A koreai samanizmus ( hangul : 巫敎 ,  handzsa : 巫敎 , RR : mugyo ^? ; ?saman [mu] vallas”) a koreaiak kulonboz? vallasi hiedelmeit es gyakorlatait oleli fel. ^[1] A koreai saman altalaban n?, es kozvetit?kent funkcional a szellemek vagy az istenek , valamint az emberek kozott. A samanokat azok veszik igenybe, akik a szellemi vilag segitseget szeretnek kerni. A samanok ritualekat tartanak annak erdekeben, hogy szerencset hozzanak a klienseiknek, gyogyitsak a betegsegeket, ki?zzek a rossz szellemeket, kiengeszteljek a helyi isteneket, vagy vezessek az elhunytak szellemet a magasabb mennyei birodalmakba.

Mas kelet-azsiaiakhoz hasonloan, a koreaiak hagyomanyosan inkabb eklektikus vallasi meggy?z?des?ek. A vallasossagukat nem egyetlen, kizarolagos hit hatarozza meg. Bar sok koreai attert a buddhizmusra , amikor megjelent az orszagban, azonban a koreai samanizmus hatasa er?s maradt meg a buddhistak kozott is. Ez a kes?bbiekben valtozott, ^[2] mivel a kereszteny misszionariusok demonizaltak a koreai samanokat es kovet?iket, ^[3] illetve a keresztenyseg jelent?s merteken elterjedt Del-Koreaban az 1960-as es az 1990-es evek kozott.

A koreai samanizmus az emberi problemak megoldasat keresi az emberek es a szellemek talalkozasa reven. Ez tisztan lathato kulonfele ritualek soran, amelyeket jelenleg is elterjedten alkalmaznak. A koreai samanok sok tekintetben hasonlitanak Sziberia , Mongolia es Mandzsuria samanjaira. A koreai samanizmus egyik kozpontja a Csedzsu-sziget . ^[4] Egyes kutatasok alapjan komoly hasonlosag van a koreai samanizmus mitoszai es a keresztenyseg kozott, ami segitette a keresztenyseg terjedeset Del-Koreaban, valamint meg formalta is a koreai kereszteny nezeteket. ^[5]

Eredet [ szerkesztes ]

A hit egy szellemek altal benepesitett vilagban valoszin?leg a koreai vallasi elet legregebbi formaja, amely a tortenelem el?tti id?kre megy vissza. A samanizmus gyokerei az ?si kulturakig nyulnak vissza. A samant maguskent, gyogyitokent es misztikuskent ismertek. A samant az kulonboztette meg mas gyogyitoktol vagy papoktol, hogy transzba tudta vinni magat. A transz folyaman a saman lelke elhagyta a testet, es mas vilagokba utazott, ahol segit? szellemek iranyitottak a munkajat. A saman tobb szinten is gyogyitott, fizikai, pszichologiai es spiritualis szinten. A saman munkaja holisztikus modellen alapult, amely nem csupan a teljes szemelyt vette figyelembe, hanem az egyen interakcioit is a kornyezetevel, mind a bels?, mind a kuls? vilagat. Ugy tartjak, hogy a lelekben lakozik az emberi lenyeg (az eletenergia), es minden fizikai betegseg a lelek betegsegehez kapcsolodik.

Az isteneknek es a szellemeknek egy kisse szervezetlen panteonja letezik, amely a mennyorszag kulonfele reszeit uralo f?istenekt?l a hegyi szellemekig terjed. Ez a panteon szinten tartalmazza a fakban, szent barlangokban es kovekben lako isteneket, a foldszellemeket, a haztartasok es a falvak vedelmez? isteneit, valamint az elhunytak szellemeit. Ezekr?l a szellemekr?l azt mondjak, hogy kepesek befolyasolni az el? emberek sorsat.

A ritusok szamos valtozason mentek keresztul a Silla - es a Korjo -korban. A samanisztikus ritusok meg az er?sen konfucianus Csoszon -kor idejen is fennmaradtak. A multban a ritusok mez?gazdasagi ritusokat is tartalmaztak (pl. imakat a b?seges termesert). A modern korban a mez?gazdasag jelent?segenek csokkenesevel ezek a ritusok elt?nnek, a samanok inkabb a varosi emberek spiritualis es evilagi igenyeinek kielegitesere torekszenek.

Hely a tarsadalomban [ szerkesztes ]

A koreai samanizmusban nincsenek az udvozulessel , vagy a moralis es spiritualis tokeletesedessel kapcsolatos elkepzelesek. A saman egy szakember, aki konzultal a klienseivel, amikor szukseg van erre. A Csoszon-dinasztia ota a samanok alacsony tarsadalmi osztalyba tartoznak. Ez a diszkriminacio a modern id?kben is folytatodott. Eszak-Koreaban a samanok utodait is az ellenseges osztaly tagjainak belyegeztek. ^[6]

Az animisztikus hiedelmek er?sen kapcsolodnak a mez?gazdasaggal, halaszattal foglalkozo falvakhoz, els?dlegesen olyan jelensegek, amelyek ruralis kozossegekben jelennek meg. A samanok a nagyvarosi emberek betegsegeit is kezelik, azonban ezek f?kent olyanok, akik nem regen vandoroltak be videkr?l, es neheznek talaljak a szemelytelen varosi elethez valo alkalmazkodast.

Ujjaszuletes [ szerkesztes ]

A kormanyzat evekig babonanak tekintette a samanizmust, ezert minimalizalni probalta a jelenletet a koreaiak eleteben. A novekv? nemzeti onerzet legkoreben azonban a koreai kultura fontos aspektusaikent kezdtek elismerni azokat a tancokat es dalokat, amelyeket a samanok szertartasai tartalmaznak.

Az 1970-es evekt?l kezdve azok a ritualek, amelyekb?l kirekesztettek az idegen tekinteteket, ujra elkezdtek megjelenni, es id?nkent meg nyugati stilusu hotelek menedzserei is lathatok voltak uj hotelek nyitasakor samanisztikus szertartasok resztvev?ikent. Ezeknek a szertartasoknak bizonyos aspektusait ertekes kulturalis oroksegnek tekintik, amit meg kell ?rizni, es atadni a jov? generacioinak. Maganak a samanizmusnak a jov?je azonban bizonytalan volt az 1980-as evek vegen. Habar tobben ugy veltek, hogy a samanizmus szamos eszkoze alkalmazhato lehet a pszichiatriai ellatasban, mivel a kormanyzat b?viteni kivanja a mentalis egeszseggel kapcsolatos kezelesi lehet?segeket.

A samanok tipusai [ szerkesztes ]

A koreai samanok megnevezese mudang (무당), alapvet?en ket tipusba sorolhatok. Az els? tipusba tartozok oroklik a jogot, hogy samanisztikus ritualekat mutathassanak be. A masodik tipusba tartozokat pedig egy ceremonia reven avatjak samanna. Az els? tipusuak f?kent a Koreai-felsziget deli reszen eltek. A masodik tipusuak viszont az egesz felszigeten megtalalhatoak voltak, es a koreaiak altal lakott szomszedos teruleteken is, azonban f?kent eszakon (a mai Eszak-Koreaban), Kina szomszedos teruletein, es a felsziget kozeps? reszen koncentralodtak.

Samanbetegseg [ szerkesztes ]

A samanna valas kozponti fontossagu jellegzetessege a samanbetegsegben valo szenvedes. Ez a betegseg etvagytalansaggal, almatlansaggal es hallucinaciokkal jellemezhet?. Egy bizonyos rituale meggyogyitja ezt a betegseget, es az uj saman beiktatasara is szolgal.

Tunetek [ szerkesztes ]

A samanbetegseg tunetei kulonboz?ek a saman kulturalis hatteret?l es kornyezetet?l fugg?en. A leggyakoribb esetben a jellegzetes tunetek nyilvanvalo ok nelkul jelentkeznek. A saman nem tud enni, fizikailag es lelkileg gyengeve valik. A samanbetegseg mas formajaban ezeket a tuneteket fizikai betegseg el?zi meg. A samanbetegseget pszichotikus epizod is okozhatja. A samanbetegseg egyik viszonylag ritka formajaban a saman mentalisan meggyengul egy kuls? sokk hatasara. Egy masik ritka tipusban a samanbetegseget egy alom valtja ki, amelyben a saman egy istent vagy szellemet lat.

A samanbetegseg tunetei meglep?en sokaig tarthatnak, atlagosan 8 evig, azonban akar 30 evig is. A fizikai tunetek el?rehaladasa mentalis betegseget is eredmenyezhet. A leend? saman altalaban nyugtalan, es azt mondjak, hogy almaiban istenekkel vagy szellemekkel kommunikal. Az almok es a valosag osszemosodhatnak, hallucinaciok jelentkezhetnek. Egyes esetekben a mentalis betegseg annyira komollya valik, hogy a saman elhagyja otthonat, es vandorolni kezd. Azt mondjak, hogy ezekre a tunetekre nem hat a normal gyogyszeres kezeles, csak sulyosbitja ezeket. A tunetek egy specialis rituale segitsegevel enyhithet?k, amelynek soran a saman elfogadja az istenet vagy szellemet.

Vallasi aspektusok [ szerkesztes ]

A koreai samanizmus hagyomanyaban a samanbetegseget egy strukturalt vallasi tapasztalatnak tartjak, ami demonstralja a vertikalis kapcsolatot az istenseg es az ember kozott, illetve megmutatja, hogy az istenseg bizonyos formakban az emberi tudatban van. Ez a revelacio egy formaja, ami azt okozza, hogy a saman eggye valik az istenseggel, es ennek kovetkezmenyekent megvaltoztatja a gondolkodasat. A samanbetegseg altal elvalik a valosagtol, es belep a tudatossag magasabb formajaba.

Ritualek [ szerkesztes ]

A samanisztikus ritualek soran a saman aldozatot ajanl fel a szellemeknek. Enek es tanc reven a saman keri a szellemeket, hogy avatkozzanak be az erintett emberek sorsaba . A saman nagyon szines ruhakat visel, es transzban beszel. A rituale soran a saman tobbszor valtoztatja a ruhazatat. A ritualeknak harom elemuk van. Az els?k a szellemek mint a nepi hit targyai. A masodik elemet jelentik a hiv?k, akik imadkoznak ezekhez a szellemekhez. A harmadik pedig a saman, aki kozvetit az el?bbi kett? kozott. A ritualek formaja regionkent kulonboz?. A samanisztikus ritusok bemutatasa nagyban fugg a ceremonia celjatol. Tovabba a saman egyeni jellegzetessege es kepessegei egyedi karaktert adnak a ritualenak.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Kim, Tae-kon. Korean Shamanism?Muism . Jimoondang Publishing Company (1998). ISBN 89-88095-09-X  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Koreai samanizmus temaju mediaallomanyokat.

• Hogarth, hyun-key Kim. ?Kut: Happyness through reciprocity”, Akademiai Kiado  

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Koreai buddhizmus
• Vallastudomany
• Sintoizmus
• Taltos

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Korean shamanism cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.