A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
konga
vagy
kongadob
egy afrikai eredet? nepi ut?s hangszer. Kb. 70 cm magas, 30 cm atmer?j?, alul nyitott
dob
.
Allitolag Kongorol kapta a nevet.
[1]
A mai konga ?sei olyan nyugat-afrikai dobok lehettek, amelyeket a behurcolt afrikai rabszolgak vittek magukkal Del-Amerikaba es Kubaba. Miutan a spanyol telepesek betiltottak ezeket a dobokat (babonasan feltek ezekt?l), az Afrikabol erkezett lakossag megvaltoztatta a dobok formajat. A telepesek altal hasznalt hordok adtak az alapotletet: a dongas dobtesthez kotelek helyett gy?r?kkel feszitettek a dobb?rt. A modositott formaju hangszerek hasznalatat ezutan a telepesek mar nem elleneztek.
[1]
Letezik hordo alaku illetve kupos test? kivitelben is. A jatekos ulve a ket terde koze szoritja, esetleg az allvanyra helyezett kongat allo testhelyzetben szolaltatja meg. A hangszer tobbfele hang kiadasara kepes, a valasztott jatektechnikatol fugg?en. Maskent szol, ha a kavat utik kezzel es maskent, ha a
b?rt
, amelynek a feszesseget a jatekos valtoztathatja. A dob rezgeset is kezzel csillapitjak.
Szamos zenei m?fajban hasznaljak, a salsatol kezdve a dzsesszig.
- Tor?csik Attila: Hangszerek kislexikona. Saxum, 2003. 116. old.