A szocikk keleti irasjegyeket tartalmaz. Tobbnyelv? tamogatas nelkul a kelet-azsiai irasjegyek helyen negyszog, kerd?jel vagy mas ertelmetlen jel all.

Ebben a szocikkben a japan nevek magyaros atirasban es keleti nevsorrendben szerepelnek.

A Kofun-kor (古墳時代, Kofun dzsidai ) korai japan tortenelmi id?szak, az Aszuka-korral egybefoglalva Jamato -kor resze. A Kofun-kor maga a Jajoi-kort koveti, korulbelul 250-t?l egeszen 538-ig tartott. A kofun japan szo a tipikusan erre a korra jellemz? halomsirokra utal.

A Kofun-kor a kulturalis kulonbsegek miatt elvalasztando az Aszuka-kortol . A Kofun-kor er?sen sinto beallitottsagu volt, mely el?bb volt jelen a teruleten, mint a buddhizmus .

A korszak nyomai egeszen Nyugat- Honsu es Eszak- Kjusutol (az ezen a kornyeken talalhato tanegasimai kofun stilusu halomsirok es ket nagyon regi jakusimai sinto szentely tanuskodnak ezen korszak deli hatarairol) a mai, eszaki Niigata prefekturaban talalhato Tainai -ig megtalalhatoak (ahol egy Jamato-birodalomhoz kothet? szemely sirjat tartak fel), feltetelezven ezt a helyet a birodalom eszaki hataranak.

Ez a szocikk f?kent a kor kulturalis es szocialis jellemz?ivel foglalkozik, csupan rovid tortenelmi osszefoglaloval.

Kofun sirok [ szerkesztes ]

A kofun sirok (a kozep- kinai ku 古 ??si” es bjun 墳 ?temetkezesi halom”) meghatarozoan a vezet? reteg temetkezesi helyeul szolgaltak a harmadik szazadtol egeszen a hetedik szazadig, a Jamato-korszak els? fele pedig ezen jellegzetes sirokrol kapta nevet. A halomsirok meretes, k?b?l keszult temetkezesi kamrakat rejtettek magukban. Nemely kofunok (rend szerint a kivetelesen nagyok es fontosak) arkokkal vannak korulveve.

A kofunok tobbfele formaban leteznek, ezek kozul a kor es negyzet alapuak a leggyakoribbak. A legegyedulallobb forma a kulcslyuk-alaku kofun, mely egy negyzet es kor osszeteteleb?l all (maga a sirkamra a kor alaku reszben helyezkedik el ezek eseteben). A kofunok meretben valtoznak a par meterest?l az akar 400 meter hosszusagot eler?ig, a sirok teruleten pedig gyakran haniva figurakat temettek el.

Fejl?des [ szerkesztes ]

A leg?sibbnek tartott kofun a Szakurai (Nara) teruleten talalhato Hokenojama Kofun, ami egeszen a harmadik szazadig nyulik vissza. Kes?bb a szinten narai Makimuku keruletben a negyedik szazad elejen tovabbi, kulcslyuk alaku kofunok epultek ( Hasihaka , Sibuja Mukaijama ). A kulcslyuk alaku kofunok el?szor Jamato es Kavacsi kornyeker?l (ahol a Daiszenrjo is megtalalhato) indultak es terjedtek el az orszag tobbi reszen, a Tohoku regio kivetelevel, az otodik szazadban. Ezek az extravagans kofunok kes?bb a hatodik szazadban elt?ntek, valoszin?sithet?en a Jamato udvarban bekovetkezett drasztikus reformok kovetkezteben (A Nihonsoki erre az id?re datalja a buddhizmus megjeleneset). A ket utolso legnagyobb kofun az oszakai Imasirozuka (hosszusaga 190 meter, ma ugy gondoljak, Keitai csaszar sirja) es a fukuokai Ivatojoma (hosszusaga 135 meter, ma ugy gondoljak, Keitai csaszar politikai ?sellensegenek, Ivainak a sirja, erre a ? Csikugo no Fudoki ” ad bizonyossagot).

A Mozu-kofunok es Furuicsi-kofunok 2019-ben a Vilagorokseg reszeive valtak. ^[1]

Jamato udvar [ szerkesztes ]

A jamataikoku korul zajlo egyet nem ertes vegett a tenyleges Jamato uralkodas kezdete vitatott, de az altalanos megegyezes szerint altalaban 250-t?l szamoljak. Altalanosan elfogadott az is, hogy a kofunokat a jamatok birtokoltak es egeszen a negyedik szazadig hegemoniat tartottak fenn. A teruleti uralkodok megmaradtak ezekben az id?kben, olyan helyeken mint Kibi (a jelenlegi Okajama prefektura ), Izumo ( Simane prefektura ), Koshi ( Fukui es Niigata prefektura), Kenu (wd) (eszak- Kanto ), Csikusi (eszak-Kjusu) es Hi (kozep-Kjusu). A jamatok csak a hatodik szazadban kezdtek el meghoditani az egesz delkeleti terseget. A Jamatok kapcsolata Kinaval a negyedik szazadban kezd?dhetett, a Szung su legalabbis err?l szamol be.

A Jamato alkotmanyt, amely a kes?i otodik szazadban alakult csak ki, a nagyobb csaladok torzsszovetseget (豪族: gozoku ) alkottak. Minden nemzetseget egy csaladf? vezetett (氏上: udzsi-no-kami ), akik szertartasokat hajtottak vegre a kamik nak, hogy bebiztositsak a nemzetseg joletet. A klantagok tettek ki az arisztokraciat, a legjelent?sebb csaladf?k pedig megkaptak a kabane rangot, ami politikai titulust garantalt. A kabane rang orokl?dott es a csaladnev helyett hasznaltak.

Par nyugati tudos a Kofun-kort nehol Jamato-korkent is emliti, f?kent azert, mert ez a csalad n?tt ki a kor vegere a csaszari dinasztiava. A Jamato azonban a koron belul csak egy volt a sok nemzetseg kozul, igy ez az azonositas nem teljesen helytallo.

A Jamato nev szinonimaja lett szinte egesz japannak, ahogy a Jamato uralkodok elnyomtak a tobbi vezet?t es mez?gazdasagi teruletekre tettek szert. A kinai modellt kovetve (es atveve a kinai irast ) kozponti iranyitast kezdtek el kiepiteni alarendelt klanvezet?kkel, de folyton valtozo szekhellyel (a korban nem volt egy f?varos, ami hosszu ideig birtokolta volna ezt a cimet). A hires er?s klanok a Szoga , Kacuraki , Heguri es Koze klan volt a Jamato es Bize tartomanyokban, mig a Kibi az Izumo tartomanyban. Az Otomo es Mononobe klanok voltak a hadugyi vezet?k mig a Nakatomi es Inbe klanok gondoskodtak a ritualis feladatokrol. A mestersegek cehekbe rendez?dtek.

A kofun-kori tarsadalom es kultura [ szerkesztes ]

Toraidzsin [ szerkesztes ]

A kifejezes olyan szemelyekre vonatkozik, akik nem a szigetorszag teruleter?l eredeztethet?k, megis beolvadtak az okori japan tarsadalomba, f?kent a Rjukju-szigetekr?l erkez? kinaiakra illetve a koreai-felszigetr?l bevandorlokra vonatkozoan. ?k rengeteg aspektusat hoztak be a kanai kulturanak az akkori japanba. Elismerve a tudasukat, a Jamatok kivaltsagos banasmodban reszesitettek ?ket. A Sinszen Sojiroku szerint a deli teruleten lev? 1182 klan kozul 163 csalad volt kinai, 104 csalad Pekcse , 41 Kogurjo , 6 Silla es 3 Gaja teruleter?l szarmazott. Ezek valoszin?leg olyan csaladok voltak, akik 365 es 645 kozott koltoztek Japan teruletere.

Nyelv [ szerkesztes ]

A japanok, kinaiak es koreaiak f?kent kinai karaktereket hasznalva hagytak irasos emlekeket, megnehezitve ezzel az egyedi kiejtese koveteset es a nyelvek elkulonithet?seget. Ebben a korszakban a nemesseg koreben egyre elismertebbe valt a kulfoldiek irastudasa. Az Inarijama kard kinai karakterekkel irt szoveget tartalmazott, amely ekkoriban hasznalatos volt Kina teruleten.

Haniva [ szerkesztes ]

A harcosok pancelt es kardot viseltek, hasonlokepp mint eszakkelet-azsiaban, erre pedig remek peldak a hanivak (埴輪, ?agyaggy?r?”), amik ezt a szokast megorokitettek. Az agyagfigurak az arisztokracia sirjai kore voltak helyezve felajanlaskent, ezeknek formaja pedig nem csak katonat formalhatott, hanem rengeteg mast is: madarak, lovak, legyez?k, halak, hazak, fegyverek, pajzsok, naperny?k, parnak es emberi figurak. A magatama (勾玉, ?ivelt dragak?") a nemesek jelkepeve valt.

Az anyagi kultura megjelenese [ szerkesztes ]

A korban Japan kozeli politikai es kulturalis kapcsolatban allt Kina deli dinasztiaival a koreai-felszigeten keresztul. A legfenyesebb peldaja ennek a szinte ugyanolyan mintakkal es stilussal biro bronztukrok, melyeknek valoszin?leg ritualis jelent?seguk is volt. A selyemhernyo-tenyesztes es szoves is a kinai eredet? Hata klannak ( Qin 秦) koszonhet?, legalabbis a japan tortenetek igy szamolnak be.

Az aszuka-korhoz kozelitve [ szerkesztes ]

A Kofun-kor az Aszuka-korba vezetett at a hatodik szazad kozepen a buddhizmus megjelenesevel. A vallas hivatalosan 538-ban lett bevezetve, es ezt az evszamot tartjuk az uj tortenelmi korszak kezdetenek. Az Aszuka-kor melyen a kinai kultura hatasa alatt allt, es bar a Kofun-kor hivatalosan veget ert, kulturalis vonatkozasai tovabbra fellelhet?k voltak az Aszuka-korban.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Gy. Horvath Laszlo : Japan kulturalis lexikon , Corvina, 1999, ISBN 9631347567
• Bogucki, Peter (1999). The Origins of Human Society. Blackwell Publishing. ISBN 1-57718-112-3 .
• Farris, William Wayne (1998). Sacred Texts and Buried Treasures: Issues in the Historical Archaeology of Ancient Japan. University of Hawai'i Press. ISBN 0-8248-1966-7 .
• Imamura, Keiji (1996). Prehistoric Japan: New Perspectives on Insular East Asia. University of Hawaii Press. ISBN 0-8248-1852-0 .
• K?z?, Yamamura; John Whitney Hall (1997). The Cambridge history of Japan. Cambridge University Press. ISBN 0-521-22354-7 .
• Kurano, Kenji; Y?kichi Takeda (1958). Nihon Koten Bungaku Taikei 1: Kojiki, Norito. Iwanami Shoten. ISBN 4-00-060001-X .
• Saeki, Arikiyo (1981). Shinsen Sh?jiroku no Kenky? (Honbun hen) (in Japanese). Yoshikawa K?bunkan. ISBN 4-642-02109-4 .
• Sakamoto, Tar?; Ienaga Sabur?; Inoue Mitsusada; ?no Susumu (1967). Nihon Koten Bungaku Taikei 67: Nihon Shoki. 1. Iwanami Shoten. ISBN 4-00-060067-2 .
• Seeley, Christopher (2000). A history of writing in Japan. University of Hawai'i Press. ISBN 0-8248-2217-X .
• Stearns, Peter N.; William Leonard Langer (2001). The Encyclopedia of World History. Houghton Mifflin Harcourt. ISBN 0-395-65237-5 .
• Yamaguchi, Yoshinori; K?noshi Takamitsu (1997). Shinpen Nihon Koten Bungaku Zensh? 1: Kojiki. Sh?gakukan. ISBN 4-09-658001-5 .
• Yoshida, Takashi (1997). Nihon no tanj? (in Japanese). Iwanami Shoten. ISBN 4-00-430510-1 .

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Kofun period cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.