia, jelent?s kereszteny allaspontta, az udvtortenet kozponti elemeve valt, avval hogy Krisztus ekkor tartja a vilag →
vegitelet
et.
Jelent?seget mutatja, hogy az
ujszovetsegben
a 'parousia' (παρουσ?α) szot 24 alkalommal hasznaltak.
[10]
A parousia szo az eredeti szovegben a kovetkez? igeszakaszokban talalhato meg: (Mt 24,3; 27, 37, 39); (1Kor 15,23); (1Thessz 2,19; 3,13; 4,15; 5,23); (2Thessz 2,1; 8-9); (Jak 5,7-8); (2Pet 1,16; 3: 4,12); (1Jn 2,28).
Az
apokalipszis
(?ποκ?λυψι?) szoval is utalnak ra.
[11]
Az iszlamban az el-razsa (
arab
: ??????) kifejezest hasznaljak Jezus masodik eljovetelere,
[12]
melyet leggyakrabban a
siita muszlimok
hasznaljak.
[12]
Jezus az
evangeliumokban
leirt eletet es tevekenyseget az "els? eljovetele"-kent jellemzik. Ezert a kovetkez? alkalom, amikor Jezus majd ismet a Foldre szall, mar a masodik lesz. Ekkor tortenik meg a halottak
feltamadasa
, a
vegitelet
es Isten kiralysaganak felallitasa. A jelenlegi vilagrendszer veget er.
Oszovetsegi hivatkozas
[
szerkesztes
]
Daniel profeta
Krisztus el?tt 5-6 evszazaddal leirta latomasat a Messiasrol, akinek els? eljovetelere utalast adott, es masik latomasaban az eg felh?in kozeled? Emberfiarol ir. Az Ujszovetsegben Jezus magarol beszel, mikor azt mondja, ?Emberfia” ? ezzel a Daniel konyvenek apokaliptikus szakaszaiban lefestett Messias kepet alkalmazza magara.[2] Daniel 7,13-14 szerint az eg felh?in emberalak erkezik. Hatalmat, meltosagot es kiralysagot kap, hogy megalapitsa a foldon Isten orszagat. Ezt Daniel konyve eszkhata-kent es a vilag vegekent mutatja be. (Ld.
Eszkatologia
)
- Lattam az ejszakai latomasban: Jott valaki az eg felh?in, aki emberfiahoz hasonlo volt; az oregkoru fele tartott, es odavezettek hozza. Hatalom, dics?seg es kiralyi uralom adatott neki, hogy mindenfele nyelv? nep es nemzet ?t tisztelje. Hatalma az orok hatalom, amely nem mulik el, es kiralyi uralma nem semmisul meg.
[13]
A
Biblia
gyakran emliti az
Emberfia
kifejezest, amelyet sokan Jezussal azonositanak.
Az evangeliumokban
[
szerkesztes
]
Az
evangeliumokban
szo van arrol, hogy Jezus majd visszater, es
- "amint a villam napkeleten tamad es napnyugatig latszik, olyan lesz az Emberfianak eljovetele is."
[14]
Ugyanakkor Jezus gyakran ugy igerte a visszajovetelet, hogy az meg a kortarsai eleteben bekovetkezik.
- "Bizony, mondom nektek: nem jarjatok vegig Izrael varosait, amig el nem jon az Emberfia.
"
[15]
- "Vannak itt allok, akik nem izlelik meg a halalt, mig meg nem latjak az Isten orszagat hatalommal eljonni.
"
[16]
Janos evangeliuma
is felhasznalja az Emberfia kepet, mikor az ?utolso naprol” beszel (Jn 6,39-54), de itt mar a holtak feltamasztasaval osszefuggesben. Ez a tema ujbol el?kerul Jn 11,24-ben, ahol Marta Jezus eljovetelet egyfel?l a feltamadassal, masreszt az elettel hozza kapcsolatba, illetve Jn 14,3-ban, ahol Jezus azt mondja, ?ujra eljovok”, hogy tanitvanyai egyutt lehessenek vele Atyja hazaban.
Ujszovetseg egyeb irataiban
[
szerkesztes
]
Amikor a tanitvanyokat megszolito angyalokrol beszel, az Apostolok Cselekedete Jezus valos testben torten? visszajovetelet emliti: "Ezt mondtak nekik: ?Galileai ferfiak! Mit alltok itt egre emelt tekintettel? Ez a Jezus, aki t?letek az egbe vetetett, ugy jon el ismet, amint szemetek lattara a mennybe ment.” (Ap Csel 1:11, SZIT)
Jezus igereteinek megfelel?en az
?skeresztenyek
arra is szamitottak, hogy Jezus meg az eletukben visszater,
[17]
ezert sokan feladtak mindenuket, tartozkodtak mindenfele "vilagi" elett?l, a hajadonok a meghazasodastol; a hiv?k az egesz eletuket Isten orszaga varasanak allitottak be.
Az
evangeliumokban
Jezus gyakran beszel arrol, hogy Isten Uralma mar nagyon kozel van.
[18]
Tobb evangelista is rogzitette, hogy egy generacio sem telik el az ? orszaganak megalakulasaig.
[19]
[20]
Ezek a figyelmeztetesek es igeretek azoknak szolnak, akik ujjaszuletnek szellemi testtel; zavarba ejtik azokat, akik ugy gondoljak, hogy Jezus sajat magarol beszelt
[
forras?
]
.
Nehany kereszteny es a
preterizmus
hivei szerint az "ember Fianak dics?seges eljovetele" mar betoltetett, amikor Jezus kereszthalalt halt. Jezus meg eleteben gyakran az "ember Fianak" esemenyeit a sajat szenvedesevel, halalaval es feltamadasaval kapcsolatban emlegette. Ez szimbolikusan is erthet?; ez mindenkinek a szenvedese, az ? utazasa peldaja minden egyes ember spiritualis utjanak. Tobb biblia-tudos allitja, hogy Jezus passiojaval szamos, ha nem az osszes O- es ujszovetsegi profecia beteljesedett. Peldaul:
- Jezus kijelenti, hogy senki sem tudja, hogy mikor jon el "az az id?, az az ora"
(Mark 13,32-35). Majd amikor Judas elarulja, kijelenti, hogy
?eljott az ora; ime az embernek Fia a b?nosok kezebe adatik”
(Mark 14,41).
- Jezus kijelenti, hogy nem tudja senki,hogy mikor jon el az ora,
?este-e vagy ejfelkor, vagy kakasszokor, vagy reggel?”
(Mark 13,32-35). Az evangelium kes?bb igy szol:
?Mikor pedig este l?n, oda mene a tizenkett?vel"
(Mark 14,17). Majd igy:
?Es masodszor szola a kakas. Es Peternek eszebe juta a beszed, a melyet neki Jezus mondott vala, hogy miel?tt a kakas ketszer szolana, haromszor megtagadsz engem. Es sirva fakada”
(Mark 14,72).
?Es mindjart reggel tanacsot tartvan a f?papok a venekkel es irastudokkal, es az egesz tanacs, megkotozven Jezust, elvivek es atadak Pilatusnak”
(Mark 15,1
- Ez a nemzetseg.
Jezus a kovetkez? kijelenteset tette: ?Bizony mondom nektek, el nem mulik ez a nemzetseg, mignem mindezek meglesznek” (Mat 24,34.); ?Bizony mondom nektek, hogy el nem mulik ez a nemzetseg, a mig meg nem lesznek mindezek” (Mark 13,30.); ?Bizony mondom nektek, hogy e nemzetseg el nem mulik, mignem mind ezek meglesznek” (Lukacs 21,32) ? amelyet sokan ugy ertenek, hogy Jezus idejeben el? nemzedek meg fogja tapasztalni a masodik eljovetelt. Masok ugy velik, hogy ezt nem szabad szo szerint venni; egyesek a zsidosagra vonatkoztatjak, ugyanis a zsidok a tortenelmet szakaszokra bontjak. Adamtol Abrahamig, Abrahamtol a mozesi szovetsegig stb. Jezus azt mondta az altala inditott korszak a vilag vegeig fog tartani. Igy Krisztussal uj korszak kezd?dott az Ujszovetseggel, tehat az ujszovetsegi nemzedek. Ezt a korszakot jelolheti, amely vegen fog bekovetkezni az eljovetele
[21]
.
- vagy jelenthet egy fajt, egy eletviteli stilust kepvisel? szemelyek csoportjat, amelyen ezek a dolgok beteljesulnek majd.
[
forras?
]
- A
mormonizmus
egy erdekes feltevest fogalmazott meg; szerintuk vannak elvaltozott test? szemelyek, akik itt maradhattak a
Foldon
es tovabbra is elnek (pl.:
Janos evangelista
), igy az ? nemzedekuk tenyleg meg nem mult el.
[22]
Masok azt allitjak, hogy ez a vers ertelmezes nelkul marad, amig Isten ugy nem akarja, hogy az emberiseg megerthesse.
C.S. Lewis
iro peldaul azt mondta: ez a Biblia leginkabb zavarba ejt? verse.
[23]
- Kozmikus katasztrofak:
Jezus kijelentesei az apokalipszisr?l:
?De azokban a napokban, … a nap elsotetedik, es a hold nem fenylik”
(Mark 13:24);
?… es az egekben lev? hatalmassagok megrendulnek”
(Mark 13,25).
?Es akkor meglatjak az embernek Fiat elj?ni felh?kben nagy hatalommal es dics?seggel”
(Mark 13:26). A beteljesedes Jezuson parhuzamba hozhato a masodik eljovetelevel, mert "ugy fog visszaterni, ahogy elment.":
?Mikor pedig hat ora l?n, sotetseg tamada az egesz foldon kilencz oraig”
(Mark 15:33);
?Es a templom karpitja folet?l aljaig kette hasada”
(Mark 15,38) vagy
?Es ime a templom karpitja folet?l aljaig kette hasada; es a fold megindula, es a k?sziklak megrepedezenek; Es a sirok megnyilanak, es sok elhunyt szentnek teste foltamada”
(Mate 27,51-52);
?Latvan pedig a szazados, a ki vele atellenben all vala, hogy ekkent kialtva bocsata ki lelket, monda: Bizony, ez az ember Isten Fia vala!”
(Mark 15,39)
- Az Emberfia jelenek felt?nese
: Egyes teologusok szerint a kereszt felt?nese. Mas kereszteny teologusok elkepzelesei szerint az
?Es akkor feltetszik az ember Fianak jele az egen. Es akkor sir a fold minden nemzetsege, es meglatjak az embernek Fiat elj?ni az eg felh?iben nagy hatalommal es dics?seggel”
(Mate 24:30) verssor sokkal inkabb raillik az
atvaltozas
tanitasara, amelyet a
Jelenesek konyve
ir le.
- Az evangeliumot hirdetni fogjak minden nepnek.
"Csak akkor jon el a veg." (Mt 24,14). Mindenutt lesz lehet?seg, hogy Krisztus mellett vagy ellene dontsenek.
- Henoch es Illes ujra megjelenik.
A zsido felfogas szerint ?k a ket tanu akik igazoljak majd a Messias masodik eljovetelet. A keresztenyek szerint Keresztel? szent Janos el?zte meg Krisztust, benne Illes jott el (Lk 1,17), nem kell varni tobbet Illesre ((Mt 11,14); (Mk 6,15).
- Az Antikrisztus fellepese.
(1Jn 2,18-27), a b?n emberenek, a karhozat fianak (2Tesz 2,3) nevezi Pal apostol. Hamis Krisztusok, profetak (Mt24,24). Janos nem zarja ki hogy szemelyesen jelenik meg. A Jelenesek konyveben a sarkanyrol, a vadallatrol, satan altal vezetett seregek azokat a felforgato er?ket szemelyesiti meg, amelyek a tortenelem soran szembe helyezkednek Krisztussal.
- Viszalykodasok, gyotrelmek.
Ugyancsak el?zmeny nemzet nemzet ellen tamad, ehinseg es ragaly. (Mt 24,7-8)
Lasd meg:
Utolso id?
Joslatok a masodik eljovetel id?pontjara
[
szerkesztes
]
A masodik eljovetel id?pontja
|
Szerz?
|
Megjegyzesek
|
1844
.
oktober 22.
|
William Miller (predikator)
|
A datumot tobbszor igazitotta, vegul a
karaita judaizmus
naptaranak utolso napjat jelolte meg. Miutan a varakozasok teljesitetlenek maradtak bekovetkezett a
nagy kiabrandulasnak
nevezett vallasi korszak
Amerikaban
; a
Hetednapi Adventista Egyhaz
es a
Advent Christian Church
ennek kovetkezteben johetett letre.
|
1874
|
Charles Taze Russell
|
Az id?pontot a piramisok angolszasz mertekegysegben szamitott mereteib?l es bibliai alapokon szamolta ki. ? volt az els?, aki vilagmeret? hirverest tudott csinalni a parausia id?pontjanak megjosolasaval. Mivel nem kovetkezett be az
armageddoni csata
'74-ben, modositotta az elmeletet; az eljovetel lathatatlanul tortent meg es a
vilag vege
csak kes?bb, folyamatosan fog bekovetkezni, amelyre egyre tobb es tobb vilagban bekovetkez? esemeny, katasztrofa mutat majd ra.
|
1914
|
Jehova Tanui
|
A doktrinajuk fontos reszet kepezi az evszam; '14-ben lathatatlanul a
Mennyben
alakult meg Isten Kiralysaga, amely azota lathatatlanul jelen van; az
apokaliptikus
masodik eljovetel pedig egy kes?bbi ismeretlen id?pontban fog elj?ni fizikailag tapasztalhato jelekkel. Ez az interpretacio tobbszori modosulas soran alakult ki.
|
1930-as evek
|
Rudolf Steiner
|
Krisztus
inkarnacioja csak egyszer tortent meg fizikailag. Krisztus masodik eljovetele az ember
tudatfejl?desenek
fuggvenye. Az eljovetel feltetele valojaban mindenekel?tt az ember felnovekedese egy magasabb szintre. Nem Jezus, az ember, hanem Krisztus az isteni leny jelenik meg az
eterben
az 1930-as evek elejen, 1933-tol. Az eter a fizikai sikon tul letez? eletszfera, a legalacsonyabb erzekfeletti szint. Ez elteti belulr?l a fizikai el?lenyeket is. Mivel az elet maga egy erzekfeletti szubsztancia, ezert Krisztus csak azok szamara lesz lathato, akik legalabb rovid ideig kepesse valnak az elet szferajanak erzekfeletti megtapasztalasara. Krisztus kezdetben keves ember szamara lesz megtapasztalhato ebben az erzekfeletti szferaban, de a kovetkez? 2000 ev soran egyre tobb embernek. Az
antropozofusok
jelent?s resze ugy gondolja, hogy a masodik eljovetel megtapasztaloinak jelent?s resze egyel?re az un.
halalkozeli elmenyeket
("hatartalan szeretett?l arado isteni lenyt") atelt emberek koreben talalhato .
[2]
|
1940-es evek
es
1975
kozott
|
Herbert W. Armstrong
|
A
Radio Church of God
es a
Worldwide Church of God
pasztorakent tobb id?pontot is megjelolt es nagyon sok emberhez juttatta el joslatait. Konyve az
1956
-ban kiadott
1975 in Prophecy!
igen nepszer? volt.
|
1994
|
Harold Camping
|
A
Bible (radio)
alapitojakent es kereszteny tanitokent kiadta az
1994 (konyv)
cim? m?vet, melyben kifejtette, hogy meg abban az evben eljon
Jezus
es a
vilag vege
.
|
1999
es
2009
kozott
|
Jerry Falwell
|
Fundamentalista
predikatorkent azt allitotta 1999-ben, hogy a masodik eljovetel tiz even belul bekovetkezik.
[24]
|
1999
|
Nostradamus
|
Kijelentette, hogy az egb?l a terror nagy kiralya fog megerkezni.
[25]
Nehany kereszteny interpretacio szerint ez Jezus Masodik eljovetelevel azonos esemeny. Amikor ez nem kovetkezett be, Nostradamus kovet?i ? koztuk
Edgar Cayce
? azt allitotta, hogy valamit elszamoltak es
1998
-ban Jezus mar megfogant, 1999-ben megszuletett es a
reinkarnacioja
a Foldon el emberkent. Nostradamus itt csillagaszkent valoszin?sithet?en azt is pontosan ki tudta szamitani, hogy 1999 nyaran (a korabbi naptar szerint juliusban, de a ma hasznalatos Gergely-naptar szerint augusztus 11-en) Europan atvonulo napfogyatkozasra fog sor kerulni es ez pontosan ertelmezhet? az altala irt "remulet nagy kiralyanak" megjelenesere.
|
Ezredfordulo
|
Edgar Cayce
|
Ugyanabban a testben jon vissza mint azt Galileaban felvett, es keresztre feszitettek. A profeta 1932 korul valaszolt erdekl?d?knek alvas kozben. Egyik alkalommal azt mondta senki nem tudja mikor jon el, masik alkalommal az ezredfordulot jelolte meg. Az eljovetelt el?keszites kell megel?zze. Azonban Jezus szelleme tobbszor eljott mar Jozsuet is az Emberfia vezette
[26]
|
2007
.
szeptember 13.
|
Paul Sides
|
Sides ezt az id?pontot jelolte meg a
Bibliaban
emlitett haboru es haborukrol szolo hirek (Mate 24:6) id?szakanak a vegenek, mivel het ev telik majd el az
Oszloi Egyezmeny
(Oslo Accords) alairasatol kezdve. Mig ez az id?pont el nem erkezik,
Izrael
allam teruleten haboruk fognak dulni, de a vegen visszakerul a
szent fold
a
Messias
tulajdonaba.
[27]
|
2012
|
Jack Van Impe
|
Az Amerikaban hires
TV-predikator
, Impe tobb datumot is megjelolt Jezus visszateresenek id?pontjakent, amelyek nem teljesedtek be, igy egyre hatrebb tolta az id?pontot; a legutobbi a 2012-es. Ma mar nem allitja, hogy ismerne a pontos datumot, de er?s rautalassal el, hogy az emberek tudni fogjak, amikor mar kozel lesz.
|
ismeretlen
|
Mun Szonmjong
|
Moon tiszteletes es kovet?i ugy gondoljak, hogy ? a
Masodik Advent Ura
. Moont allitasa szerint 15 eves koraban maga
Jezus
Krisztus
hivta el, amikor
husvet
vasarnapjan az egyik
koreai
hegyen volt.
|
ismeretlen
|
Master Beinsa Douno
|
a mester kijelentette, hogy Krisztus megjelenesekor:
?Christ Impulse will gradually penetrate into the human being and will take over guidance during the further development of the humankind (sic.). We are still in the beginning of all this now"
.
[28]
|
ismeretlen
|
Rasztafarianus mozgalom
|
A mozgalom hivei hiszik, hogy Haile Selassie (
Haile Szelasszie
) maga Jezus Masodik eljovetele ? bar Haile ezt sohasem er?sitette meg. Akkor lett a Krisztus megtestesit?je, amikor
Etiopia uralkodojava
avattak. A hivei varjak, hogy harmadszor is visszaterjen, amikor is elhozza az apokalipszis napjat es iteletet tart. A rasztafari hiv?k ugy gondoljak, hogy
Jah Ras Tafari
neven meg mindig eletben van.
|
ismeretlen
|
Patricia Mundorf
|
1995-t?l kezd?d?
Sz?z Maria-jelenesek
uzenetei alapjan
[29]
Jezus visszatereset meg kell el?znie, a
Nagy figyelmeztetesnek
, a Csodanak, az Antikrisztus szinre lepesenek es bukasanak, t?zes?nek, es harom napos sotetsegnek. Ebben az id?szakban tisztul meg az emberiseg es a zsido nep "megter". A Masodik Eljovetelben kellemes klima lesz, tavaszi id?jaras es Krisztus ezer evig fog uralkodni, uj dolgokra tanit.
Az eleteben stigmatizalt
Pietrelcinai Szent Pio
ugyanezeket irta le.
[30]
|
2012 utan
|
Maria Divine Mercy
|
2010-t?l folyamatosan kap uzeneteket, az europai, alneven fellep? latnok a Nagy figyelmeztetesr?l, Jezus eljoveteler?l.
[31]
[32]
"
Senki sem fogja tudni
Masodik Eljovetelem id?pontjat."
[33]
"Draga, szeretett leanyom, 2012 decembereben veszi kezdetet az a harom es fel ev, mely meg hatravan a Szorongattatas id?szakabol."
|
[
forras?
]
Tovabbi elkepzelesek a masodik eljovetelr?l
[
szerkesztes
]
- Bahaallah
: az ? kovet?i is ugy hiszik, hogy ? maga a ?Visszatert Jezus”. Ezen felul azonosnak velik meg
Maitreja
, az 5.
buddha
reinkarnaciojaval. Szamos profeciat latnak beteljesulni
1844
-ben rajta es
Babon
. Ugy gondoljak, hogy a zsidok es keresztenyek az irasok szo szerinti beteljesuleset vartak, de nem az kovetkezett be.
[34]
- Emanuel Swedenborg
es a
The New Church
szerint mar megvolt a masodik eljovetel es az
itelkezes
is;
1757
elejen kezd?dott es az ev vegere mar be is fejez?dott.
[35]
A
Mennybemenetelr?l
beszel a Cselekedetek 1:6-12 versek:
6. Mikor azert azok egybegy?ltek, megkerdek ?t, mondvan: Uram, avagy nem ez id?ben allitod-e helyre az orszagot Izraelnek? 7. Monda pedig nekik: Nem a ti dolgotok tudni az id?ket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmaba helyheztetett. 8. Hanem vesztek er?t, minekutana a Szent Lelek elj? reatok: es lesztek nekem tanuim ugy Jeruzsalemben, mint az egesz Judeaban es Samariaban es a foldnek mind vegs? hataraig. 9. Es mikor ezeket mondotta, az ? lattokra felemeltetek, es felh? foga el ?t szemeik el?l. 10. Es a mint szemeiket az egre fuggesztettek, mikor ? elmene, ime ket ferfiu allott meg mellettuk feher ruhaban, 11. Kik szoltak is: Galileabeli ferfiak, mit allotok nezve a mennybe? Ez a Jezus, a ki felvitetek t?letek a mennybe, akkepen j? el, a mikepen lattatok ?t felmenni a mennybe. 12. Akkor megterenek Jeruzsalembe a hegyr?l, mely hivatik Olajfak hegyenek, mely Jeruzsalem mellett van, egy szombatnapi jarofoldre.
A jelenesek konyve
erzekletesen beszel az
Itelet Napjanak
apokaliptikus esemenyeir?l, Isten Orszaganak gy?zelmer?l, a
messianisztikus korrol
, s vegul igy fejez?dik be:
20. Ezt mondja, a ki ezekr?l bizonysagot tesz: Bizony hamar eljovok. Amen, bizony jovel Uram Jezus!
21. A mi Urunk Jezus Krisztusnak kegyelme legyen mindnyajan ti veletek. Amen.
Krisztus masodik eljovetele valamennyi kereszteny hitenek kozponti eleme, de a
keresztenyseg
meglehet?sen sok
felekezetb?l
all es megannyi kulonboz? elkepzeleseik vannak
Krisztus
visszatereser?l. Csak kevesen merik allitani, hogy ismerik a bibliai forras jelkepeinek es profeciainak pontos es hiteles jelenteset.
Kozos szal, hogy Jezusrol azt allitjak, a
vilag vegen
ter vissza es azert, hogy
megitelje
a vilagot es megalapitsa a
Isten Orszagat
, beteljesitse a
messiasi
profeciak
maradekat.
Nem kinalnak egyaltalan datumot az eljovetel napjara, bar egyes
egyhazak
tagjai talalgatasokat fogalmaznak meg arrol, hogy hol es mikor fog bekovetkezni. A tortenelmi egyhazak altalaban nem tartjak lenyeges kerdesnek, nem esszencialisan szukseges a
megvaltas
ingyen ajandekanak elfogadasahoz.
Mas
keresztenyek
szerint
Isten
hatalma es dics?sege mar megmutatkozott
Jezus
eletutjaban, szenvedeseiben, keresztre fesziteseben es feltamadasaban.
[36]
A masodik eljovetel szorosan osszefugg
Isten orszaganak
eljovetelevel, de a katolikusoknak nem az id?pont kereseseben latja a lenyeget, hanem a hitben. Az eljovetelt sok imaba belefoglaljak. Akik viszont az id?pontra teszik a hangsulyt es
vilagvege
hangulatot keltenek es vak engedelmessegre szolitanak fel, azok csoportjat az egyhaz
szektanak
tartja.
Ortodox keresztenyek
[
szerkesztes
]
Az
ortodox keresztenyek
hagyomanyos nezete szerint a masodik eljovetel hirtelen megvalosulo es massal osszeteveszthetetlen esemeny lesz, mint a "villamcsapas". Azt az altalanos nezetet valljak, hogy Jezus nem tolt id?t a Foldon szolgalattal vagy predikacioval, hanem az emberiseget
megitelni
jon. Azt tanitjak, hogy az
Antikrisztus
profetainak megjelenese kozvetlenul a masodik eljovetel el?tt fog megtortenni.
[37]
Az
Ortodox keresztenyseg
tanitasa szerint az ?ember Fianak” dics?sege megmutatkozik a
Szentlelek
ajandekban, amely kitoltetett az ortodox egyhaz tagjaira, igy nincs ok egy masodik eljovetelre. Azt is tartjak, hogy a
γενε?
(kor, generacio) szo alatt a jelenlegi id?szakot kell erteni, mig helyre nem all az
Isten orszaga
. Elkulonitve ezaltal a helyreallitas idejet.
[38]
A
metodistak
valljak, hogy Krisztus ujra eljon, hogy itelkezzen el?k es holtak felett.
Kevesbe osszpontositanak viszont a masodik eljovetelere, mivel az er?sen spekulativ jelleg? lehet. Ehelyett inkabb az els?, palesztinai eljovetelenek tanitasaira helyezik a hangsulyt.
[39]
Hetednapi adventistak
[
szerkesztes
]
Az
adventistak
hite szorosan osszefugg a Jezus Krisztus eljovetelevel, hiszen nevukben is benne van az advent szo. Jezus eljovetelet kozelinek valljak, de nem mondanak datumot. Szerintuk az eljovetelt megel?zik a
Mate evangeliuma
24 fejezeteben leirt esemenyek, amelyeknek Krisztus elovetele el?tt meg kell tortenniuk.
Az eljovetel nem lesz lelki, vagy titkos, hanem ahogy a
Jelenesek
1:7 mondja, minden szem meg fogja latni Jezust. Hasonlatoskeppen Jezus eljovetele hangos lesz, vagyis trombita fog szolni es angyalok sokasagaban jelenik meg. A halottak feltamadnak megdics?ult testben. Az angyalaival egyutt Jezus a felh?kon jon el, de nem szall le a foldre, hanem mindazok akik az Urban haltak meg, elragadtatnak a leveg?be Krisztushoz az el? igazakkal egyutt. Krisztus az igazakkal egyutt visszamegy a mennybe ezer esztendeig. Ott az el?keszitett Uj Jeruzsalem varja a szenteket, amely a
millennium
utan le fog szallani a foldre. A gonoszok feltamadnak millenium utan es megtamadjak Satannal egyutt az
Uj Jeruzsalemet
, de t?z fog leszallani az egb?l, amely megemeszti ?ket es megegeti a foldet. Isten ezutan mindent ujja teremt es az igazak boldogan fognak elni egy orokkevalosagon at.
[40]
Jehova tanui
szerint kulonbseg van az eljovetel es a jelenlet kozott. Ezert mig valakinek az eljovetele (a megerkezes vagy visszaerkezes) bizonyos id?pontban tortenik, addig a jelenlete tobbeves id?szakot is magaban foglalhat.
[41]
[42]
A gorog
er?kho·mai
(jelentese: ’megjon’) szot a Biblia azzal osszefuggesben is hasznalja, hogy Jezus egy meghatarozott id?ben a jelenlete idejen egy fontos feladatra forditja figyelmet, espedig arra, amit Jehova itelet-vegrehajtojakent a mindenhato Isten nagy napjanak haborujaban kell elvegeznie.
[43]
Ahhoz, hogy Jezus eljojjon, nem kell fizikailag helyet valtoztatnia. Abban az ertelemben jon el, hogy az emberisegre vagy a kovet?ire forditja a figyelmet, gyakran itelkezes celjabol. Amikor
1914
-ben ’eljott’, megkezd?dott a jelenlete mint tronra emelt Kiralye.
[44]
1914 es 1918 kozott
a szovetseg kovetekent ’jott el’, es itelkezni kezdett azok folott, akik allitasuk szerint
Jehovat
szolgaltak.
[45]
[46]
Armageddonkor
azert ’jon el’, hogy vegrehajtsa az iteletet Jehova ellensegein.
[47]
Nem csak itelkezni jon el Jezus, hanem megalapitani,
Armageddon
utan, az
1000 evig tarto
Messiasi Kiralysagot, ami el?tt megkotozi a
Satant
1000 evre. A feltamadott igazak, es az Armageddont tulel?k felett fog majd uralkodni
144 ezer
foldr?l megvasarolt, szellemi eletre feltamadt, un. felkent hiv?vel. Az ezer ev vegen a satan ujra el lesz engedve egy rovid id?re hogy probara tegye a mar Jezus altal tokeletessegre jutott embereket. Sokan a satan melle allnak, es megtamadjak a Szent varost, Jeruzsalemet. ?k a satannal egyutt a t?znek tavaba lesznek vetve, valamint azok is, akik ebben az id?ben az iteletnapjara tamadnak fel, a pokollal, es a halallal egyutt a t?znek tavaba kerulnek, ami a masodik halal, nincs bel?le
feltamadas
tobbe. Vegul az Isten satora az emberekkel lesz, egyseg lesz a menny es a fold kozott, mindorokre.
A
mormonok
legnagyobb felekezetenek, az
Utolso Napok Szentjeinek Jezus Krisztus Egyhazanak
tanai azt mondjak, hogy Krisztus vissza fog terni, ahogyan azt a Biblia is kijelenti. Azt is tanitjak
Amikor a Szabadito ujra eljon, hatalommal es dics?seggel fog eljonni, hogy a Foldet az ? kiralysagava tegye. Masodik eljovetele egyben a
millennium
kezdetet is jelenti. A masodik eljovetel a gonoszok szamara felelmetes, gyaszos id?szak lesz, de az igazak szamara a megvaltas napja.
[48]
Az Utolso Napok Szentjeinek Jezus Krisztus Egyhaza es vezet?i nem tesznek joslatot a masodik eljovetel tenyleges id?pontjarol. Amikor Jezus ujra eljon, hatalommal es nagy dics?seggel fog eljonni. Meg fogja itelni az embereket es elvalasztja az igazakat a gonoszoktol. A gonoszok elpusztulnak es a foldet t?z fogja megtisztitani.
[49]
[50]
Az
iszlamban
megkovetelik a Jezusba, mint Isten kuldottebe vetett hitet. A muszlimok azonban nem ismerik el Jezust Isten Fianak, hanem
profetanak
tekintik.
Az
iszlam
f?vonala szamara el? Jezus visszateresenek kepzete.
Jezus
nem halt meg, hanem Isten (Allah) felemelte a
Mennybe
, ahol arra varakozik, hogy ujra leereszkedhessen az
utolso napokban
a korrupcio es fajtalankodas elburjanzasaba.
[51]
Harcot fog viselni egy hamis messias ellen, akit
Daddzsalnak
neveznek. Mint minden mas
profeta
is, Jezus is rendelkezik igazsagosok seregevel; a harcban pedig megtevesztik a Daddzsalt es a korruptakbol es bajkever?kb?l allo sereget. Ezutan az egesz emberiseget az Iszlamba hivja.
Ezoterikus nezetek
[
szerkesztes
]
Az
ezoterikus
kereszteny
es a
new age
mozgalom kovet?i is gyakran hisznek Jezus egy masodik eljoveteleben. Tobb tanitasukat az esszenek es a
rozsakeresztesek
alakitottak ki; kulonbseget tesznek Jezus az ember es Krisztus az igaz termeszet kozott.
[52]
Jezust olyan embernek tekintik, mint aki beavatott az ezoteria praktikaiba; jol ismeri az emberi elet hullamzasat. Erre a tapasztalatra gyermekkoraban az
esszenekt?l
es/vagy tobbszori
ujjaszuletesek
soran jutott el. Felismerte adottsagait, tehetseget es azt a becsuletes emberek javara hasznalta fol. Feltetelezik, hogy nagy spiritualis es
eteri
er?vel rendelkezett, azaz magas volt az
?eleter? vibracioja”
. Ugy tartjak, hogy Jezus megkeresztelesekor jott le a Krisztus, aki ezzel megkezdte a fizikai szolgalatat. Krisztus a leghatalmasabb spiritualis lenyek egyike, akiket
arkangyaloknak
neveznek. A Jezus (ember) es a Krisztus (szellem) egyesulese az egyik isteni tulajdonsagot jelenti.
A nyugati ezoterikus hagyomanyban megkulonboztetnek ?Kozmikus Krisztust” (?Betoltetlen Krisztus” (Christ Without)) es ?Betoltetett Krisztust”(Christ Within vagy Bels? Krisztus). A Kozmikus Krisztus a
Fold
kormanyzoja, aki minden egyes embert segit, hogy a Betoltetett Krisztussa alakulhasson. Megkulonboztetik a lelket, szellemet es testet. Az eskuv?i arany ruhat (Mate 22:2,11) a lelki testtel azonosnak tekintik.
[53]
A Bels? Krisztus az igazi megment?je az emberisegnek, igy ?neki kell ujjaszuletnie es meghozza minden egyes emberben (Galata 4:19). Igy tud az emberiseg az Hatodik
Epoch
-kor fele haladni. A hatodik epoch-kor alatt azt ertik, amikor a ?gyokerfajzat” (root race) nemzetsege ? akik betoltottek a krisztust ? el fog szaporodni az Eteri Foldon. Ez lesz az uj eg es uj fold, melyr?l a 2 Peter 3:7,17 beszelt, amelyet
Uj Gallilea
neven is emlegetnek.
[54]
A masodik advent soran Krisztus nem fizikai testben fog eljonni ? 1 Kor 15:50 es Janos 18:36 alapjan. Ez az uj lelki test a ?fold eteri retegeiben” fog megszuletni ? 2 Kor 5:1-3, Fil 3:20-21, Mate 24:30, 1 Thess 4:17, ApCsel 1:10-11, 1 Janos 3:2 alapjan. A megszuletesenek pontos ideje a
Bibliaban
van leirva es nincs benne az ?emberiseg kollektiv tudataban” ? Mate 24:36, 24:23-27 alapjan. A nyugati ezoterikusok ugy velik, hogy az eljovetelt meg fogja el?zni egy atmeneti korszak, amikor a
Nap
pontosan belep a
Vizont? csillagkepbe
; ezt hivjak a Vizont? Korszakanak (
Age of Aquarius
).
Az amerikai politikaban
[
szerkesztes
]
|
Ez a szocikk vagy szakasz
lektoralasra
, tartalmi javitasokra szorul.
A felmerult kifogasokat
a szocikk vitalapja
reszletezi (
vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek
).
Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!
|
|
Ebben a szocikkben egyes szerkeszt?k szerint
serul a Wikipedia egyik alappillerenek szamito, ugynevezett
semleges nez?pont
elve
(a
vita
reszleteihez lasd a
vitalapot
).
|
Ha nincs indoklas sem itt a sablonban, sem a vitalapon, batran tavolitsd el a sablont!
|
A
fundamentalista
kereszteny csoportok komoly
politikai
er?t kepeznek az amerikai politikai eletben. Els?sorban a
Republikanus Partban
van befolyasuk,
[55]
meghataroznak orszagos politikai donteseket.
[56]
Befolyasuk lehet nemzetkozi szinten is
[57]
A fundamentalista keresztenyek tobbsege a
diszpenzacionalista
es a Bibliat szo szerinti olvasatat vallja. Igy azt valljak, hogy a zsido allamnak helyre kell allnia, miel?tt a masodik eljovetel megkezd?dhetne; a zsidoknak vissza kell szerezniuk a bibliai id?k
Szamaria
es
Judea
teruleteit miel?tt a
vilag vege
bekovetkezhetne. Ezert tamogatjak Izrael a szomszedaival szembeni agressziv lepeseit a
Szent Foldon
.
[58]
A
kereszteny cionizmus
neves szonokai, mint
Tim LaHaye
,
Jerry Jenkins
,
Pat Robertson
es
Hal Lindsey
hevesen terjesztik ezeket a nezeteket.
[59]
A kereszteny vilag nagy resze ugy
Europaban
, mint Amerikaban elutasitja a
diszpenzacionalista
nezeteket. Sem a
katolikus-
sem az
anglikan egyhaz
nem tartja ervenyes hitrendszernek. Magyarorszagon a
Hit gyulekezete
viszont hasonlo elveket vall
[60]
[61]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
- ↑
?Hittel valljuk feltamadasodat, amig el nem jossz” ? A Krisztus-hiv?k eszkatologikus kuldetese
(magyar nyelven).
Magyar Kurir
. (Hozzaferes: 2024. junius 14.)
- ↑
2Tim 4,8
- ↑
1Tes 5:2
- ↑
Fil 1,6
- ↑
Lk 17,30
- ↑
Jn 6,39-40
- ↑
Archivalt masolat
. [2016. marcius 11-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2016. marcius 11.)
- ↑
2Thessz 2,8, 1Tim 6,14; 2Tim 1,10; 2Tim 4,1; 2Tim 4,8; Tit 2,13
- ↑
Archivalt masolat
. [2016. marcius 11-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2016. marcius 11.)
- ↑
New Testament usages 24x
- ↑
2 Tes 2:7, 1Peter 4:13
- ↑
a
b
Momen, Moojan.
An Introduction to Shi?i Islam: The History and Doctrines of Twelver Shi?ism
(angol nyelven). Yale University Press (1987. szeptember 10.).
ISBN 978-0-300-03531-5
- ↑
Dn 7,13-14
- ↑
Mt 24,27
- ↑
Mt 10,23
- ↑
Mark 9,1
- ↑
I. Thessz 4:15-18
- ↑
Mark 1:15; Mate 16:28, Mark 9:1; Lukacs 9:27
- ↑
Mate 24:34 ; Lukacs 21:32
- ↑
Matthew 24:34 & Genea: What The Scholars Say
. [2007. augusztus 7-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2007. augusztus 25.)
- ↑
a
b
Dr. El?d, Istvan.
Katolikus dogmatika
. Szent Istvan Tarsulat, 660. o. (1983)
- ↑
Doctrine and Covenants
7:3, 6
Archivalva
2007. oktober 15-i
datummal a
Wayback Machine
-ben.
- ↑
C.S. Lewis
The World’s Last Night and Other Essays
- ↑
Falwell: Antichrist May Be Alive
Archivalva
2007. augusztus 25-i
datummal a
Wayback Machine
-ben. Sonja Baristic, Associated Press. January 16 1999.
- ↑
The King of Terror ? Part 1
. [2007. november 5-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2007. augusztus 31.)
- ↑
Noel Langley: Edgar Cayce a reinkarnaciorol
.
mek.oszk.hu
. (Hozzaferes: 2019. junius 15.)
- ↑
September 13
. [2007. szeptember 7-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2007. augusztus 31.)
- ↑
Master Beinsa Douno: The Master, The Life of the Sixth Race.
ISBN 954-744-050-0
. Society Byalo Bratstvo, Bulgaria.
http://www.beinsadouno.org/
Archivalva
2007. szeptember 4-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
- ↑
Archivalt masolat
. [2010. szeptember 20-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2010. oktober 19.)
- ↑
Archivalt masolat
. [2010. november 20-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2010. oktober 19.)
- ↑
Archivalt masolat
. [2011. oktober 25-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2011. december 12.)
- ↑
Archivalt masolat
. [2012. augusztus 21-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2012. augusztus 6.)
- ↑
Archivalt masolat
. [2012. augusztus 21-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2012. augusztus 6.)
- ↑
http://www.bci.org/prophecy-fulfilled/index.htm
Archivalva
2007. augusztus 23-i
datummal a
Wayback Machine
-ben es
http://bahai-library.com/bsr/bsr09/9B3_lambden_armageddon.htm
Archivalva
2007. junius 11-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
- ↑
http://www.smallcanonsearch.com/read.php?book=lj§ion=45
Archivalva
2007. szeptember 28-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
Last Judgment
passage number 45
- ↑
?Mert a keresztr?l valo beszed bolondsag ugyan azoknak, a kik elvesznek; de nekunk, kik megtartatunk, Istennek ereje”
(1 Korinthus 1,18).
- ↑
Jesus is Coming Soon
. Orthodoxphotos.com. (Hozzaferes: 2009. november 21.)
- ↑
?That is just the state that we are in now. Of this state the Lord said: There are some of those standing here who shall not taste of death till they see the Kingdom of God come in power"
(Mark 9,1). Saint Seraphim of Sarov
[
forras?
]
- ↑
What does the UMC teach about the second coming?
(angol nyelven).
The United Methodist Church
. (Hozzaferes: 2023. november 1.)
- ↑
Moldovan Vilmos, Bibliai tantetelek kezikonyve,114
- ↑
Krisztus visszaterese ? ?rtorony ONLINE KONYVTAR
.
wol.jw.org
. (Hozzaferes: 2020. majus 9.)
- ↑
Mit jelent neked Krisztus jelenlete? ? ?rtorony ONLINE KONYVTAR
.
wol.jw.org
. (Hozzaferes: 2020. majus 9.)
- ↑
Jelenlet ? ?rtorony ONLINE KONYVTAR
.
wol.jw.org
. (Hozzaferes: 2020. majus 9.)
- ↑
Mate 16:28; 17:1; Cselekedetek 1:11
- ↑
Malakias 3:1?3; 1Peter 4:17
- ↑
?Ime, en veletek vagyok minden napon” ? ?rtorony ONLINE KONYVTAR
.
wol.jw.org
. (Hozzaferes: 2020. majus 9.)
- ↑
Archivalt masolat
. [2016. marcius 11-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2016. marcius 10.)
- ↑
"Second Coming of Jesus Christ"
,
Study Helps: Gospel Topics
, LDS Church
.
- ↑
Tan&Szov. 101:24?25
- ↑
Chapter 44: The Second Coming of Jesus Christ
(angol nyelven).
www.churchofjesuschrist.org
. (Hozzaferes: 2023. szeptember 13.)
- ↑
"Islamic View of the Coming/Return of Jesus", by Dr. Ahmad Shafaat, 2003, Islamic Perspectives,
[1]
Archivalva
2015. szeptember 23-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
- ↑
Heindel, Max,
The Rosicrucian Cosmo-Conception
(Part III, Chapter XV:
Christ and His Mission
Archivalva
2007. augusztus 5-i
datummal a
Wayback Machine
-ben)
, November 1909,
ISBN 0-911274-34-0
- ↑
The Rosicrucian Fellowship
,
Eastern and Western Spiritual Alternatives
Archivalva
2007. szeptember 29-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
- ↑
Heindel, Max
,
How Shall We Know Christ at His Coming?
, May 1913 (stenographic report of a lecture,
Los Angeles
),
ISBN 0-911274-64-2
- ↑
A realpolitikus, a fundamentalista es a kinvallato
(magyar nyelven).
Magyar Nemzet
. [2020. oktober 12-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2019. junius 15.)
- ↑
Origo:
A bigottsag nem ismer hatarokat
(magyar nyelven).
https://www.origo.hu/
. [2016. majus 8-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2019. junius 15.)
- ↑
Amerikai fundamentalistak tamogathatjak a Fideszt es a szels?jobboldalt az EP-valasztasokon ≪ Merce
(magyar nyelven).
Merce
, 2019. marcius 29. (Hozzaferes: 2019. junius 15.)
- ↑
‘Israel right or wrong’ is not a grown-up debate | Gerard Baker - Times Online
. [2007. aprilis 2-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2007. augusztus 31.)
- ↑
Dr. Drabik Janos valogatott irasai
.
mek.niif.hu
. [2017. julius 15-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2019. junius 15.)
- ↑
Ismertebb szektak Magyarorszagon
.
www.lmrkat.hu
. (Hozzaferes: 2019. junius 15.)
- ↑
Apologetika, Camisard | 2015 092015 22 |:
Mi a fundamentalizmus? | Kereszteny rekonstrukcio
(amerikai angol nyelven). (Hozzaferes: 2019. junius 15.)
[
halott link
]
A vilag vege
|
---|
Tudomany
| | |
---|
Mitologia
| |
---|
Joslatok
| |
---|
Biblia
| |
---|