A
kormanyforma
mondja meg, hogy a hatalommegosztas soran
letrejov? hatalmi agaknak
? torvenyhozas, vegrehajtas, igazsagszolgaltatas ? milyen a szerkezete es az egymashoz valo viszonya. Azaz a hatalommegosztast irja le. A kormanyforma es az
allamforma
egyutt alkotjak az
allamszerkezetet
, amelynek dinamikajat a kormanyforma hatarozza meg.
[1]
A kormanyformakat ket kerdes korul csoportosithatjuk. Az egyik, hogy milyen a torvenyhozo es vegrehajto hatalom egymashoz valo viszonya, a masik pedig, hogy ki gyakorolja a vegrehajto hatalmat. Azaz hogy egy vagy ketfej? a vegrehajtas (van-e kulon allam es kormanyf?), es kozottuk milyen a viszony.
[1]
[2]
Prezidencialis kormanyforma
[
szerkesztes
]
A
prezidencialis kormanyforma
[1]
eseten az (koztarsasagi) elnok a vegrehajto hatalom feje, egy szemelyben testesiti meg azt. Az elnokot kozvetlenul valasztjak meg, aki igy a torvenyhozassal egyenl? legitimitast szerez (kett?s legitimitas). Kozvetlen (technikailag lehet kozvetett lasd elektorok az USA-ban) megvalasztasa miatt csak a valasztok fele tartozik elszamolassal/felel?ssegel, igy hivatali ideje alatt csak kozjogi felel?ssegre vonas (impeachment) miatt mozdithato el, politikai indokkal nem. A torvenyhozas teljesen elkulonult, egymast kolcsonos jogkoreik hasznalataval ellen?rzik: fekek es ellensulyok (pl:torvenyhozas: koltsegvetes elfogadasa, elnok: vetojog a tvh. torvenyei felett).
Felprezidencialis kormanyforma
[
szerkesztes
]
A
felprezidencialis kormanyforma
[1]
eseten a vegrehajto hatalom ketfej?: megoszlik a koztarsasagi elnok (allamf?), es a miniszterelnok (kormanyf?) kozott. Az allamf?t szinten kozvetlenul valasztjak, ami alapjan ugyanolyan er?s legitimitast szerez, mint a torvenyhozas, azonban a jogi berendezkedes dinamikaja inkabb az elnoknek kedvez? helyzetet teremt a ket hatalmi ag viszonyaban.
Az elnok (altalaban) sajat hataskorben kinevezheti a miniszterelnokot, feloszlathatja a torvenyhozast, vetojoggal rendelkezik, illetve nehany teruletet (jellemz?en kulpolitika, hadugyek) sajat belatasa szerint iranyithat a torvenyhozas osszetetelet?l fuggetlenul.
Itt mutatkozik meg a kulonbseg, amiert felprezidencialis a rendszer: kulon van
kormany
(f?), aki a torvenyhozasnak is felel?s (politikailag), tehat tobbseggel kell rendelkeznie a parlamentben. Ebb?l kifolyolag a felprezidencialis kormanyforma nagyon sokfele szinezetet vehet fel attol fugg?en, hogy ugyanabbol a partbol erkezik-e az elnok mint a parlamenti tobbseg, a sajat partjanak vezet?je-e az elnok vagy sem, illetve akar a szemelyes tenyez?k, konfliktusok is szerepet jatszhatnak abban, hogy pontosan hogyan m?kodik a rendszer.
A
parlamentaris kormanyformaban
[1]
a vegrehajto hatalom ? a
kormany
? a parlamentnek felel?s. A koztarsasagi elnok vagy az uralkodo jogosultsagai gyengek, a parlamentnek alarendelten m?kodik, csak protokollaris szerep jut neki, es tobbnyire a parlament valasztja. F?leg Europaban jellemz?, a tobbi foldreszen ritka.
A parlamentaris kormanyformanak ket fajtaja van.
[1]
Parlamentaris koztarsasag
[
szerkesztes
]
Parlamentaris monarchia
[
szerkesztes
]
A parlamentaris monarchiaban
[1]
az uralkodo szerepe protokollaris, esetleges jogait miniszteri
ellenjegyzes
mellett gyakorolhatja, politikailag nem felel?s.
Kollegialis kormanyforma
[
szerkesztes
]
A
kollegialis kormanyformaban
[1]
vegrehajto hatalom a torvenyhozas altal valasztott tanacs kezeben osszpontosul, mely mellett ugyvezet? kormany m?kodik. Az elnokot evente egymast valtva maguk kozul valasztjak. A tanacs nem valthato le.
[3]
Alkotmanyos monarchia
[
szerkesztes
]
Az alkotmanyos monarchiaban
[1]
az uralkodo jogai is es az egyenek jogai is az alkotmanyban vannak rogzitve. Az uralkodo nem csak protokollaris allamf?, kormanyzati hatalma van.
Szocialista kormanyzati rendszerek
[
szerkesztes
]
A szocialista kormanyzati rendszerekben
[1]
a hatalom egyseges es oszthatatlan, ami osztalytartalmukban fejez?dik ki. Az egyes hatalmi agak legfeljebb munkamegosztas jelleg?ek.
[4]
A diktatorikus rendszerekben ?
diktatura
,
abszolutizmus
? az uralkodo korlatlan hatalommal rendelkezett, vagy az allami f?hatalom forrasa nem a nepakarat.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]