Latin Csaszarsag
Imperium Romaniae Roiaume de Rhomania ?ωμα?κ? Βασιλε?α 1204 ? 1261
A Latin Csaszarsag cimere A Latin Csaszarsag zaszlaja
Altalanos adatok
F?varosa	Konstantinapoly
Terulet	350 000 km²
Hivatalos nyelvek	latin , francia (hivatalosak) , gorog (nepnyelv)
Vallas	romai katolikus (hivatalos) , gorog ortodox (elterjedt)
Kormanyzat
Allamforma	monarchia
Allamf?	csaszar
El?dallam Utodallam ←     →
A Wikimedia Commons tartalmaz Latin Csaszarsag temaju mediaallomanyokat.

A Latin Csaszarsag ( latin neven Romania) egy kozepkori allam volt, melyet a negyedik keresztes hadjarat soran hoztak letre a keresztes lovagok 1204 marciusaban. A Konstantinapoly kozpontu, romai katolikus keresztes allam a gorog es ortodox Bizanci Birodalmat volt hivatott helyettesiteni, mikozben onmagat eppugy a Romai Birodalommal azonositotta. Els? csaszara VIII. Balduin flandriai grof lett 1204. majus 16-an . Letrejotte a Velencei Koztarsasag terve is volt, amelyet sajat jolete motivalt.

A negyedik keresztes hadjarat eredeti celja a muszlimok altal uralt Jeruzsalem visszafoglalasa volt, csakhogy kulonfele gazdasagi es politikai okok miatt a sereg sosem jutott el odaig, hanem helyette megostromoltak Konstantinapolyt, majd brutalisan kifosztottak. Tettek ezt azert, mert IV. Alexiosz bizanci csaszar katonai es f?leg penzugyi segitseget igert nekik sajat hatalma bebiztositasa erdekeben, amit aztan vegul nem adott meg nekik.

A fosztogatas utan sajat csaszart valasztottak maguk kozul, Flandriai Balduin szemelyeben, a Bizanci Birodalom helyere a Latin Csaszarsagot allitottak, amelynek teruleten tobb vazallus allamot is alapitottak. Emellett a f?kent a Laszkarisz es Komnenosz csaladok tagjai altal alapitott bizanci maradvanyallamok is letrejottek, akik a korabbi Angelosz-uralkodohazzal alltak rokoni kapcsolatban. 1224-1242 kozott a Komnenosz Dukasz csalad Thesszalonikib?l intezett kihivast a latin allammal szemben.

A keresztesek es Velence altal iranyitott Latin Csaszarsag kezdett?l fogva maganak kovetelte a Bizanci Birodalom osszes teruletet, azonban ezeket csak reszben sikerult megszereznie (raadasul a feudalis rendszerb?l adodoan ezek is nagyreszt szinte fuggetlen h?berurak vezetese ala kerultek, mint a Thesszalonikei Kiralysag , az Akhaj Fejedelemseg es az Atheni Hercegseg ), tobb helyen gorog utodallamok jottek letre (a Balkanon az Epiruszi Despotatus , Anatoliaban pedig a Nikaiai es a Trapezunti Csaszarsag ). Emellett a z?rzavaros helyzetet a bolgarok is kihasznaltak, es er?s birodalmat hoztak letre.

Balduin es utodai h?siesen harcoltak, ennek ellenere 1261 . julius 25-en a Nikaiai Csaszarsag uralkodoja, Palaiologosz Mihaly elfoglalta Konstantinapolyt, es VIII. Mikhael neven bizanci csaszarra nyilvanitotta magat. II. Balduin, az utolso latin csaszar utodai meg sokaig koveteltek maguknak a cimet, ami azonban teljesen kiuresedett.

Ahogy a Bizanci Birodalom, ugy a Latin Csaszarsag sem egy korabeli kifejezes. A bizanciak az allamot Frankokracia vagy Latinokracia nevvel illettek, a latin csaszarok pedig sok nevet hasznaltak ra: Konstantinapolyi Birodalom, Romania Birodalma, Romaiak Birodalma. A pecseteken altalaban Romania szerepelt, ahogy a velencei dozse titulusai kozt is ekkent szerepelt. A "Romania" megnevezest, mint a "romaiak foldje", mar a kes? okor ota hasznaltak a Romai Birodalom nevekent, majd kes?bb Bizanc eseteben is. A "latin" jelz? arra utalt, hogy a keresztesek romai katolikusok voltak es a latin nyelvet hasznaltak, szemben a goroggel.

Tortenete [ szerkesztes ]

Konstantinapoly kifosztasa utan a keresztes hadak elhataroztak, hogy felosztjak a birodalmat. Az 1204. oktober 1-jen alairt Partitio terrarum imperii Romaniae nev? okiratban a birodalom 3/8 reszet, melyben benne volt Kreta es mas szigetek is, a Velencei Koztarsasag kapta meg. A Latin Csaszarsag uralma az alabbi teruletekre terjedt ki:

• Gorogorszag mai terulete, illetve az azon fekv? h?berallamok
  • Thesszalonikei Kiralysag
  • Akhaj Fejedelemseg
  • Atheni Hercegseg
  • Naxoszi Hercegseg
• a rovid elet? Philippopoliszi Hercegseg Trakia eszaki reszen

Tovabbi hercegsegeket terveztek letrehozni Kis-Azsia (Asia Minor) teruleten, Nikaiaban, Nikomediaban, Filadelfiaban es Neokasztraban, melyekre vegul nem kerult sor, a Nikaiai Csaszarsag letrejotte miatt ^[1] . Nikaiat sosem sikerult elfoglalni, a hercegi cimre palyazo Blois Lajos 1205-ben meghalt ^[2] . A nikomediai hercegi cimre aspiralo Thierry de Loost 1207-ben elfogtak, es bar elengedtek, elhagyta a Latin Csaszarsagot. Nikomedia teruletet ugyan csak rovid ideig uralta Nikaia, de amint visszakerult a latinok kezere, birodalmi birtok maradt. Filadelfia sosem kerult csaszari uralom ala, azonban miutan Flandriai Henrik csaszar legy?zte a helyi vezert, Teodor Mankapaszt 1205-ben, hivatalosan is igenyt formalt ra ^[3] . Neokasztra teruleten pedig a hercegseg lenyegeben sosem szervez?dott meg, mert felosztottak azt a templomosok es mas h?beresek kozt. Ebben az esetben a "hercegseget" mint kifejezest a klasszikus bizanci ertelemben hasznaltak, a thema -rendszer alatt ugyanis az egyes themakat mint kozigazgatasi egysegeket uraltak a hercegek.

A velencei dozse helyzete kulonleges volt a tekintetben, hogy nem vazallus volt, hanem a terulet 3/8-anak kozvetlen iranyitoja, ily modon kozvetlen behatassal volt az allam ugyeire. A Bizanci Birodalom teruletenek jokora resze rivalis utodallamokhoz jutott, melyeket bizanci gorog arisztokratak vezettek. Ilyen volt az Epiruszi Despotatus , a Nikaiai Csaszarsag es a Trapezunti Csaszarsag , melyekkel a Latin Csaszarsag allandoan hadban allt.

1204. majus 16-an megkoronaztak I. Balduint, es ezzel el?allt az a kulonos helyzet, hogy egyszerre ot olyan allam is letezett, amely magat a Romai Birodalom kozvetlen orokosenek tartotta: a Latin Csaszarsag, a Nemet-romai Birodalom , az Epiruszi Despotatus, a Nikaiai Csaszarsag, es a Trapezunti Csaszarsag. Ezek kozul egyik sem uralta Roma varosat, amely a papa fennhatosaga alatt allt.

Kis-azsiai kuzdelmek [ szerkesztes ]

A keresztesek kezdetben szep sikereket ertek el Kis-Azsiaban. 1205-ben elfoglaltak Bithunia jelent?s reszet. miutan legy?ztek I. Theodorosz nikaiai csaszar seregeit. 1207-ben kotottek fegyverszunetet a felek, ezt kovet?en 1211-ben csaptak ujra ossze, majd 1214-ben a nimfaioni szerz?dessel Bithunia es Mysia jelent?s resze latin uralom ala kerult.

1222-ben aztan Nikaia eleg er?snek erezte magat ahhoz, hogy visszavagjon, ugyanis a latinok er?it az europai hadszinter kototte le. 1224-ben a poemanenumi utkozetben le is gy?ztek ?ket, Courtenay Robert csaszarnak pedig le kellett mondania az osszes kis-azsiai teruletr?l, Nikomedia es a kozvetlenul Konstantinapollyal szemben fekv? foldterulet kivetelevel. 1235-ig az osszes szigetet is megszereztek maguknak.

Europaban [ szerkesztes ]

Azsiaval ellentetben, ahol csak az eleinte gyenge Nikaiaval kellett szembenezniuk, azonnal er?s ellenfelre leltek Kalojan bolgar car szemelyeben. Mikozben Balduin a bizanci urakkal harcolt Trakiaban, azok ?t hivtak segitsegul. 1205. aprilis 14-en a hadrianopoliszi utkozetben a latin sereg szine-javat tonkrevertek a bolgar-kun seregek, Balduint pedig fogsagba ejtettek (fogsagban is halt meg abban az evben). 1207-ben Thesszaloniki ostromanal Kalojant is megoltek, igy Balduin utodjanak, Henriknek, lehet?sege nyilt arra, hogy 1210-ig majdnem az osszes teruletet visszaszerezze. Beket kotottek, ennek fejeben Henrik elvette felesegul Kalojan lanyat, Mariat.

Ekkoriban az Epiruszi Despotatus, I. Mihaly despota vezetesevel elkezdte a birodalom vazallusait, Thesszalonikit es Athent fenyegetni. Henrik engedelmesseget kovetelt, aminek Mihaly eleget tett es lanyat Henrik fiverehez adta 1209-ben. Ez lehet?seget biztositott arra Henriknek, hogy leverje Makedoniaban, Thesszaliaban, es Kozep-Gorogorszagban a lazado lombard urakat. Csakhogy Mihaly megtamadta Thesszalonikit 1210-ben, ezert felbe kellett hagynia kampanyat.

1214-ben Mihaly meghalt, a helyere I. Theodorosz kerult, akinek eltokelt szandeka volt Thesszaloniki bevetele. 1216. julius 11-en a varfalak javitasanak ellen?rzese kozben Henrik balesetet szenvedett es meghalt, a helyere lep? Courtenay Petert pedig Theodorosz elfogatta es kivegeztette. Konstantinapolyban regenstanacs alakult Peter ozvegyenek, Flandriai Jolanta csaszarn?nek a vezetesevel, akit aztan halala utan 1219-ben fia, Courtenay Robert kovetett. De ? nem tartozkodott az orszagban, mert francia birtokan uralkodott - a halalhirre indult csak el, hogy elfoglalja a tront, addig el?szor Conon de Bethune volt a regens, majd Giovanni Colonna biboros. Robertet 1221-ben koronaztak csaszarra. A Nikaiaval kiujult haboruskodas, valamint III. Honoriusz papa es II. Fulop Agost francia kiraly elmarado segitsege miatt vegul 1224-ben Epirusz elfoglalta Thesszalonikit. Seregeik 1226-ra Trakiat is elfoglaltak, es egeszen Konstantinapoly falaiig jutottak. Csak az mentette meg a Latin Csaszarsagot, hogy II. Ivan Aszen bolgar car ratamadt az epirusziakra, ezert 1228-ban bekekotesre kenyszerultek.

A csaszarsag bukasa [ szerkesztes ]

Courtenay Robert 1228-ban meghalt, igy uj regenstanacs alakult, Brienne-i Janos vezetesevel. Miutan Epirusz megsemmisit? vereseget szenvedett a bolgaroktol, ez a fenyegetes elharult - nem ugy, mint Nikaiae, amely mar gorog teruleteket kezdett elfoglalni. III. Ioannesz csaszar szovetkezett a bolgarokkal, 1235-ben pedig kozos er?vel tamadtak meg a Latin Csaszarsagot. Megprobaltak megostromolni Konstantinapolyt is, sikertelenul. 1237-ben II. Balduin elerte a nagykorusagot, de mar egy meggyengult es elszegenyedett orszag uralkodoja lett. Uralkodasa alatt szamtalan alkalommal jart Nyugat-Europaban, hogy penzt es tamogatast szerezzen, sikertelenul. Olyan elkeseredett lepesekre kellett elszannia magat, mint hogy eladta a konstantinapolyi nagypalota olom tet?szerkezetet, egyetlen fiat, Fulopot pedig zalogba adta a velenceieknek, kolcsonert cserebe.

1247-re a nikaiaiak lenyegeben megszereztek a csaszarsag majdnem osszes europai birtokat is. 1259-ben, a pelagoniai utkozetben elert gy?zelmet kovet?en VIII. Mikhael csaszar el?tt gyakorlatilag csak Konstantinapoly allt. Ezt bevenni azonban nem volt egyszer? feladat, a varos hirhedt vedm?vei es a latin seregek ereje miatt. Utobbiakat sikeresen elvagta utanpotlasi utvonaluktol, majd 1260-ban megkiserelte az ostromot. Egy foglyul ejtett lovag, akinek a haza a varoson belul volt, arra vallalkozott, hogy kitarja a varoskapukat az ellenseg el?tt. Mivel ez nem sikerult, a seregek inkabb Galatat ostromoltak meg, majd 1261-ben Genovaval szovetkeztek.

1261 nyaran Alexiosz Sztrategopulosz hadvezer es 800 f?b?l allo csapata a bolgar es a latin seregek vonulasat megfigyelend? portyazott, amikor a f?varostol alig 50 kilometerre talalhato Szulimbrinel megtudtak a parasztoktol, hogy a teljes latin ?rseg es a velencei flotta elhagyta a varost, mert a nikaiai uralom alatt allo Dafnuzia szigeten fosztogattak. Sztrategopulosz habozott, hogy kihasznalja-e a helyzetet, ugyanis felt attol, hogy ha tul koran ernek vissza a varosba a seregek, akkor ?ket mind egy szalig lemeszaroljak, raadasul erre parancsa sem volt a csaszartol. Vegul ugy dontott, hogy nem szalasztja el a kinalkozo lehet?seget.

1261. julius 24-enek ejszakajan Sztaregopulosz es seregei elrejt?ztek egy kolostorban a Tavasz-kapunal. Par emberet el?rekuldte egy titkos atjaron keresztul, akik aztan megleptek az ?roket, kinyitottak a varoskaput es a nikaiai sereg akadalytalanul bejutott. A latinoknak minderr?l sejtelmuk sem volt, a nikaiaiak pedig konny?szerrel atvettek a varos iranyitasat. Ahogy a varos elfoglalasanak hire terjedni kezdett, a latinok, elukon II. Balduinnal, az Aranyszarv-obol fele kezdtek el menekulni, hogy hajoval hagyjak el Konstantinapolyt. Ezalatt Sztategopulosz emberei felgyujtottak a velenceiek part menti epuleteit es raktarait, hogy ne tudjanak partraszallni. A velencei flotta ahhoz meg idejeben erkezett, hogy mindenkit ki tudjon menekiteni a meg latin fennhatosag alatt allo reszekre, de a varos elveszett.

Mikhael gy?zedelmesen vonulhatott be a varosba es koronaztathatta magat ujra bizanci csaszarra. Meg igy is maradtak azonban olyan teruletek, amelyek a latinok birtokaban maradtak, nemelyik egesz sokaig, a 17-18. szazadig is. Ezeket osszefoglalo neven Frankokracianak neveztek, es jobbara apro szigetek voltak.

Balduin 1273-ban bekovetkezett halalaig viselte a csaszari cimet, melyet aztan utodai is megtartottak, egeszen 1383-ig. Tenyleges hatalommal a cim csak 1333-1383 kozott birt, amikor annak birtokosa volt az Akhaj Fejedelemseg ura is.

Allamszervezet es tarsadalom [ szerkesztes ]

A birodalmat nyugat-europai feudalis principiumok menten kormanyoztak, a bizanci kozigazgatas egyes elemeit megtartva. A csaszar mellett egy tanacs allt, amelyet kulonfele barok, valamint Velence kuldotte es az ? hattagu tanacsa alkottak. Ennek a tanacsnak nagy szava volt a kormanyzasban, kulonosen a regenssegek idejen, mert a regens csak az ? beleegyezesukkel uralkodhatott. Velence kuldotte (podesta) pedig lenyegeben a csaszartol fuggetlen entitas volt. Onallo hatalmat gyakorolt a velenceiek felett, es ebben szamos hivatal segitette. Szerepe a nagykovet es az alregens kozott allt, hasznalhatta a "Romania Birodalma Egynegyed es Felenek Kormanyzoja" cimet, tovabba viselhette azt a voros csizmat, amit maskulonben csak a csaszar hordhatott.

A latinok nem biztak a gorog burokraciaban, ezert els? dolguk volt szetverni azt. Az eredmeny katasztrofalis volt, gyakorlatilag megbenult a gazdasag es a kereskedelem. Ezert a Latin Csaszarsag szinte a megalakulasatol kezdve a papa segitsegeert kellett hogy folyamodjon. Nehany evig nyereseges volt a Trakiabol exportalt gabona es sz?rme kereskedelme, illetve Konstantinapoly, helyzeteb?l adodoan, busas jovedelmekre tehetett szert a kereskedelemb?l. Flandriai Henrik uralkodasa alatt a birodalom meg viragzott, de utodai kevesse voltak alkalmasak az orszag iranyitasara. Az 1230-as evekben Konstantinapolyban rendszeresen el?fordult, hogy meg a drasztikusan lecsokkent szamu lakossag is ehezett. Egy id? utan a legf?bb exportcikk a kulonfele vallasi kegytargyak es ereklyek voltak, azok eladogatasabol tettek szert jovedelemre. II. Balduin peldaul a toviskoronat adta el Franciaorszagnak.

A birodalom elitjet francia es velencei urak adtak. Kozuluk kerult ki a csaszar, a barok, az alacsonyabb rangu h?berurak, de voltak koztuk korabbi bizanci nemesek is. A lakossag tulnyomo tobbsege ortodox gorog volt, a korabbi feudalis tagoltsaggal.

Vallasi teren az ortodox hierarchiat felvaltotta a latin ritus, de nem nyomtak el. Kiepult a katolikus hierarchia, Konstantinapoly ersekenek es a papai legatusnak a felugyelete alatt, mig 1231-ben a ket poziciot egyesitettek. Kulonfele rendek, mint a ciszterciek , a dominikanusok es a ferencesek is megjelentek. Az ortodoxok megtarthattak ritusaikat es szokasaikat, beleertve a papok n?sulesenek jogat, de a katolikus puspokok ala rendeltek ?ket. Konstantinapoly ersekenek pozicioja, amelyet latin patriarkanak is neveztek, 1261 utan mar csak cimzetes maradt, poziciojat 1948-ig toltottek be, majd 1964-ben hivatalosan is megsz?nt.

Latin csaszarok ( 1204 ? 1261 ) [ szerkesztes ]

Nevleges latin csaszarok ( 1261 ? 1383 ) [ szerkesztes ]

Irodalom [ szerkesztes ]

• Morby, John E.: A Konstantinapolyi Csaszarsag, In: J. E. Morby: A vilag kiralyai es kiralyn?i. Az id?k kezdetet?l napjainkig , [ford.: Hideg Janos], Maecenas Konyvkiado, 242, 1991. (eredeti kiadas: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook , Oxford University Press, 1989.)
• Runciman, Steven. A keresztes haboruk tortenete . Budapest: Osiris Kiado (2002). ISBN 963-389-347-X  

Forrashivatkozasok [ szerkesztes ]

1. ↑ Hendrickx, Benjamin (2015. junius 24.). ? Les duches de l’Empire latin de Constantinople apres 1204 : origine, structures et statuts ”. Revue belge de Philologie et d'Histoire 93 (2), 303?328. o. DOI : 10.3406/rbph.2015.8837 .  
2. ↑ Hendrickx, Benjamin (2015. junius 24.). ? Les duches de l’Empire latin de Constantinople apres 1204 : origine, structures et statuts ”. Revue belge de Philologie et d'Histoire 93 (2), 303?328. o. DOI : 10.3406/rbph.2015.8837 .  
3. ↑ Hendrickx, Benjamin (2015. junius 24.). ? Les duches de l’Empire latin de Constantinople apres 1204 : origine, structures et statuts ”. Revue belge de Philologie et d'Histoire 93 (2), 303?328. o. DOI : 10.3406/rbph.2015.8837 .  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Constantinople, Latin Empire (angol nyelven). Medieval Lands . Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzaferes: 2009. december 13.)