A
konfucianizmus
egy
filozofiai
iskola, illetve atfogo eszmerendszer, melyet alapitojarol,
Konfuciuszrol
neveztek el. A kinai nevenek (儒家思想,
pinjin
ruji? s?xi?ng
) jelentese: az irastudok tanitasa, iskolaja.
A konfucianizmus nem
vallas
, inkabb
etikai
tanitas.
[1]
Mas vallasokkal ellentetben itt nem talalunk hierarchikus vallasi szervezetet, sem papokat. A kovet?inek csupan a
dzsuk
(→
csun-ce
) a hivatalos eloljaroik.
[1]
A konfucianizmusnal meg az erkolcsi elveknek is inkabb a Fold igazsagos rendjenek a megteremtese, mintsem az isteni parancsnak valo engedelmesseg a celja. Az erkolcs tehat nem valamifele elvont er? akaratan, hanem a gyakorlatiassagon es alkalmazhatosagon alapul.
[1]
A konfucianus etikara jellemz? az erenyek el?mozditasa, amelyek kozul az ot allando:
[2]
- zsen (ren) (仁, joindulat, emberseg);
- ji (?; 義 igazsag ; igazsagossag);
- li
(?; 禮, szertartasossag);
- zhi ((智, bolcsesseg);
- xin (信, becsuletesseg).
Ezeket kiserik a kovetkez?k:
h?seg, kegyesseg, igazsag, testveri szeretet,
jen
(felebarati szeretet) stb. A bolcsesseget csak ugy lehet elerni, ha az egyen folyamatosan figyeli a tarsadalomban az elet szabalyait.
[1]
Konfuciusz
Lu fejedelemsegben, Zou varosaban (a mai
Santung
tartomany teruleten) szuletett i. e. 551-ben, es i. e. 479-ben halt meg
Csufuban
, Lu fejedelemseg f?varosaban, ahol id?s koraban telepedett le, es alapitotta meg iskolajat.
Konfuciusz
kozvetlen utodait a mai napig szamontartjak es szamos templomot emeltek tiszteletere.
Konfuciusz
szemben allt a
taoizmussal
, bar az ? vilagkepenek kozeppontjaban is a
tao
all. Szerinte a taonak nincs magikus ereje, a tao vegzetszer? hatalom, amelyet emberi er? nem befolyasolhat.
A tao az emberi magatartast is megszabja. Kivanatos vonasoknak tartja: a josagot, igazsagot, fegyelmezettseget, ertelmesseget es ?szinteseget. A tao, mint orok erkolcsi torveny, benne el az emberben, ezert az ember termeszetenel fogva jo. Ez az eredeti allapot azonban megbomlott, helyreallitasahoz az erkolcsi kovetelmenyek betartasa mellett az ?si vallasos szertartasok gyakorlasara is szukseg van. Kulonosen nagy hangsulyt fektet az
?sok tiszteletere
, ami meghatarozta a konfucianizmus f? erkolcsi tanitasait is. Ezek: a fiu koteles megadni az ill? tiszteletet az apjanak, a fiatalabb testver tisztelettel es alazattal tartozik az id?sebb testvernek, a feleseg koteles megadni a tiszteletet a ferjnek, az ifjabb barat az id?sebbnek, az alattvalo a felettesnek, es mindenki koteles magat alavetni a csaszarnak.
A Kr. e. 3. szazad vegen Kina els? csaszara,
Csin Si Huang-ti
fellepett a konfucianus tanitasokkal szemben, mert az gatat vetett hatalma abszolut kibontakoztatasanak. A hatalomra kerul?
Han-dinasztia
vette partfogasaba a tanitast, s?t allamideologiava tette. Konfuciusz tanitasai
1911
-ig, a csaszarkor vegeig meg?riztek allamideologia jelleguket.
Konfuciusz bronz szobra
Konfuciusz munkassaga
[
szerkesztes
]
Konfuciusz
tudos volt, aki az okori hagyomanyokat tiszta es hamisitatlan formaban akarta atadni az utodoknak, tovabba moralfilozofus, aki mind az egyen elete, mind az allam kormanyzasa szamara orok normakat tanitott. Ebb?l kovetkez?en a konfucianus iskola mertekado iratai tartalmaznak olyan szovegeket, amelyek korabbi id?kb?l szarmaznak, es
Konfuciusz
es tanitvanyai csupan osszegy?jtottek, rendeztek, kozreadtak ?ket, valamint olyanokat, amelyeket Konfuciusz ? pontosabban kovet?i ? maguk irtak. Az altalanosan mertekadonak elfogadott konyvek ket csoportra oszthatok: a kanonikus szovegekre, amelyeket allitolag maga Konfuciusz dolgozott ki, es a klasszikus szovegekre, amelyeket Konfuciusz kozvetlen vagy kozvetett tanitvanyai jegyeztek le.
Az
Ot klasszikus
(wu king)
[
szerkesztes
]
- Ji csing
, a
Valtozasok konyve
: ez allitolag
Fu-hszi
mitikus csaszarra (i. e. 2950 korul) visszanyulo, masoktol kiegeszitett es sok tudos altal magyarazott misztikus m?, amely a
termeszetfeletti
hatalmakkal es azok egymashoz valo kapcsolataval foglalkozik, s f?kent joslasi celokat szolgal.
- Shi jing
(Si king)
, a
Dalok konyve
: 305 regi dalbol allo gy?jtemeny, amelyet
Konfuciusz
allitott ossze nagyobb anyagbol.
- Shu jing
(Su king), az
Irasok konyve
. Ez statutumokat, rendeleteket, nyilatkozatokat es mas dokumentumokat tartalmaz,
Jao csaszar
koratol (i. e. 2350) egeszen a Csin-dinasztiabol valo Mu herceg koraig.
- Chunqiu
(Csun-csiu)
, a
Tavasz es ?sz kronika
,
Konfuciusz
szul?foldje, Lu torteneter?l irott m?ve, amelyben moralis biralatot mond az esemenyekr?l.
- Li ji
(Li ki)
, a
Szertartasok feljegyzesei
. A legkulonfelebb vallasi es tarsadalmi szertartasokkal foglalkozik. A Han-dinasztia idejen szerkesztett kompilacio, amely azonban reszben Konfuciusz iskolajabol szarmazo feljegyzeseken alapul.
A modern
sinologia
feltetelezi, hogy a
Valtozasok konyve
nek leg?sibb retegei az i. e. 7. szazadbol szarmaznak, a m? a mai formajat azonban csak az i. e. 2. szazadban nyerte el. A
Dalok konyve
nek keletkezesi idejet az i. e. 8-6. szazadra teszik, az
Irasok konyve
allitolag csak reszben nyulik vissza az i. e. 11-6. szazadig; sok reszletet ui., habar regi toredekek felhasznalasaval, de csak az i. sz. 4. szazadban fogalmaztak meg, regies stilust utanozva.
A
Negy konyv
(sishu, sze-su)
[
szerkesztes
]
- Beszelgetesek es mondasok
(
Lun ju
(
Lun yu
)
):
Konfuciusz
tanitvanyaival folytatott beszelgetesei.
- A nagy tanitas
(
Ta hszue
(
Da xue
)
): rovid, valoszin?leg reszben Konfuciusztol szarmazo erkolcsi ertekezes.
- A kozep mozdulatlansaga
(
Csung jung
(
Zhong yong
)
): reszben Konfuciusz kijelentesein alapulo, reszben unokaja m?ve; a bels? kiegyensulyozottsag allapotaval foglalkozik; azt a bolcsnek mindig meg kell ?riznie.
- Meng-ce
(
Mengzi
)
(
Meng-ce
(
Mengzi
)
):
Menciusz
(i. e. 372?289) tanitasait tartalmazo m?, amely Konfuciusz tanitasainak kibontasa, tovabbfejlesztese.
Ezekhez a kanonikus es klasszikus m?vekhez egy sor mas iras, valamint gazdag kommentarirodalom jarul.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
|---|
| Altalanos
| |
|---|
Regionkent,
kulturankent
| |
|---|
| Listak
| |
|---|
| Agak
| |
|---|
| Filozofiak
| |
|---|
| Iskolak
| |
|---|
|