A
Komszomol
vagy teljes neven
Ossz-szovetsegi Lenini Kommunista Ifjusagi Szovetseg
(
oroszul
Комсомо?л, Всесоюзный ленинский коммунистический союз молодёжи
) a
Szovjetunio
allami ifjusagi szervezete, gyakorlatilag az
SZKP
ifjusagi tagozata volt.
A Komszomol els? kongresszusanak kuldottei (1918)
A Komszomol - akkor meg Oroszorszagi Kommunista Ifjusagi Szovetseg neven - 1918. oktober 29-en alakult meg az 1917-es
februari forradalom
utan szervez?dott
bolsevik
iranyultsagu helyi ifjusagi munkasszervezetek egyesiteseb?l. A szovetseg megalapitasanak f? kezdemenyez?je es ideologiai alapjanak megteremt?je
Lenin
volt.
Sztalin
szemelyi titkaranak, Borisz Bazsanovnak allitasa szerint a Komszomolt
Lazar Sackin
alapitotta, aki 1921-22-ben a f?titkari teend?ket is ellatta.
Az
oroszorszagi polgarhaboru
utan ahogyan a kommunista part maradt az egyetlen part, a Komszomol lett az orszag egyetlen ifjusagi szervezete. F? feladata az ifjusag ideologiai nevelese volt es hogy az SZKP "segit?je es tartaleka" legyen. 1922-ben a Komszomol iranyitasaval hoztak letre a gyermekek szamara a
pionirmozgalmat
. A Komszomol 1924-ben, V. I. Lenin halala utan felvette annak nevet, majd a Szovjetunio letrejottevel 1926-ban Ossz-szovetsegi Lenini Kommunista Ifjusagi Szovetsegre valtoztatta a megnevezeset.
Az els? mellre t?zhet?, Komszomol-tagsagot bizonyito jelvenyek 1922-ben jelentek meg, el?szor KIM felirattal, 1945-t?l a felirat VLKSZM-re (a teljes nev orosz roviditese) valtozott, majd 1958-tol vezettek be a jelveny vegs? formajat, amelyen a felirat mellett Lenin profilja is lathato volt.
Az 1937-ben kezd?d? tisztogatasok alkalmaval a Komszomol tobb korabbi f?titkarat (magat Sackint is) letartoztattak es agyonl?ttek.
A Komszomol szerepe
[
szerkesztes
]
Tagfelvetel a
Voros teren
(1969)
Tagsagi konyv
A komszomolistak szama gyorsan n?tt; a kezdeti 22 ezer helyett ket evvel kes?bb mar majdnem felmillios volt a letszamuk. A polgarhaboru idejen mintegy ketszazezer Komszomol-tag harcolt a
Voros Hadseregben
. A haboru utan a bolsevik part altal tervezett nagyszabasu tarsadalmi es gazdasagi atalakitasokban (iparositas, kollektivizalas, kulturalis forradalom) alapvet? szerepet szantak a lelkes fiataloknak. A belepesi korhatar tizennegy ev volt, a fels? korhatar pedig huszonnyolc - az utobbi a tisztsegvisel?kre nem vonatkozott.
1930-ban a Komszomol atvette a kotelez? honvedelmi oktatas iranyitasat es kezdemenyezte keteves esti iskolak letrehozasat az irastudatlanok szamara. Szorgalmaztak a munkasok es parasztok kepzeset akik Komszomol-beutaloval konnyebben juthattak be a f?iskolakra es egyetemekre. 1934-re a diakok kozott a munkasszarmazasuak aranya elerte a 48%-ot.
1941-re a Komszomol-tagok szama meghaladta a tizmilliot. A
masodik vilaghaboruban
a tagsag nagy resze harcolt a nemetek ellen, kb 3500-an kaptak
Szovjetunio H?se
kituntetest es 3 es fel millioan egyeb erdemrendeket. A megszallt teruleteken ellenallo csoportokat, ?Ifju Gardakat” hoztak letre. A harcolo alakulatoknal kb. 200 000 komszomolistalany is szolgalt, akar geppuskaskent vagy mesterloveszkent. A lanyok kozul 58-an lettek a Szovjetunio H?sei es szazezret tuntettek ki egyeb modon.
Igazi tomegszervezetkent a Komszomol tarsadalom minden pontjan jelent volt. A tovabbtanulasnal, el?leptetesnel el?nyt jelentett a tagsag, az er?szakszervezeteknel (rend?rseg, tisztkepzes) gyakorlatilag kotelez? volt. Az 1960-as, '70-es evekre az altalanos iskolak vegz?sei vagy a kozep- es szakiskolak els?sei szinte valamennyien beleptek a szervezetbe. A rendszer kesei eveiben egy sikeres karrierre ahitozo fiatal szamara kotelez? volt a Komszomolba valo belepes es a szervezetbeli aktivitas. Ennek megfelel?en a tagsag elvesztette korabbi presztizset es az ifjusagi szervezet burokratikus behemotta silanyult.
Szervezeti felepitese
[
szerkesztes
]
A Komszomol 20. kongresszusa (1987. februar 1.)
A Komszomol a Szovjetunio tizenot tagkoztarsasaga es azok kozigazgatasi rendszere (teruletek, jarasok) szerint szervez?dott. Az SZKP-hez hasonloan legf?bb szerve a Kozponti Bizottsag volt, vezet?je pedig annak f?titkara.
Az 1970-es evek elejen a komszomolszervezetek 131 kulonboz? ujsagot adtak ki 16,6 millio peldanyban; kozuluk a legfontosabb az orszagos
Komszomolszkaja Pravda
volt.
A Komszomol szetesese es utodszervezetei
[
szerkesztes
]
A
Mihail Gorbacsov
altal meghirdetett
peresztrojkaval
ohatatlanul megindult a rendszer ideologiai kontrolljanak gyengulese. Az allami ifjusagi szovetseg szetesesenek els? jele az volt, amikor 1989-ben a litvan helyi szervezet kinyilvanitotta onallosagat; peldajukat hamarosan az esztek is kovettek. Az 1990-es kongresszuson megkisereltek megreformalni az orosz szovetseg szervezeti felepiteset. Ekkor meg biztak benne, hogy az ideologiai szerep feladasaval, politikai vitaklubok, ismeretterjeszt? szervezetek, szocialis lakhatast biztosito szerepben a Komszomol meg fennmaradhat. Az 1991. augusztusaban lezajlo puccskiserlet utan azonban osszehivtak a rendkivuli kongresszust, ahol bejelentettek, hogy a Komszomol tortenelmi szerepe kiuresedett es az orszagos szervezetet feloszlattak. A koztarsasagok nemzeti Komszomol-szervezetei a tovabbiakban onalloan m?kodhettek. Az Oroszorszagi Foderacioban a helyi utodszervezet 1993-ban Oroszorszagi Kommunista Ifjusagi Szovetsegre valtoztatta nevet, melyb?l a kes?bbiekben egyeb baloldali szervezetek (Forradalmi Komszomol, 1996; Lenini Kommunista Szovetseg, 1999) valtak ki, csatlakozva az egyeb szels?baloldali partok (Voros Ifjusag Elcsapat, "El?re" Szocialista Mozgalom, Baloldali Front) sorahoz.
A Komszomol nevet szamos telepules ?rzi meg a mai napig is a volt Szovjetunio teruleten, kozuluk legnagyobb a haromszazezres lakosu
Komszomolszk-na-Amure
az Oroszorszagi Foderacio Tavolkeleti Szovetsegi Korzeteben. A
Szevernaja Zemlja
szigetcsoport egyik tagja a
Komszomolec
nevet viseli.
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a(z)
Комсомол
cim? orosz Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.