 | Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel:
korall
.
|
A
koral
(
latin
choralis = korushoz tartozo
) els? (
eredetileg melleknevi
) jelenteseben legkes?bb a
14. szazadtol
a korusra, mint az egyszolamu liturgikus enek zenei apparatusara vonatkozott.
[1]
A kes? kozepkorban a nyugati katolikus egyhaz egyszolamu, latin enekeinek, vagyis a
gregorian
, ambrozian, beneventan es
mozarab
enekeknek gy?jt?fogalmava valt.
[1]
A
protestantizmusban
egyhazi
nepenek
, amely egyszolamu, es legtobbszor nemet nyelv?. Kialakitasaban
Luther Marton
jatszott dont? szerepet.
A
17. szazad
ota a koral vokalis vagy hangszeres koralfeldolgozast is jelent.
[1]
A koral szo a magyarban is hasznalatos m?fajmegjeloleskent csak Nemetorszagban es Italiaban szerepel. Az angol es francia szohasznalatban a
choral
annyi, mint koruson megszolalo.
[1]
A koralokat verses szoveguk ritmikaja, sorszerkezete es
rimelese
jol erzekelhet?
koralsorokra
vagy
szakaszokra
tagolja. Dallamuk sokszor
Bar format
(AAB)
olt.
A koraldallamokra az egyszer?seg es jol enekelhet?seg jellemz?. Ritkak a nagy
hangkozugrasok
,
ambitusuk
kvint
es
oktav
kozott valtozik. Altalaban
modalisak
vagy
tonalisak
, modositott hangok nem sokszor fordulnak el? bennuk. (Termeszetesen kivetelek akadnak eme altalanos jellemz?k alol, peldaul az
Es ist genug
emelked?
tritonuszt
kirajzolo dallamvonala.
[2]
)
Ritmikajuk kezdetben valtozatosabb, majd egyre inkabb egyszer?sodik; a
18. szazadra
a koralok tobbsegeben egyseges negyedmozgast figyelhetunk meg (a koralsorok vegen altalaban szerepl? felkottak, illetve az
atmen?
- es
valtohangok
szerepet betolt? nyolcadokon kivul). Nagy reszuk 4/4-es utemmutatoban van lejegyezve es
felutessel
kezd?dik.
A
reformacio
soran az
egyhazzene
megujitasara is sor kerult. Luther az egyhazi enek fontossagat hangsulyozta a hiv?k lelki eleteben, es sokat tett azert, hogy a hiv?k is aktivan bekapcsolodhassanak a
liturgiaba
. Ilyen megfontolasokbol a
latin
nyelv?, az egyszer? ember szamara nehezen megtanulhato
katolikus
egyhazi enekeket
nemet nyelv?
, konnyen megjegyezhet? nepenekekkel kivanta helyettesiteni. Ezt a celt szolgaltak a koralok.
A koralok dallamai sokszor jol ismert szakralis es vilagi enekek egyszer?sitett valtozatai voltak. A koraldallamok forrasai:
A
Veni redemptor gentium
gregorian himnusz es a
Nun komm, der Heiden Heiland
kezdet? koral kottajat egymas melle allitva jol megfigyelhet?ek a kozos dallami sajatossagok es a szovegi rokonsag
| Forras
|
Pelda
|
Eredeti valtozat
|
|
himnuszok
|
Nun komm, der Heiden Heiland
|
Veni redemptor gentium
|
| Komm, Gott Schopfer, heiliger Geist
|
Veni creator Spiritus
|
| szekvenciak
|
Christ lag in Todesbanden
|
Victimae paschali laudes
|
| egyeb
gregorian
enekek
|
Jesaia, dem Propheten
|
Sanctus
|
|
vilagi dalok
|
O Welt, ich muss dich lassen
|
Isaac
:
Innsbruck, ich muss dich lassen
|
| O Haupt voll Blut und wunden
|
Hassler
:
Mein Gmuth ist mir verwirret
|
|
Luther es masok sajat dalai
|
Luther
:
Ein feste Burg ist unser Gott
|
|
Walter
:
Es spricht der Unweisen Mund wohl
|
|
Cruger
:
Nun danket alle Gott
|
A gregorian dallamkincsb?l meritett koralok szovegei altalaban az eredeti latin szoveg nemet verses szabad forditasai voltak. A szoveg gyakran a
Bibliabol
szarmazott, megpedig nem egyszer a
zsoltarokbol
(peldaul
Aus tiefer Noth schrei' ich zu dir,
a 130. zsoltar alapjan). Koltott szovegek is el?fordultak: Luther mellett nevezetes szovegirok voltak
Nikolaus Decius
,
Johann Franck
,
Paul Gerhardt
.
A koralok liturgikus hasznalatat tobb enekeskonyv is el?segitette. Nehany ezek kozul:
Egy koral legegyszer?bb feldolgozasa a negyszolamu harmonizalas, melyben a koraldallam a
szopranban
helyezkedik el
homofon
akkord
kiserettel
. Az igy keszult feldolgozas (
Kantionalsatz
) kivaloan alkalmas a gyulekezet enekenek
orgonakiseretere
vagy
vegyeskari
el?adasra.
Emellett a
16. szazadban
az akkori zeneszerz?i gyakorlatnak megfelel?en
polifon
,
motettaszerkezet?
feldolgozasok is szulettek, melyekben a koraldallam mint
cantus firmus
altalaban a
tenorban
jelenik meg.
Kes?bb, a
17. szazadban
az orgona egyre jelent?sebb liturgikus szerephez jutott, es sorra szulettek az orgonara irt, legtobbszor ugyancsak
kontrapunktikus
koralfeldolgozasok. Az oratorikus m?fajok kialakulasaval pedig a koralok sokszor kozponti szerepet kaptak
oratoriumokban
,
passiokban
,
kantatakban
.
Bach
a koralt a zenetortenetben pelda nelkuli m?veszi szintre emelte:
koralel?jatek
-gy?jtemenyei (az
Orgelbuchlein
, a
Clavierubung
III. kotete stb.) es tobb, mint 200
kantatajanak
legtobbje tanuskodik err?l.
[3]
A
klasszikus zeneben
a koralfeldolgozas m?faja teljesen hatterbe szorult, csak a
romantikaban
, a
barokk zene
ujrafelfedezesevel szulettek ujabb koralfeldolgozasok. Am ekkorra a koral liturgikus es magasm?veszeti funkcioja mar szetvalt: az
Ein feste Burg ist unser Gott
kezdet? koralt
Mendelssohn
5.
szimfoniajaban
eppugy idezi, mint
Wagner
Kaisermarsch
cim? m?veben.
A zenetortenet folyaman tobbek kozott a kovetkez? zeneszerz?k irtak tobb jelent?s, koraldallamokon alapulo m?vet:
Bizonyos szerz?k nem eredeti koraldallamokat, hanem sajat, a koralok jellegzetessegeit magukon visel?
koralimitaciokat
hasznaltak fel m?veikben; jo pelda erre
Cesar Franck
harom
koralfantaziaja
(Trois Chorals)
vagy
Bartok
Concertojanak
2. tetele.
A koralfeldolgozas f?bb tipusai:
- ↑
a
b
c
d
Brockhaus-Riemann: Zenei lexikon: koral
- ↑
Eme koral dallamanak es szovegenek mely kifejez?ereje evszazadokkal kes?bb is megihletett komponistakat:
Alban Berg
heged?versenyenek
Adagio
teteleben idezi a koralt.
- ↑
Albert Schweitzer
irja Bachrol:
- ?A koralletetek nagy mesterei, Eccard, Pretorius s a tobbiek a
dallamot
harmonizaltak; Bach a
szoveget.
Szamara a dallam egymagaban bizonytalan jelleg?. Hatarozott arcelt akkor kap, ha egy meghatarozott szoveg hangzik bel?le, melynek kifejezeset a hozza csatlakozo harmoniak altal teszi magaeva.” (Albert Schweitzer: Johann Sebastian Bach)
Zeneportal
? osszefoglalo, szines tartalomajanlo lap