Kolosy Gyorgy
, vagy
Kolossy Gyorgy
[2]
(
Mez?kovesd
[ma:
Szekelykovesd
],
1824
.
[1]
?
Pest
,
1850
.
januar 23.
) szabadsagharcos, 1848-as honved szazados.
Lamberg Ferenc Fulop
meggyilkolasaban jatszott szerepeert kivegeztek.
A
Maros-Torda varmegyei
Mez?kovesden
szuletett
1824
-ben vagy
1826
-ban.
[1]
Apja tanito volt.
[3]
Pesten
tanult jogot, az
1848-as forradalom
kitoresekor joggyakornok (juratus) es csaladi nevel?,
[3]
a
Pilvax
vezet? tagjainak egyike.
[4]
1848
.
szeptember 28-an
annak a
Jela?i?
kozeledesenek hirere tombolo,
Lamberg
grof
kinevezesen felhaborodott tomegnek az egyik vezet?je, amely a
f?varosba
erkez? csaszari biztost felkoncolta.
- A Lamberg-gyilkossagban jatszott szerepe
- Miutan Lamberg kocsijat a hajohid budai hidf?jenel a megerkezese hirere osszever?dott tomeg megallitotta, ?t kirangattak, utlegeltek, s meg is szurtak, a sebesult tabornok kerte, vigyek a
parlamentbe
. A
nemzet?rok
egy csoportja ? csititva a tomeget ? nagy nehezen ki is szabaditotta, es a pesti ?rszobara indult vele. A kocsi nemzet?rok fedezete alatt, hidszolgak, parasztok, suhancok kisereteben haladt, de alig ert a hid kozepere, amikor Kolosy Gyorgy joggyakornok es
Bayersfeld
becsi
diak vezetesevel ujabb csoport tartoztatta fel, amely kaszakkal, puskakkal folfegyverkezve eppen a varparancsnok hazat keszult ostrom ala venni, mivel elterjedt a hir, hogy
Hrabovszky
agyuztatni akarja Pestet, a
Szent Koronat
pedig megprobalja osztrak kezre jatszani. A hid kozepen ujra felszakitottak a kocsi ajtajat, Lamberget kirangattak, es minden oldalrol megvillantak a kaszak, kardok es futykosok. Lamberg eleinte katonai nyerseseggel probalta a zajongokat visszatartani, majd keresre fogta a dolgot, s mikor ez sem hasznalt, felmutatta
V. Ferdinand
dekretumat. Ebben a pillanatban ? a
kolozsvari
Ellen?r
jelentese szerint ?
?egy kasza, katonai es egy kardvagas aula-beli kezt?l”
a hid kozepen foldre teritette. A katona
Bako kaplar
volt a 34. sorgyalogezredb?l, a karddal fejere sujto juratus pedig Kolosy Gyorgy.
[5]
Ezt kovet?en tobben, tobb tucat kesszurassal vegeztek a tabornaggyal, a holttestet levetk?ztettek, es meztelenul hurcoltak az utcakon. Kolosy egyenest a
kepvisel?hazba
sietett, ahol veres kardjat mutogatva kozolte: megoltek Lamberget.
[6]
Az eljarasukat rosszallo kepvisel?haz kiutasitotta a nepitelet vegrehajtoit, es szigoru vizsgalatra utasitotta a f?varost.
[5]
A felel?ssegre vonas el?l Kolosy n?i ruhaban
Erdelybe
szokott,
[7]
s
Egressyhez
es
Pet?fihez
hasonloan ? is a forradalmar
Bem
seregebe allt be, minden bizonnyal azon okbol, melyet Pet?fi igy fogalmazott meg
1849
januarjaban
Kossuthnak
irt leveleben: ?…manapsag gyalazat nelkul csak Bem oldala mellett lehet az ember.”
[4]
1848. oktober 19-en a
Pozsonyban
felallitott 15. honvedzaszloaljnal szolgal hadnagyi rendfokozatban.
1849
.
januar 1-jet?l
ugyanennek a zaszloaljnak a
komaromi var?rsegben
szolgalo felenel f?hadnagy. Aprilis 10-en a var?rsegen belul athelyezik a 71. zaszloaljhoz. Majusban ujoncozo tiszt; julius 1-jet?l szazados a 39. gyalogezred ujonnan szervezett 4. zaszloaljanal a Kozep-Tiszai hadseregben.
[3]
A
vilagosi fegyverletetel
utan szul?foldjen,
Maros-Torda varmegyeben
rejt?zkodott, majd
Frunza
alneven betyarruhaban bujdosott. Miutan Pesten el? szerelmenek, Bosch Annanak irt levelet elfogtak, s a n?t occsevel egyutt letartoztattak, 1849. november 7-en vonattal Pestre utazott es onkent jelentkezett a megszallo osztrak hatosagoknal.
[8]
Kihallgatasa soran el?bb azt allitotta, hogy bar vegezni akart Lamberggel, am latva annak remuletet, megsajnalta ?t es megprobalt a vedelmere kelni. Amikor azonban szembesitettek Bosch Anna korabbi vallomasaval, miszerint Kolosy elarulta neki, hogy ? is mert egy kardcsapast Lamberg fejere, Kolosy vegul beismer? vallomast tett.
[8]
1849
.
oktober 26-an
? a nemzetkozi felhaborodas hatasara ? a
becsi udvar
kenytelen volt leallitani a szabadsagharcban reszt vett katonak kivegzeseit, ezert
1850
januarjaban koztorvenyes b?noz?nek min?sitve kezdtek halalra itelni egykori honvedeket. Kozejuk tartozott Kolosy Gyorgy honvedszazados is. Miutan Lamberg meggyilkolasa az ? nevehez f?z?dott
1850
.
januar 18-an
kotel altali halalra
iteltek, es
januar 23-an
a pesti
Ujepulet
melletti teren
kivegeztek
. Teste jeltelenul fekudt a Jozsefvarosi temet? egyik elhagyatott szegleteben, ahonnan a
kiegyezes
eveben
Damjanich Janosne
, az
aradi vertanu
ozvegye mentette meg, nyolc masik tarsaval egyutt
[9]
a vegs? feledest?l.
1867
-ben ?t is exhumaltatta es egy kozos sirba helyeztette at a
Kerepesi temet?be
, ahol
1870
-ben siremleket allitottak.
[10]
Haynau
taborszernagy, katonai kormanyzo Kolosy szemelyeben torolta meg
Lamberg
altabornagy halalat, miutan a perbe fogott tovabbi nyolc f? ellen, akik kozott
Dienes Lajos
is ott szerepelt, nem tudtak bizonyitekot szerezni.
[5]
- ↑
a
b
c
A szuletesi evszam bizonytalan; a Magyar eletrajzi lexikonban 1824., mig mas forrasokban 1826. szerepel.
- ↑
Nevet a forrasok tobbnyire
Kolosy
kent jegyzik, de el?fordul a
Kolossy
valtozat is.
- ↑
a
b
c
Bona, Gabor
. mez?madarasi KOLOSY GYORGY,
Szazadosok az 1848/49. evi szabadsagharcban.
. Budapest: Heraldika kiado (2009)
- ↑
a
b
Fekete, Sandor
:
A marciusi fiatalok
(html).
Digitalis Irodalmi Akademia
, 1950. december. (Hozzaferes: 2011. aprilis 18.)
- ↑
a
b
c
Cholnoky, Viktor
, Balla Karoly, dr. Banyai Elemer, dr. Ferenczy Zoltan,
Londesz Elek
, dr.
Mikes Lajos
, dr.
Palagyi Menyhert
, Radisich Jen?, Seress Imre, dr.
Timon Akos
,
Vambery Armin
,
Zilahi Kiss Bela
.szerk.: Dr. Mangold Lajos es dr. Horvath Cyril: A horvat partutes,
Tolnai vilagtortenelme, A legujabb kor II. (1815?1908)
, negyedik kiadas, Budapest: A Magyar Kereskedelmi Kozlony, Hirlap- es Konyvkiado Vallalat, 255?256. o. (1911)
- ↑
Nemeskurty, Istvan
. A Dravatol Ozoraig,
?Kik erted haltak, szent vilagszabadsag”
. Budapest:
Magvet? Konyvkiado
, 225. o. (1977).
ISBN 963-270-604-8
- ↑
Meszaros Gyorgy:
Az 1848?1849. evi polgari forradalommal es szabadsagharccal osszefugg? utcaelnevezesek a f?varos teruleten
.
Vegyes informaciok tara
.
ELTE
Terkeptudomanyi es Geoinformatikai Tanszek, 1998. (Hozzaferes: 2011. aprilis 18.)
- ↑
a
b
Meszaros, David:
Ki volt Kolosy Gyorgy, es mir?l mesel a rola elnevezett ter?
(html). PestBuda, 2024. februar 23. (Hozzaferes: 2024. februar 23.)
- ↑
a
b
A kilenc f?:
- Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville
(1811?1849) 1848-as honved alszazados, Dembi?ski parancs?rtisztje;
- Csernus Menyhert
(Csernyus Emmanuel, Csernyus Mano) (1808?1849) jogasz, udvari kamarai titkar, 1848-as penzugyminiszteri tanacsos, Kossuth Lajos bizalmasa;
- Peter Giron
(1798?1849) nemet szarmazasu gyaros, becsi, majd magyar forradalmar, 1848-as honved alezredes, a honvedsereg nemet legiojanak (Giron-legio) megalakitoja es parancsnoka;
- Jubal Karoly
(1818?1853) epitesz, mertantanar, 1848-49-ben Kossuth Lajos gyermekeinek nevel?je,
Makk Jozsef
mellett az 1850-51-i onkenyuralom elleni szervezkedes vezet?je;
- Kolosy Gyorgy juratus, 1848-as honved szazados;
- Noszlopy Gaspar
(1822?1853) jogasz, 1848-49-ben nepfelkeles-szervez?, nemzet?r ?rnagy, kormanybiztos, legendas gerillavezer; a Mack-fele mozgalom harmadik vezet?je, szabadcsapat-szervez?;
- Sarkozy Soma
(1822?1853) ugyved, a
Makk-fele osszeeskuves
resztvev?je;
- Streith Miklos
(1809?1849) romai katolikus plebanos (a
Fuggetlensegi Nyilatkozat
templomban valo kihirdeteseert vegeztek ki);
- Szacsvay Imre
(1818?1849) liberalis politikus, ugyved, politikai iro, 1848?49-ben orszaggy?lesi jegyz?.
- ↑
Lovas Krisztina:
Halottak napjan temettek ujra az 1849-es megtorlas martirjait
.
Ujkor
. Mult-kor tortenelmi portal, 2007. november 2. (Hozzaferes: 2011. aprilis 18.)
- ↑
A ter negy evvel korabban,
1896
-ban lett
Lujza ter
. Azel?tt
Heu Platz
(azaz Szena ter) volt a neve (
1822
?
1896
). Nyugati felet
1835
-ben meg
Pfarrkirchen Platz
-nak (Plebaniatemplom ter) hivtak. Meg korabban a
Haupt Platz
(F? ter), annak el?tte pedig a
Markt Platz
(Piac ter) elnevezeseket hasznaltak a teruletre. E legkorabbi emlites
1702
-b?l valo. Lasd:
Meszaros Gyorgy:
Az 1848-1849. evi polgari forradalommal es szabadsagharccal osszefugg? utcaelnevezesek a f?varos teruleten
.
Vegyes informaciok tara
.
ELTE
Terkeptudomanyi es Geoinformatikai Tanszek, 1998. (Hozzaferes: 2011. aprilis 3.)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]