Ehhez a szocikkhez tovabbi forrasmegjelolesek , labjegyzetek szuksegesek az ellen?rizhet?seg erdekeben. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits a szocikk fejleszteseben tovabbi megbizhato forrasok hozzaadasaval.

Ebben a szocikkben a koreai nevek magyaros atirasban es keleti nevsorrendben szerepelnek.

Korea foldrajza alatt a Kelet-Azsiaban talalhato Koreai-felszigetfoldrajzat ertjuk, ahol Eszak-Korea es Del-Korea fekszik. Eszakon Kinatol a Jalu (koreaiul: Amnok folyo) es a Tumen folyo hatarolja, keleten es delkeleten a Japan-tenger , delen a Kelet-kinai-tenger , nyugaton pedig a Sarga-tenger veszi korul.

Legmagasabb pontja Eszak-Korea teruleten talalhato a kinai hatarnal, a Pektu-hegy , 2744 meterrel. Masodik legmagasabb pontja egyben Del-Korea legmagasabb hegye, a Halla-hegy , 1950 meterrel a tengerszint folott, mely Csedzsu szigeten talalhato, a Japan-tengeren .

Nevezetesebb szigetei eszaki reszen Sinmi-sziget (身彌島), delen Csedzsu-sziget (濟州島), Kodzse-sziget (巨濟島), Csin-sziget (震度) es Kanghvado (江華島).

Vizrajz [ szerkesztes ]

A Koreai-felsziget vizrajza a domborzata miatt egyertelm?en nyugat-orientalt. F?bb folyoi, a Tedong (大同江), a Han folyo , a Kum es a Jongszan mind a Sarga-tengerbe torkollik. Ezen a folyok arterei biztositjak a nyugati siksagokon valo rizstermesztest .

A Han folyo, bar csak a negyedik leghosszabb folyoja Del-Koreanak, megis ez a leghiresebb, a legjelent?sebb, hiszen keresztulszeli a f?varost, Szoult, es egy rovid szakaszon hatarfolyo Eszak-Koreaval. Ket folyo talalkozasabol keletkezik, az Eszaki-Han (北漢江) es a Deli-Han (南漢江) folyobol, melyek mindketten a Thebek-hegysegb?l (太白山脈) erednek.

A Tedong folyo Eszak-Korea legjelent?sebb folyoja, es 439 kilometerrel a masodik leghosszabb az eszaki allam teruleten. A Rangnim-hegysegben (랑림山脈) ered, majd athalad a f?varoson , es egyenesen a Sarga-tengerbe omlik. A folyo rendkivul mely, igy hajozhato.

Del-Korea leghosszabb folyoja az 510 km hosszusagu Naktong (洛東江), mely a Thebek-hegysegb?l ered, majd Tegu varosat keresztezve Puszannal omlik a tengerbe, a Koreat Japantol elhatarolo Koreai-szorosnal .

A nyugati, delnyugati partvidek kulonlegessege az un. ria part. Az egykori folyotorkolatokat tengerviz ontotte el, mely vagy a szarazfold lesullyedeseb?l, vagy a tengerszint megemelkedeseb?l kovetkezett. Ennek legszebb peldajat Mokpho varos kornyeken talalhatjuk, de a Han folyo torkolatanal is megfigyelhet? a jelenseg.

A ria partvidek tehat rengeteg szigetb?l, obolb?l, beltengerb?l all, igy megfelel? terepet nyujt a halaszatnak, halgazdalkodasnak, a tengeri kereskedelemnek. Ezen a videken kulonosen magas az ar-apaly kulonbseg, peldaul Incshon partjainal elerheti a 9 metert is.

Domborzat [ szerkesztes ]

A Koreai-felsziget domborzatat tekintve 70%-ban hegyvidek, igy a ket Koreat tartjak a vilag egyik leghegyvidekesebb orszaganak. Kisebb siksagok talalhatok a nyugati oldalon, f?leg a deli allam teruleten. Del-Korea rizsfogyasztasanak jelent?s szazaleka az itt talalhato rizsfoldekb?l szarmazik. A felsziget legmagasabb pontja a Pektu-hegy (白頭山) 2744 meterrel, mely Eszak-Koreaban talalhato. Foldtanilag a felsziget dont? tobbsegeben a prekambrium idejeben alakult ki, de a rengeteg sziget vulkanikus eredet?, es ket nemregiben meg aktiv vulkant is meg kell emliteni, a Pektu-hegyet es a Halla-hegyet (漢拏山). Maga a Halla-hegy egy pajzsvulkan, a Pektu-hegy eseteben pedig a csucsa helyett egy hatalmas kraterrel talalkozunk. Ma mar nincs aktiv vulkanikus tevekenyseg a felszigeten, de a rengeteg h?forras es Csedzsu szigetenek lassu emelkedese is azt jelzi, hogy egyfajta alacsonyabb szint? vulkanizmus meg ma is jelen van.

Eghajlat [ szerkesztes ]

Korea eghajlata mersekelt , de eszakrol delre haladva meglep?en kulonboz? es valtozatos. Mig az eszaki reszen a nedves kontinentalis es az oceani eghajlat a jellemz?, a delebbre fekv? tajakon mar inkabb a mediterran .

Eszak-Koreaban a telek hidegek es szarazak, es gyakoriak a hoviharok, melyet a zord sziberiai szel general. A nyar meleg es csapadekos, nagy szerepet jatszik a csendes-ocean fel?l erkez? monszun. Az ?sz es tavasz atmeneti evszakok, kozepes mennyiseg? csapadekkal es kellemes h?merseklettel ezek a legkellemesebb id?szakok.

Szoulban es kornyeken mersekelt ovi monszun eghajlat uralkodik, es szinten negy evszakot kulonboztetunk meg: novembert?l marciusig tarto hosszu tel, aprilis-majusban enyhe tavasz, juniustol augusztusig forro, csapadekos nyar es szeptember-oktober tajan egy szinten atmeneti ?sz. Mivel a felszigetet legjobban az ocean es a monszun befolyasolja, egesz evben sok csapadek hullik, az eves csapadekmennyisegnek tobb mint ketharmada a nyari honapokban. Igy a nyarak rendkivul parasak, melegek.

A felsziget bels? teruletein hasonlo az id?jaras, de az atlagh?merseklet nyaron alacsonyabb, es kevesebb a csapadek is. Telen viszont kicsivel tobb ho esik, igy a csapadekhullas kiegyensulyozottabb.

A deli partvideken es Csedzsu szigeten a mediterran eghajlat a meghatarozo. Telen alig esik fagypont ala a h?merseklet, nyaron viszont melegebb van, mint a f?varosban. Tobb a napsuteses orak szama, mint Korea barmely reszen, kevesebb a csapadek is, viszont egesz evben az er?s szel dominal. ^[1]

El?vilag [ szerkesztes ]

A Koreai-felsziget novenyzete eghajlatanak megfelel?en valtozik. A t?level? erd? az egesz felsziget hegysegeiben dominal, Del-Korea teruleten viszont gyakran vegyul lombhullato fakkal. Delen is gyakori a vorosfeny? illetve a boroka .

Nagyjabol 3000 faj el itt, ebb?l pedig 500 egyedulallo Koreaban. Legjellegzetesebb novenyei az orokzoldek, a kameliafelek , illetve a kerti malyvacserje (無窮花), Del-Korea nemzeti viraga.

Megtalalhatok azok a gyumolcsok, melyek Magyarorszagon is, igy az alma , korte , ?szi - es sargabarack , datolyaszilva , illetve jellegzetes gyumolcse meg a kinai birs . Delen a mediterran eghajlatnak megfelel?en a citrusfelek a jellemz?ek.

A felsziget allatvilaga 130 edesvizi halfajt, 112 madarfelet, 49 eml?sfajt, 14 hull?t es ketelt?t szamlal. Bar a hegyekben megtalalhatok a tipikus ragadozok, mint pl. a medve, hiuz, illetve novenyev?k kozt a szarvasok, az elmult evekben sajnos csokkent a populacio az erd?irtas miatt. ^[2]

Forditas [ szerkesztes ]

Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Geography of Korea cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]