한국   대만   중국   일본 
Kristaly ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Kristaly

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Kvarckristaly

A kemiaban , az asvanytanban es az anyagtudomanyban kristalyoknak olyan szilard halmazallapotu anyagokat neveznek, amelyekben az atomok , molekulak vagy ionok szabalyos rendben, a ter mindharom iranyaban ismetl?d? minta szerint helyezkednek el, a terracsot haromdimenzios elemi cellak hozzak letre. Szabatos definicio szerint ?diszkontinualis terkitoltes? terracs, amelynek kuls? megjelenesi formaja siklapokkal hatarolt mertani test.”

A szabalyossagban esetleg el?fordulo hibak az ugynevezett racshibak; ezek a diszlokaciok a kristaly fizikai tulajdonsagait akar jelent?sen meg is valtoztathatjak.

Maga a kristaly szo az okori gorog κρ?σταλλο? (krusztallosz) szobol ered. Szo szerint barmilyen megfagyott dologra utal, mint pl. a jegre . [1] Egykor a szo kimondottan a kvarckristalyt jelentette. A ?kristaly” szot a nyelvujitas soran a jegec vagy jeg?c kifejezessel akartak magyaritani, de ez nem honosodott meg sem a tudomanyos, sem a koznyelvben, csak olyan formaban, hogy a kikristalyosodott allapotra a kijegecesedett szo is alkalmazhato.

Egyesek a kristalyoknak termeszetfeletti (pl. gyogyito) hatast tulajdonitanak.

A definicio fogalmai [ szerkesztes ]

  • Diszkontinualis - A kristalyt alkoto atomok kozt nagy tavolsag van, tehat a terkitoltes hezagos, megszakado. A tavolsagra jellemz?, hogy ha az atomot 1 cm atmer?j? gombokkel jelkepezzuk, akkor meretaranyos modellben e gomboknek minimum 50 meterre kell lenniuk egymastol.
  • Anizotrop - A legtobb kristaly optikailag anizotrop, ami azt jelenti, hogy bizonyos fizikai tulajdonsagok, illetve az ?ket leiro fizikai mennyisegek iranyfugg?ek lehetnek, mert az adott kristalystrukturaban a terbeli iranyok nem egyenertek?ek. [2]

A kristalyt mindig lapjainak a kristalytani tengelyhez kepest elfoglalt helyzete jellemzi.

Kristalytani torvenyek [ szerkesztes ]

  • Szogtorveny : Ugyanazon kristalyos anyag kulonboz? kifejl?des? kristalyain a megfelel? lapok altal bezart szog mindig allando ertek.
  • Parametertorveny : Egy kristalylapot nem a nagysaga, hanem a kristalytani tengelyekhez kepest elfoglalt helyzete jellemez. A kristalylap a tengelyeket bizonyos tavolsagban metszi, e lemetszett darabokat nevezzuk parametereknek. A parameter nem egy abszolut tavolsag, hanem egy arany. A parameter-viszonyszamok mindig racionalis szamokkal vagy vegtelennel egyenl?k.
  • Zonatorveny : A kristalyokon a parhuzamos elekben metsz?d? lapok egy zonaba tartoznak. A kristaly kozeppontjan athalado, az egy zonaba tartozo lapok eleivel parhuzamos egyenes a zonatengely. A zonatorveny kimondja, hogy a kristalyon lehetseges osszes lap egymassal zonaviszonyban van.

Kristalyformak [ szerkesztes ]

Kristalyrendszerek tablazata

A kristalyformakat a kristalyt alkoto atomok kotesszogei alakitjak ki, ezert allandoak. A ter harom iranyaba mutato kristalytani tengelyeket lehet felvenni jellemzesukre. A tengelyek meghatarozott szogeket zarhatnak be egymassal es kulonboz? hosszusaguak lehetnek. A legkulonboz?bb kristalyok is alapvet?en csak a tengelykeresztjukben ternek el egymastol.

A tengelyek tulajdonsagai szerint megkulonboztetunk:

  1. Izometrikus vagy szabalyos - a tengelyek egyenl? hosszusaguak, az altaluk bezart szog mindegyike 90°, kockaformaju kristalyok, jellemz?juk hexaeder , oktaeder , tetraeder ;
  2. Tetragonalis vagy negyszoges - a tengelyek kozul egynek a hossza valtozo, a masik kett? egyenl?, a bezart szog 90°-os, negyzetes oszlop alaku kristalyok, jellemz?juk trapezoeder , szkalenoeder , negyzetes prizma ;
  3. Rombos - a tengelyek kulonboz? hosszusaguak, a bezart szoguk 90°, teglatest alaku kristalyok, jellemz?juk a diszfenoid , dipiramis , rombos piramis ;
  4. Trigonalis - a leghosszabb tengelyen ket, arra mer?leges, egyforma hosszusagu tengely helyezkedik el, amik egymassal 60°-os szoget zarnak be, haromszoges oszlop alaku kristalyok, jellemz?juk romboeder , trapezoeder , trigonalis prizma ;
  5. Monoklin vagy egyhajlasu - a tengelyek nem egyenl? hosszusaguak, es az egyik szog nem egyenl? 90°-kal, trapezoid alaku kristalyok, jellemz?juk a szfenoid , doma es prizma ;
  6. Triklin vagy haromhajlasu - a tengelyek nem egyenl? hosszuak es egyetlen szoguk sem 90°, trapezoid kristalyok, jellemz?juk a pedion es a veglap ;
  7. Hexagonalis vagy hatszoges - az egyik tengelyre harom mer?leges tengely huzhato, amik egymassal 60°-os szoget zarnak be, hatszoges oszlop alaku kristalyok, jellemz?juk dihexagonalis prizma , piramis , trapezoeder .

A kristalylapok altalaban parhuzamosak valamelyik tengellyel, de el?fordul, hogy harom tengelyre mert adott tavolsagok rajzolnak ki lapot, ekkor haromszoges lapok jonnek letre, ilyenek alkotjak a piramisformaju kristalyokat.

A kristalyformak nem mindig kivehet?ek, ezert a kristalyosodas alakja szerint is lehet csoportositani a kristalyokat.

  • Sajat alaku
  • Fenn-n?tt - valamely felultre tapado, onnan kiindulo kristalyosodasnal a felulettel erintkez? kristalylapok torzulnak, mivel ott nem fejl?dik. Ez jellemz? az uregkitolt? kristalyosodasra
  • Benn-n?tt - oldatbol kivalo kristaly, aminek minden reszlete sajat kristaly alaku, mivel szabadon novekedhet minden iranyban
  • Egyiranyban novekv?k
    • oszlopos
    • rostos
    • t?s
    • pamacsszer?
  • Ket iranyban novekv?k
    • tablas
    • lemezes
    • pikkelyes
    • leveles
  • Vazkristalyos
  • Furtos-gombos
  • Bekergezes
  • Alacsony kristalyosodasi keszseg? - egyes asvanyok kristalyosodaskor szinte mindig befejezetlennek hatnak, egy reszukben kristalyosak, mas reszukben amorfak (peldaul pirit )

Kristaly mint ekszer [ szerkesztes ]

Alapvet?en minden dragak? es feldragak? kristaly. A kristalyok, mint az ekszerkeszites kellekei, lehetnek termeszetesek es mestersegesek. Csillogasuk minden esetben a holgyek figyelemfelkelteset szolgalja.

Mesterseges kristalyok [ szerkesztes ]

Amennyiben mestersegesen el?allitott keramiaipari "kristalyrol" beszelunk, annak a f? alapanyaga minden esetben a szilicium es az olom valamilyen vegyulete. Minel nagyobb a kristalyuveg olomtartalma (ami akar a 30%-ot is elerheti), annal szebb a ragyogasa, amit a csiszolas meg kifejezettebbe tesz. Legtobb esetben az uvegipari "kristalyokat" szinezetlenul, kezi vagy gepi csiszolassal, szepen megmunkalva bocsatjak a vasarlok ele, de el?fordul szinezesuk is. A szinezes sok cegnel termeszetes alapanyagokkal tortenik egy titkos recept alapjan. Legtobbszor egy-egy fem oxidalt valtozatat hasznalhatjak (rezoxid-zold stb.). Hazankban ma Ajkan keszul olomkristaly uvegipari termek.

Irodalom [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. The American Heritage® Dictionary of the English Language: Fourth Edition: Appendix I: Indo-European Roots , 2000. [2008. junius 25-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. szeptember 5.) .
  2. Erostyak J., Kurti J., Raics P., Sukosd Csaba.: Fizika III. Nemzeti Tankonyvkiado