A koldulorendek (mas neven mendikansok ) katolikus szerzetesrendek , melyeknek kozos jellemz?je, hogy a monasztikus rendekt?l elter?en nem vonulnak ki a tarsadalombol a tokeletesseget keresve, hanem a vilagiak kozott elnek es tevekenykednek. A koldulo jelz? arra utal, hogy a rendek szabalyzata alapitasuk idejen megtiltotta szamukra a jelent?s tulajdonszerzest, igy sajat munkajukbol es (egyre novekv? aranyban) adomanyokbol biztositottak megelhetesuket. ^[1] Kes?bb a szabalyt mindegyik rendben enyhitettek, vagy teljesen el is hagytak. ^[2]

Kialakulasuk es szerepuk [ szerkesztes ]

A 12. szazadban mar Europa-szerte jelentkeztek a szegenyseg eszmenyet hirdet? eretnek mozgalmak ( bogumilok , patarenusok , katharok es valdensek ), melyek reszben a fennallo tarsadalmi rend (igy tobbek kozott az egyhaz hatalma) elleni mozgalmak voltak, ^[3] igy a katolikus egyhaz hagyomanyos eszkozeivel (a gazdag papsaggal es kolostorokban el? szerzetesekkel) nem tudta megakadalyozni tovabbi ternyeresuket. ^[4] A kor eretnek mozgalmainak egyhazon beluli megfelel?i az els? koldulo rendek voltak, melyek reszben az eretnek eszmek hatasara, reszben epp azok elfojtasara jottek letre. ^[4] A f?papsag kezdetben gyanakodva szemlelte ?ket, ^[5] de gyorsan rajottek, hogy a szegeny szerzetesek konnyebben eljutnak a koznephez, es igy hatekonyabban vedhettek meg es terjeszthettek korukben a hivatalos tanitasokat. ^[4]

Az els? rend megalapitasa 1210-re tehet?, ^[2] amikor Assisi Szent Ferenc III. Ince ele terjesztette elkepzeleset a szegenyek kozotti lelkipasztorkodasrol. Ince hozzajarult a rend m?kodesehez, ^[6] a nem sokkal kes?bb ele jarulo Guzman Szent Domonkos rendjenek meger?siteset azonban megtagadta, az csak III. Honoriusz papa hagyta jova 1216 -ban. ^[4]

A ket nagy rend alapitasat azutan kes?bb kovette tobb kisebb mozgalom letrejotte. Szamos rend kezdetben mas elvek szerint m?kodott, peldaul a karmelitak 1226 , a szervitak 1233 ota m?kodtek, azonban csak a 15. szazadban valtak koldulo rendekke. ^[4]

Koldulorendek ma [ szerkesztes ]

A koldulo szerzetesek nem egy puspok , hanem egyenesen (mint kes?bb a jezsuitak ) a papa joghatosaga ala tartoztak. Jelenleg Romaban szekel? rendf?nokok (generalisok) allnak elukon anelkul, hogy a megyes puspok hatosaga alol ki lennenek veve.

A ma m?kod? rendek kozul a kovetkez?ket sorolhatjuk ide: ^[2]

• Agoston-rend
• Domonkos-rend
• Ferences rend ^[4]
  • Kapucinusok
  • Minoritak
  • Minimita rend
• Irgalmasok
• Karmelitak
• Mercedarius rend
• Nemet Lovagrend ^{[ forras? ]}
• Maltai lovagrend ^{[ forras? ]}
• Szervita rend
• Trinitarius rend

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• szerk.: Halasz Gyorgy, Szeky Janos: Britannica Hungarica Vilagenciklopedia , elektronikus kiadas, Budapest: J.I.T. LEXIKON (2005)  
• Gergely, Jen?. A papasag tortenete . Kossuth Kiado (1999). ISBN 963 09 4105 8  
• Belfenyeri Tamas:  A varadi puspokseg koldulorendi kolostorai a kozepkorban ; Partiumi es Bansagi M?emlekved? es Emlekhely Tarsasag?Varadium Script, Nagyvarad, 2016 ( Partiumi fuzetek )
• F. Romhanyi Beatrix: Koldulo baratok, gazdalkodo szerzetesek. Koldulorendi gazdalkodas a kes? kozepkori Magyarorszagon ; Martin Opitz, Bp., 2018