Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel: krokett (labdajatek) .

Krikett
Profi krikettmerk?zes Ausztralia es India kozott, Sydneyben
Legfels?bb vezet? testulet	Nemzetkozi Krikett-tanacs
Eredet	Brit-szigetek
Csapat letszama	11
Labda	krikettlabda
Olimpiai	igen ( 1900 , 2028 )

A krikett egy labdaval es ut?vel jatszott csapatjatek, a vilag egyik legnezettebb sportaga. Els?sorban a Brit Nemzetkozosseg orszagaiban nepszer?, de ma mar a vilag szamos mas orszagaban is jatsszak. Nevezetes osszetett szabalyairol es a sportszer? jatek kiemelt szereper?l.

Lenyege, hogy a labdat dobo jatekos megprobal eltalalni egy kapunak nevezett kis epitmenyt, amit azonban az ellenfel ut?jatekosa ved. Az ut? igyekszik minel messzebbre elutni a labdat, hogy ennek segitsegevel csapata pontokat szerezhessen. Mind a dobasnak, mind az utesnek sokfele technikaja van, es a palyan elhelyezked? mez?nyjatekosok is kulonfele taktikakhoz igazodnak, igy a jatek igen osszetett. A krikett hagyomanyos magyarorszagi rokona a meta .

A krikettnek tobbfele jatekformatuma van. A hagyomanyos formaban egy merk?zes akar 5 napig is eltarthat, de ma mar vannak korlatozott dobasszamu, egy nap alatt garantaltan befejez?d? formatumok is, amikor 50-50 jatszmat jatszanak a csapatok, mig a 2000-es evekben bevezetett, egyre nepszer?bb Husz20 ( Twenty20 ) formatumban 20-20 jatszmat. Utobbiban a merk?zes korulbelul 3 ora hosszusagu, de letezik meg rovidebb, felid?nkent 100 dobasbol allo ( Hundred ), illetve 10-10 jatszmas formaja ( Tiz10 , Ten10 ) is a krikettnek.

A krikett el?szor 1900-ban szerepelt az olimpian, legkozelebb pedig a 2028-as Los Angeles-i olimpian fog megjelenni. ^[1]

A krikett tortenete [ szerkesztes ]

Az 1200-as evekt?l formalodtak a Brit-szigeteken kislabdas jatekok, ugymint a rounders, a cats and dogs, a krikett es a stollball. A krikett jatek neve a pasztorok kampos botjatol szarmazhat, amit akkoriban ?cricce”-nek (ejtsd: krikii) neveztek, am a ?chirchyard”, azaz templomkert is szoba johet.

A korai ut?k inkabb bunkok es botok voltak, am a celszer?seg miatt a 18. szazadra alakultak at egy sulyos, kiegyenesitett hokiut?ve, mellyel az alulrol dobott labdat nagy svunggal lehet megutni. A jelenleg szabvanyos ut?t 1853 ota hasznaljak.

Labdanak eleinte koveket hasznaltak, de a serulesek elkerulese vegett hamar mas megoldasokat kerestek. Napjainkban a voros, ket felb?l f?zott b?rrel bevont parafagolyo a legelterjedtebb, de a profi, sotetsegbe nyulo versenyeken a jobb lathatosag erdekeben feher vagy bibor labdat is hasznalnak. A kapu jelenleg harom karo, felul ket kis palcaval, ami ha leesik, akkor az ut?snek tavoznia kell. A 18. szazad masodik feleig ket tartokarot hasznaltak, ^[2] de jatszottak neggyel is. ^{[ forras? ]}

Kronologia [ szerkesztes ]

• 1240 el?tti papai dekretum egy illusztracioja a krikett els? megjelenitese.
• Az 1300-as evekb?l szarmazik az els? hivatkozas a krikettre, miszerint Edward herceg es baratja, Piers Gaveston ilyet jatszott.
• Az 1600-as evek elejen a fiatal Oliver Cromwell , kes?bbi hadvezer es allamf? is krikettezett (Sir William Dugdale emliti).
• 1646 -ban jatszottak az els? feljegyzett merk?zest a Kent megyei Coxheath-ben.
• 1706 -ban latin nyelv? koltemeny szuletett egy videki krikettmeccsr?l. ^[3]
• 1709 . junius 29-en tartottak az els? megyek kozti meccset, Kent es Surrey megye kozott a Dartford Brentben.
• 1744 -ben adtak ki a ?Code of 1744”-t, az els? hivatalos szabalygy?jtemenyt, melyet azota kb. 10-szer valtoztattak.
• 1787 -ben alakult meg a Marylebone Cricket Club (MCC), amely jelenleg is birtokolja a krikettszabalyzat kiadasi jogat.
• 1831 -ben krikettklub alakult Buenos Airesben .
• 1838 -ban megalakult a Melbourne Cricket Club Ausztraliaban .
• 1857 -ben Roger Fenton keszitette a krikettr?l a legkorabbi ismert fotot, a Kiralyi Tuzerseg osszecsapasan Hunsdonburyben.
• Bar az eredeti tervek szerint mar az 1896-os olimpian is szerepelt volna a krikett, vegul kimaradt a programbol. Az 1900-as parizsi olimpian viszont mar volt egy krikettmerk?zes, ami egyben az utolso is volt az olimpiak torteneteben. ^[4]
• 1971 -ben jatszottak le az els? egynapos nemzetkozi formatumu merk?zest. ^[5]
• 1973 -ban rendeztek meg az els? n?i, ket evvel kes?bb pedig az els? ferfi krikett-vilagbajnoksagot. ^[6]
• 1981 -ben tortent az azota is evtizedekig emlegetett ausztral?uj-zelandi krikettincidens
• 2003 -ban megjelent a Husz20 merk?zesformatum. ^[7]

A krikett szabalyai es a jatek menete [ szerkesztes ]

A krikett szabalyait hagyomanyosan torvenyeknek nevezik. Az evszazadok soran ezek a torvenyek sokat valtoztak, ma 42 van bel?luk. Ebben a szocikkben csak a legfontosabbak vannak osszefoglalva, ^[8] a teljes magyar nyelv? szabalyzat a szocikk vegen, a Tovabbi informaciok szakaszban elerhet?.

A palya [ szerkesztes ]

A krikettpalya ovalis alaku, f?vel boritott, nagy meret? palya, amelynek pontos merete nincs meghatarozva, atmer?je altalaban 100?150 meter kozott van. Kozepen egy kemenyebb talaju, teglalap alaku resz talalhato, a dobosav . Ennek hossza 20,12, szelessege 3,05 meter. Ennek vegein all a ket kapu , amelyek harom fugg?leges karobol allnak, amelyek tetejere ket vizszintes palcat helyeznek. Ezek a palcak nincsenek er?sen rogzitve a karokhoz, azert, hogy konnyen le tudjanak rola esni. A kapuk magassaga 71,1 cm, szelesseguk 22,86 cm. ^{[9] [10]}

A csapatok [ szerkesztes ]

Ket csapat jatssza csapatonkent 11 jatekossal. Egyszerre 11 mez?nyjatekos (mas neven palyaszeli jatekosok vagy ved?k) es 2 ut?s van a palyan. Az ut?sok a kapuknal allnak, a mez?nyjatekosok elosztva a palyan, hogy az elutott labdat minel jobban elkaphassak. ?k korulbelul 26 nevezett helyet foglalhatnak el ? ez a taktikatol fugg. A dobo es a fogado (aktiv) ut?s ellentetes kapuknal vannak. A merk?zes elejen penzfeldobassal dontik el, hogy melyik csapat kapitanya valaszthatja meg, hogy dobo vagy ut? csapatkent szeretnenek kezdeni. ^[11]

A palyan ket biro tartozkodik a kapuk kozeleben: a jatekvezet?k konnyen megkulonboztethet?k jellegzetes kalapjuk miatt. Professzionalis szinten, peldaul tesztmerk?zeseken egy harmadik jatekvezet? is van a palyan kivul, aki a vitatott eseteket videofelvetelek elemzesevel iteli meg. ^[11]

Az eszkozok [ szerkesztes ]

Szukseges ket krikettut? , melyek legfeljebb 96,52 cm hosszuak es 10,8 cm szelesek lehetnek. Nagyjabol egyharmadukat a nyeluk teszi ki. ^[8]

A krikettlabda tomege korulbelul 160 g, atmer?je nagyjabol 7,2 cm. Tomor, kemeny labda: belsejeben parafa van, kulseje b?r. ^[12] Szine lehet piros, vagy az ejszakaba nyulo meccseken gyakran feher, zold varrassal. Ujabban bibor szin?t is hasznalnak. Amat?r szinten a teniszlabda is megfelel?, bar ennek tomege joval kisebb, mint az igazi krikettlabdae, es nincs rajta korbefuto olyan varrat sem, amit egyes dobasfajtaknal ki lehetne hasznalni.

A nagy dobosebesseg miatt az ut?jatekosok, valamint a celba vett kapu mogott allo kapus szamara ved?felszerelesek (sisak, keszty?, labszarved?) szuksegesek. Sisakot a tobbi mez?nyjatekos is viselhet (bar ritkan szoktak), keszty?t nem.

A jatek menete [ szerkesztes ]

Egy merk?zesen el?szor az egyik csapat dob, a masik ut. Ha a dobo csapatnak sikerul kiejtenie az ellenfel ut?jatekosat (ennek modjait lasd kes?bb), akkor uj ut?jatekos jon, es ha az ellenfel tiz ut?je mar sorra kerult es kiesett, akkor cserelnek a csapatok. Az ugynevezett A-listas es a Husz20 -as krikettben azonban korlatozva van a labdak szama: egy csapatnak utobbiban legfejlebb 120 ervenyes dobasa lehet, el?bbi kulonboz? valtozataiban pedig 240?360. Ezekben a valtozatokban egy teljes merk?zes ket jatekreszb?l all: az els?ben az egyik csapat dob, a masodikban a masik, viszont az ugynevezett teszt es els? osztalyu krikettben negy jatekresz van, igy minden csapat ketszer dob es ketszer ut. Ekkor a csapatokra altalaban felvaltva kerul sor, kiveve, ha az els? ket jatekresz utan az els?kent ut? csapat mar legalabb 200 ponttal vezet: ekkor ugyanis a vezet? csapatnak lehet?sege van ugynevezett tovabbjatszast kerni, ami azt jelenti, hogy a harmadik jatekreszben ismet ellenfele kerul sorra utesben.

Pontokat (mas neven ?futasokat”) mindig az ut?s csapat gy?jthet (nagyon ritkan adnak olyan buntet?pontokat is, amelyek altal a masik csapat gazdagodik), a jatekot vegul az nyeri meg, aki tobb pontot (futast) szerzett. Ha az utolsonak ut? csapat meghaladja a masik csapat altal korabban elert pontszamot, akkor mar biztos a gy?zelmuk, igy a merk?zesnek mindenkeppen vege szakad.

A dobo csapatnak mind a 11 jatekosa a palyan tartozkodik (a mez?nyjatekosok, azaz a palyaszeliek nagy teruleten elszorodva), az ut? csapatbol azonban egyszerre csak kett?. A dobo a labdat az egyik kaputol a masik kaput celozva dobja el, a megcelzott kapu el?tt a masik csapat ut?jatekosa all, mogotte pedig a dobo csapat kapusa (aki, mas sportokkal ellentetben nem vedi, hanem tamadja a kaput, ha van ra lehet?sege). A dobasnak nyujtott karral kell tortennie, de tilos ugy vegezni a karlendites fels? szakaszat, hogy a konyokizulet eppen ekozben nyuljon ki. A dobas szinte mindig nekifutasbol tortenik, a labdat gyakran a foldre pattintjak, de az nem pattanhat egynel tobbet. Egy jatekosnak 6 dobasa van, ekkor ujabb jatekos jon, 6 ervenyes dobas egy jatszma . Az ujabb dobonak masik kapura kell dobnia, a mez?nyjatekosok az uj iranynak megfelel?en a masik oldalra allnak. Ha a dobo elerhetetlenul oldalra vagy az ut? feje fole dob, akkor buntetesul pontot kapnak az ut?sok, raadasul a rontottak nem szamitanak bele a hat dobasba. Vannak lassu dobok, akik csavart labdat dobnak 40?80 km/h kozotti sebesseggel. Vannak kozepes gyorsasagu (80?120 km/h) dobok, akik mar csak kicsit csavarnak, es gyors dobok, akik egyaltalan nem csavarnak 120?160 km/h kozotti dobasaikon.

Az ut? csapat celja, pontszerzese [ szerkesztes ]

Az ut? jatekosnak a doboval ellentetes kapunal, a kapu el?tt kb. 1,5 meterre kell allnia. Ha kepes ra, akkor a labdat minel messzebbre kell utnie: ha sikerul kiutnie a palyarol ugy, hogy az kozben nem esik le a foldre, akkor csapata 6 pontot kap, ha pedig ugy uti meg, hogy leesik a foldre es kigurul vagy kipattan a palyarol, akkor 4 ponttal gazdagodnak. Ha a labda nem megy ki a palyarol, akkor a mez?nyben elhelyezked? ved?k celja, hogy visszajuttassak azt a dobosavhoz: amig ez megtortenik, az ut?s csapat ket jatekosa futva helyet cserelhet. Ez a futas akkor szamit sikeresnek, ha a helycsere vegen mindket ut?snek sikerul legalabb az ut?jevel megerintenie a szemben lev? ut?vonalat (a kapuk el?tt 1,22 meterre) vagy az amogotti talajt, es ekkor kapnak erte egy pontot. A helycseret addig lehet ismetelgetni, ameddig a labda meg nem jutott vissza a dobosavba. Ha paratlan szamu helycsere tortent, akkor az ut?jatekosok vegul nem az eredeti helyukre ernek vissza, tehat a masik fog utni. Ha a labda kiment a palyarol (tehat 4 vagy 6 pontot kap az ut?s csapat), akkor hiaba futnanak a jatekosok, azokert a futasokert nem jar kulon pont. ^[11]

Az ut?s csapat egyeb modokon, a dobo hibajabol is szerezhet pontot. Az ilyen pontokat extranak nevezik, es nem szamitanak bele az ut? jatekos egyeni statisztikaiba (a vegeredmeny szempontjabol azonban egyenertek?ek a ?rendes” pontokkal): ^[11]

• Rossz dobasnak nevezik, ha a dobott labda elkezd gurulni a foldon vagy legalabb 2-szer megpattan, miel?tt elerne az ut?t, atszall az ut? feje folott, a dobo rossz helyr?l vegzi el a dobast vagy a mez?nyjatekosok szabalytalan helyen allnak. Rossz dobasert egy pont jar az ut? csapatnak, s?t, az ut?soknek ekkor is lehet?sege van futni, es ezzel is szerezhetnek pontot, raadasul ekozben nem minden modon lehet ?ket kiejteni (a kiejtes szabalyait lasd kes?bb).
• Szeles dobasnak nevezik, ha nagyon oldalra megy a labda, es a jatekvezet? ugy iteli meg, hogy az ut?nek nem volt realis eselye elerni azt. A jatekvezet?k ennek megitelesekor a teszt tipusu versenyben megenged?bbek, a rovidebb merk?zesek eseten szigorubbak. Szeles dobas eseten ugyanugy egy pont jar a csapatnak, es ugyanugy futhat az ut?s jatekos, mint rossz dobasnal.
• Melle : amikor a dobas nem rossz es nem szeles, de a labda nem erinti az ut? jatekos egyetlen testreszet vagy tartozekat sem, es nem talalja el a kaput, akkor is szerezhet?k futasok. Ezek ?csak” extra pontot ernek.
• Testet erintve melle : ket feltetele van. Az els?, hogy az ut?s vagy megprobalja megjatszani a labdat, de nem talalja el az ut?vel, vagy megprobalja elkerulni, hogy a labda eltalalja ?t. A masik feltetel, hogy a labda erinti a testet, es ugy itelik meg, hogy ha nem erintette volna, a kaput akkor sem talalta volna el a labda.

A dobo csapat celja [ szerkesztes ]

Ekozben a dobo csapat celja az, hogy kiejtse az ut?t. Ha ez sikerul, a dobo jatekos statisztikajahoz (nehany eset kivetelevel) hozzaadnak egy ugynevezett ?kaput”, de a merk?zesen pont nem jar erte. A kiejtes sokfelekeppen sikerulhet: ^{[9] [10] [11]}

• Kidobas : Ha az eldobott labda az ut? mogotti kapurol leveri a tetejen lev? palcak legalabb egyiket (azaz ?ledonti a kaput”).
• Elkapas : Ha az egyik mez?nyjatekos, a kapus vagy maga a dobo a leveg?ben elkapja az elutott labdat, ugy, hogy az az utes utan, de az elkapas el?tt nem pattant le a foldre.
• Kifutas : Ha a mez?nyjatekosok ugy juttatjak vissza az elutott labdat, hogy az leveri a kapu legalabb egy palcajat (ledonti a kaput), mikozben az ahhoz a kapuhoz kozelebb tartozkodo ut?jatekos az ut?vonalon kivul tartozkodik (altalaban azert, mert futni indult, de meg nem erte el a tuloldali vonalat).
• Leveres : Ha az ut?jatekos nem kiserel meg futast, de elhagyja az ut?vonalat, es ekozben a kapus a labdaval ledonti a kaput.
• Lab a kapu el?tt : Ha az ut? elveti az utest, a labda a labat talalja el, de a biro ugy latta, hogy a labda leutotte volna a kapu palcajat, ha nem takarta volna az ut?jatekos laba.
• Sajatkapu-dontes : Ha az ut?s veletlenul ledonti a sajat kapujat.
• Labda ketszeri megutese : Ha az ut?s ketszer talalja el a labdat ugy, hogy ekozben nem a kapujat vedi.
• Mez?nyjatek akadalyozasa : Ha az ut?s szandekosan zavarja (akar szavakkal) a mez?nyjatekosokat. Ebbe beletartozik az az eset is, amikor az ut?s szandekosan beleer a labdaba azzal a kezevel, amelyikben nem tart ut?t.
• Id?tullepes : Ha egy uj ut?snek kellene bejonnie, de a megadott id?n (jatekformatol fugg?en masfel vagy 3 perc) belul nem foglalja el a helyet.

Napjaink profi sportja [ szerkesztes ]

A krikett legf?bb iranyito testulete a dubaji szekhely? Nemzetkozi Krikett-tanacs (ICC). ^[13]

Az ICC harom versenytipust ismer el. Bar csak az egyiket hivjak ?els? osztalyunak”, ez a megnevezes megteveszt?, mivel mindharom versenyformanak letezik rendkivul magas, profi szintje.

• A-listas krikett : egy csapat ervenyes dobasainak szama korlatozott, 240 es 360 kozott van (40?60 jatszma ). Ennek nemzetkozi valtozata az Egynapos Nemzetkozi ( ODI ) verseny, ahol 50 jatszma a korlat.
• 20?20 vagy Husz20 : kb. 3 oras (?roviditett”) jatek ketszer 20 jatszmaval. Viszonylag uj (2003-ban bevezetett ^[7] ) talalmany, viszont nagyon nepszer?, mert nem annyira hosszuak a merk?zesek. ^[9]
• Els? osztalyu krikett . Nincs korlatozva a dobasok szama, egy merk?zes tobbnapos lehet, az id?korlat 5 nap. ^[11] Nemzetkozi valtozata a teszt : ezt formatumot tekintik a krikettbajnoksagok legmagasabb szintjenek. Nem is vehet rajta reszt barki, csak bizonyos valogatottak, akiknek a Nemzetkozi Krikett-tanacs engedelyezi: 2017-ig ezen csapatok szama 10 volt, ekkor noveltek meg 12-re ( Afganisztan , Anglia , Ausztralia , Banglades , Del-Afrika , India , Irorszag , Karib-terseg , Pakisztan , Sri Lanka , Uj-Zeland , Zimbabwe ). ^[14]

Az A-listas, tehat ODI formatumu krikettvilagbajnoksagot 1975 ota rendezik meg, altalaban negy evente. ^[15] A Husz20-as vilagbajnoksagot 2007 ota tartjak, rendszertelen id?kozonkent, nehany evente.

A krikettnek letezik n?i, fedett palyas, es vakok szamara kidolgozott szabalyzata is.

Legsikeresebb csapatok, jatekosok [ szerkesztes ]

A tobbi profi sporthoz hasonloan reszletes statisztikakat keszitenek a meccsekr?l es a jatekosokrol. A legtobb futas t Sri Lanka gy?jtotte India ellen egy negynapos merk?zesen, 1997 -ben: 952-t, mig ellenfele csak 537-et teljesitett. A legrovidebb meccsen ugyancsak Sri Lanka verte meg Zimbabwet , akik csak 35 pontot szereztek 2004 -ben.

Atlagban a legeredmenyesebb ut?s az ausztral Don Bradman volt, aki majdnem 100-as utesi atlaggal rendelkezett a teszt krikettben. Szinten rendkivul er?s jatekos volt Allan Border, aki 156 hosszu meccse alatt 11 174-szer futott, 205 futast csinalt 1987-ben Uj-Zeland ellen, es atlagosan 50 futast teljesitett. Tesztmerk?zesen a kieses nelkuli legtobb futast, szam szerint 400-at, Brian Lara (Karib-terseg) vitte veghez, 2004-ben, Anglia ellen. A legsikeresebb dobo a Sri Lanka-i Mutteja Muralitaran , aki 13-szor dobott ki tiznel tobb ut?st, es atlagosan 6 ut?st ejtett ki meccsenkent, de szinten vilaghir? dobo volt az ausztral Shane Warne es az indiai Anil Kumble . James Laker Anglia szineiben 1956-ban kiejtette a teljes ut?scsapatot, (akik osszesen csak 53 futast teljesitettek ezalatt), es ugyanez sikerult 2021-ben az uj-zelandi Ajaz Patelnek is. ^[16] A 20. szazad vegenek es a 21. szazad elejenek legjobb ut?jatekosa a tobbszoros vilagcsucstarto indiai Szacsin Tendulkar volt. ^[9]

A krikett Magyarorszagon [ szerkesztes ]

A krikett Magyarorszagon sokaig szinte teljesen ismeretlen sport volt, am ma mar a gyorsan fejl?d? sportok koze sorolhato. 2003 elejen alakult Miskolcon a Brit?Magyar Klub , amely e sportaggal foglalkozott. 2006 szeptembereben megalakult egy csapat Szekesfehervaron , a Comenius Cricket Club, a brit Andy Grieve vezetesevel.

2007 nyaran a Magyar Krikettszovetseg megalapitasat kovet?en megindult az els? magyar krikettliga, hat csapat reszvetelevel. A szovetsegnek kb. 100 regisztralt jatekosa van, ^{[ mikor? ]} koztuk nem csak magyar, de Magyarorszagon el? angol, indiai, pakisztani, del-afrikai, ausztral, skot es malajziai jatekosok is. 2007 juniusaban el?szor vett reszt egy Magyarorszagot kepvisel? csapat nemzetkozi versenyen, amikor 8 jatekos kulonboz? magyarorszagi csapatokbol utazott Becsbe a Vienna World Cup nev? 6 f?s versenyre. A 2008-as szezonban a hazai bajnoksag (HCL) 8 csapatosra b?vult a kovetkez? csapatok reszvetelevel: Baggy Blues [1] (Budapest), Comenius Cricket Club [2] (Szekesfehervar), Dunamenti Kenguruk [3] (Budapest), Dunabogdany CC (Dunabogdany), Genpact XI (Budapest), Budapest Falcons (Budapest), Royal Tigers CC (Budapest), Phoenix CC (Dunabogdany).

A Magyarorszagot kepvisel? valogatott pedig elkonyvelte els? hazai gy?zelmet egy angol csapat ellen. Kulfoldi, Magyarorszagon turazo csapatok egesz sora erkezett hazankba 2008 nyaran emiatt a gy?zelem miatt.

2010-ben a magyar valogatott nyerte a nyolc orszag reszvetelevel Szkopjeben rendezett EuroT20 bajnoksagot. A dont?ben: Magyarorszag-Oroszorszag: 166?165. ^[17]

Halalos krikettbalesetek [ szerkesztes ]

A krikettben sok mas sporthoz hasonloan el?fordulnak serulesek, a halalos kimenetel? balesetek azonban igen ritkak. Az els? ismert halalos krikettbaleset 1624-ben tortent, miutan az angol Jasper Vinallt egy merk?zes kozben ellenfele eltalalta az ut?vel . ^[18] A 21. szazadban is volt nehany baleset, ami bejarta a vilagsajtot: 2013-ban a del-afrikai Darryn Randall hunyt el, miutan szerencsetlenul talalta el egy labda, ^[19] 2014-ben pedig az ausztral Phillips Hughes ugyancsak egy labdatalalattol vesztette eletet. ^[20]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A Magyar Krikettszovetseg honlapja
• Krikettgalaxis ? magyar nyelv? krikettoldal
• A Nemzetkozi Krikett-tanacs (ICC) oldala (angol nyelven)

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Krikettstatisztikusok es -torteneszek Egyesulete