A korai vagy kora ujkor az ujkor els? szakasza, atmeneti korszak a kozepkor es a modern kor kozott. A 15. szazad masodik fele - 18. szazad kozotti id?szakot oleli fel Europa torteneteben. ^[1] A korai ujkor els? felet (a 15. szazad masodik es a 17. szazad els? fele) egyes orszagokban az europai reneszansz korahoz soroljak, mig a marxista felfogas a kozepkor utolso szakaszanak tartotta. Mashol a reneszansz, mint korszak csak a m?veszettortenetben hasznalatos.

A 15. szazad kozepere Europa legfejlettebb allamai a legtobb teruleten mar tulleptek a hagyomanyos kozepkori felfogason, Leonardo Bruni a neves tortenesz, 1442-ben mar megfigyelte, hogy az uralkodo eszme immar a folytonos fejl?des, megujulas eszmeje. Kulonosen a fekete halal ota gyorsult fel a f?leg a varosokban a tudomany fejl?dese, ami a modern, europai konyvnyomtatas segitsegevel ujabb dont? merfoldk?hoz erkezett, szamos onallo szellemi m?hely jott letre. A genovai hajozasi tudomany reven Portugalia (Tengeresz Henrik) elinditotta a felfedezesek sorat, hatalmas gazdagsag aramlott be Indiabol. Ett?l a korszaktol kezdve altalanosan elfogatotta valt a szabad kereskedelmi kapitalizmus (angolul: merchant capitslism), ami evszazadokra, egeszen a 18. szazad masodik feleig, a modern korra jellemz? ipari kapitalizmus kialakulasaig dont? mertekben meghatarozta a gazdasag alakulasat.

A korszak kezdetenek atlantista felfogasu datuma 1492 , Amerika felfedezese, a korszak vegenek pedig altalaban a francia forradalom kitoreset ( 1789 ) vagy a 18- 19. szazad fordulojat teszik.

A korai ujkorra jellemz?, hogy Europa nyugati felen mindinkabb athelyez?dott a politikai-gazdasagi sulypont a nemet es eszak-olasz teruletekr?l az Atlanti-oceannal hataros spanyol , portugal , angol es francia valamint a nemetalfoldi teruletekre.

A korszakot jellemzi a nyugat-europai varosi polgarsag gazdasagi meger?sodese es a reformacio elterjedese. Nyugat-Europa es els?sorban az amerikai foldresz torteneteben ez a gyarmatositas korszaka. A szellemi-m?veszeti mozgalmak szempontjabol a korai ujkor az europai reneszansz ( Italiaban a kes? reneszansz ), majd a barokk stilus, vegul a felvilagosodas korszaka.

A magyar tortenelemben a 16-17. szazad a torok hodoltsag , a harom reszre szakadt Magyarorszag es az Erdelyi Fejedelemseg kora, valamint a magyarorszagi reformacio fenykora. A 18. szazad a Habsburg abszolutizmus fenykora.

16-17. szazad [ szerkesztes ]

A gyarmatositas es az uj europai hatalmak [ szerkesztes ]

A nagy foldrajzi felfedezesek lezajlasaval ( 15 -16. szazad) a Fold civilizacioinak addigi kulon fejl?dese veget ert es kialakult az egyseges vilag kepe.

A nagy foldrajzi felfedezesek okai, el?zmenyei [ szerkesztes ]

B?vebben: A foldrajzi felfedezesek kora

A fellendul? posztogyartas, es a szelesed?, am veszelyeztetett tavol-keleti kereskedelem egyre tobb penzt igenyelt (luxuscikkekert nemesfem-penzzel fizettek, igy kiaramlott), ezt az europai banyak mar nem tudtak fedezni. A torok elfoglalja Konstantinapolyt (1453), igy lefolozve a kereskedelem hasznat, ezert uj utvonalak kellenek. Megvalosulnak a feltetelek is: karavella , iranyt? , Paolo dal Pozzo Toscanelli terkepe ^[2] es uj elmeletek ( Ptolemaiosz-tetel ).

A nagy foldrajzi felfedezesek es a gyarmatositas kovetkezmenyei [ szerkesztes ]

A felfedezeseket kovet?en a 16. szazad kozepet?l rohamosan emelkedtek a mez?gazdasagi termekek arai (f?leg a gabonaarak). Az iparcikkek irant is megn?tt a kereslet, viszont nem olyan nagy mertekben, mint a mg-i termekek irant. Az orszagok adottsagai miatt kialakult a kontinentalis munkamegosztas. A kelet-kozep-europai orszagok tovabb noveltek mez?gazdasagi termelesuket a nagyobb haszon remenyeben, ezzel viszont megszilardult a foldesurak hatalma, megmerevedett a feudalizmus, kialakult a masodik vagy orokos jobbagysag. A gyarmatok kifosztasanak kovetkezteben az Ujvilagbol bearamlo nemesfemtomeg meg magasabbra emelte az arakat. A megn?tt szuksegletek kielegitesere a cehes keretek alkalmatlanna valtak, mert lassan es dragan dolgoztak. El?szor eszak-italiai keresked?k alkalmaztak a manufaktura el?djenek tekinthet? kiadasi-felvasarlasi rendszert. Kes?bb elterjedtek a manufakturak, amelyeket vallalkozok hoztak letre. A manufakturak olcsobban es nagyobb mennyisegben termeltek. A termel?eszkozok viszont a tulajdonosei voltak. Sok kezm?ves tonkrement, az elelmes keresked?-vallalkozok kezen t?ke halmozodott fel. Kereskedelmi tarsasagok jottek letre Europaban, es 1600-ban a Kelet-indiai Tarsasag is megalakult.

A vilaggazdasag jellemz?i [ szerkesztes ]

A nagy foldrajzi felfedezesek hatasara Nyugat-Europa nagy mennyiseg? elelmiszert igenyelt, amit Kelet-Kozep-Europabol importaltak a nyugati orszagok, cserebe iparcikkeket szallitottak. Ezt a jelenseget nevezzuk kontinentalis munkamegosztasnak. Mivel Europaba nagy mennyiseg? arany es ezust aramlott, a nemesfem erteke az elelmiszerekhez es iparcikkekhez kepest csokkent, ez az ugynevezett arforradalom. Jelent?sen megvaltoztak a kereskedelmi utvonalak is, a kereskedelem az atlanti partvidekre terel?dott at (Antwerpen, Anglia). Ugyanakkor a levantei utvonal fokozatosan tert vesztett (a torok veszely miatt). Az ujonnan felfedezett kontinenseket az europaiak gyors utemben gyarmatositottak, az ?slakossagot leigaztak.A gyarmati teruleteket nyersanyagfelvev? es kesztermek felvev? piacoknak tekintettek. Els?kent a spanyolok es a portugalok osztottak fel Del-Amerikat (1494, tordessillas-i szerz?des), kes?bb az angolok szereztek jelent?s teruleteket Eszak-Amerikaban, Indiaban. A gyarmati teruletekkel valo kapcsolattartas soran alakult ki a vilagkereskedelem, melynek kozpontja Europa volt. Afrikabol rabszolgakat, dragakoveket es elefantcsontot exportaltak, iparcikkert es fegyverekert cserebe. A rabszolgakat az amerikai ultetvenyekre szallitottak. Innen nyersanyagot es nemesfemet exportaltak Europaba, cserebe kesz termekek erkeztek. Ez volt az ugynevezett kereskedelmi haromszog. A Tavol-keletr?l "luxuscikkek" (selyem, f?szerek, tea) erkeztek aranyert es fegyverekert.

Europai torok terjeszkedes [ szerkesztes ]

Lasd meg: Torok haboruk Magyarorszagon

Lasd meg: Habsburg?torok haboruk (egyertelm?sit? lap)

Lasd meg: Velencei?torok haboruk

Reneszansz [ szerkesztes ]

A  reneszansz  (franciaul  renaissance , olaszul  rinascimento , jelentese magyarul: ujjaszuletes) a kepz?m?veszetben 1420 korul alakult ki Firenzeben, majd atterjedt egesz Italiara. Az Alpoktol eszakra fekv? europai teruleteken csak 1500 utan terjedt el. Tudomanyos forradalmat, m?veszeti atalakulast, megujulast hozo, meghatarozo kulturalis mozgalom volt Europa ujkori tortenelmenek hajnalan. Egyben m?vel?destorteneti es m?veszettorteneti korszak is, amely a kozepkor veget es az ujkor elejet (korai ujkor) felolel? atmeneti id?szakra esik. A reneszansz kezdetet Italiaban a 14. szazadra, Europa tobbi reszen tobbnyire a 16. szazadra teszik. A  reneszansz stilus  ezenkivul a m?veszettortenetben jellegzetes korstilust is jelol, a reneszansz szo jelentese ujjaszuletes.

Reformacio [ szerkesztes ]

B?vebben: Reformacio

1517 . oktober 31-en Wittenbergben (Nemetorszag) egy szerzetes, Luther Marton nevezetes tettet hajtott vegre:a helyi vartemplom kapujara kit?zott egy 95 pontbol allo vitairatot, amely azutan alapjaiban rengette meg a korabeli vilagot. A vitairat javaslatokat tartalmazott, hogyan kellene megujitani (innen szarmazik a reformatus kifejezes, hiszen a reform ujitast jelent)az erkolcsiben igencsak megromlott katolikus egyhaz tekintelyet. Luther szerint:

• az egyhaznak ne legyen vagyona.
• nincs szukseg kozvetit?re Isten es az ember kozott, tehat nem kellenek papok, szerzetesek, s?t magara a papara sincs szukseg.
• mindenki sajat anyanyelven olvashassa a Bibliat.

Legfontosabb tanitasa, hogy a b?nt egyedul Isten bocsathatja meg, es ember egyedul a hite altal udvozulhet.

B?vebben: Az ot sola

A papa eretneknek tartott nezeteiert kiatkozta Luthert, nezetei azonban szerte Europaban nepszer?ek lettek, es megszuletett a reformatus vallas.A kovetkez? szazadokban veres vallashaboruk zajlottak a katolikus es a megreformalt vallas hivei kozott.

Luther utan reformacios tevekenysegehez Zwingli Zurichben 1524 -ben, Kalvin Genfben 1536 -ban kezdett hozza. Torekveseik oly elenk visszhangra talaltak, hogy az uj tan kulonfele arnyalatai Europa legnagyobb reszeben gyorsan elterjedtek.

B?vebben: reformacio

18. szazad [ szerkesztes ]

Kapitalista atalakulas [ szerkesztes ]

Angliaban megkezd?dtek a bekeritesek (gyapju iranti kereslet novekedese → juhtenyesztes szerepe megn? → kozos foldek kisajatitasa). Ez a folyamat a 18. szazad kozepeig tart, es megteremti az ipari forradalom gazdasagi alapjanak, a textilipar fejl?desenek el?felteteleit. Megszulettek a veres torvenyek az elszegenyedett parasztok bermunkara kenyszeritese erdekeben. Kialakultak a t?kes termeles gazdasagi es tarsadalmi el?feltetelei, azaz a t?ke es a bermunkas (a marxizmus e folyamatot eredeti t?kefelhalmozasnak nevezi). Az eredeti t?kefelhalmozas az a folyamat, amelyben a kisarutermel? parasztokat es kezm?veseket a termeleshez, letfenntartashoz szukseges eszkozeit?l megfosztjak. Ezzel parhuzamosan masok kezeben felhalmozodik ez a termel?eszkoz vagy az annak megvasarlasahoz szukseges penzosszeg. Kialakultak a t?kes-bermunkas kapcsolatok. A t?kes penzt visz a piacra, es ott olyan arut vesz, amely a sajat ertekenel nagyobb erteket tud el?allitani. Ez az aru a bermunkasok munkaereje. Bermunkasokka azok a retegek lettek, akik elvesztettek minden termel?eszkozuket, es kiszabadulva a cehes keretek kozul, az iparosodo varosokba kenyszerultek (egykori jobbagyok es kezm?vesek). A munkaber es a megtermelt ertek kozott kulonbozet az ertektobblet, a t?kes haszna. Nyugat-Europaban elkezd?dik a gazdasag kapitalista atrendez?dese.

Felvilagosodas [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]