A kodifikacio egy nagyobb eletviszony-csoportra vonatkozo egynem? jogszabalyok rendszerbe foglalasa, szerves egysegbe otvozese. Eredmenyet torvenykonyvnek, kodexnek nevezik. A kodifikacio szot tagabb ertelemben gyakran hasznaljak a jogalkotas folyamatanak szinonimajakent.

Kozepkori varosi kodifikaciok [ szerkesztes ]

Europaban a kozepkori varosok joga rendkivul sokfele jogforrasbol allt ossze, az ebb?l ered? jogbizonytalansagot es ellentmondasokat szamos varosban jogosszegzessel, kodifikacios munkakkal probaltak feloldani. Az ebb?l adodo kihivasoknak a varosok korszakonkent elter?en probaltak megfelelni:

• a korai kodifikacios szakaszban alapvet?en a korabbi forrasok osszegy?jtesevel, ujrarendezesevel jott letre az uj varosi jog ? mint Hamburgban ( 1270 ) vagy Bremaban ( 1303 ? 1307 ). A jogrendezest legtobbszor egy kisebb kodifikacios bizottsag vegezte, melyet aztan a varosi tanacs, vagy a polgarkozosseg jovahagyott. El?fordult (peldaul Hamburgban ), hogy mas varosok korabbi kodifikacios munkait is figyelembe vettek.
• A kovetkez? kodifikacios hullam a 15. ? 16. szazadban kovetkezett be. Ez alapvet?en osszhangban volt a Nemet-romai Birodalomban jelentkez? megujulasi szandekkal. Ezek az ujitasi torekvesek azonban sajatos, kozepkori viszonyok kozott ugy jelentek meg, hogy bennuk a ?regi jo viszonyok” helyreallitasat fogalmaztak meg celkit?zesnek. Emiatt ezen korszak kodifikacios termekeit reformacionak , vagy uj reformacionak nevezik. Jelent?sebb reformaciok ebben az id?ben Koln ( 1437 ), Nurnberg ( 1479 ), Hamburg ( 1497 ), Worms ( 1499 ) vagy Freiburg ( 1520 ) varosokban tortentek.
• A kodifikaciot jelent?sen felgyorsitotta a konyvnyomtatas elterjedese. Az els? europai, nyomtatasban megjelent vilagi torvenykonyv Roma varos 1471 -es reformalt varosjoga volt, Nurnberg jogat pedig hatszor nyomtattak ki 1564 -ig. Ezutan a forrasok b?sege miatt a varosok gyakran eltek kompilacios modszerekkel, akar mas varosok joganak egyszer? atvetelevel.

A modern kor fele tartva [ szerkesztes ]

Constitutio Criminalis Carolina (CCC) [ szerkesztes ]

Ez az 1532 -es, buntet? anyagi es eljarasi szabalyokat egyesit? torvenykonyv eszakolasz es nemet varosi el?zmenyekb?l taplalkozott, kozvetlen el?keszit?jenek a Constitutio Criminalis Bambergiensis tekinthet?. Johann von Schwarzenberg munkaja, a Carolina a tenyallasokat probalta rogziteni, szabalyozta az inkvizitorius eljarast, keretek koze probalta szoritani a torturat. Hatasa egyes teruleteken egeszen a 19. szazad elejeig volt kimutathato.

Porosz Altalanos Torvenykonyv (ALR) [ szerkesztes ]

Az Allgemeines Landrecht fur die Preussischen Staaten (ALR) a folvilagosult abszolutizmus eredmenyekepp jott letre. A kodifikacios munkalatok a relativ termeszetjogra tamaszkodnak. Maganjogi es kozjogi-kozigazgatasi joganyagot is atfogo kodex.

Ket f? reszre tagolodik:

·       dologi jog

o  szemelyek vagyonjogat fogja at

o  tulajdonszerzes modjai

o  orokles utjan valo tulajdonszerzes

o  tulajdon meg?rzese es elvesztese

o  kozos tulajdon

o  dolgokon valo dologi es szemelyes jog

·       egyesulesi jog

o  hazi viszonyokkal foglalkozo kerdesek (csalad, csaladi javak, cseledjog)

o  alkotmany- es kozigazgatasi jog (rendekkel, az allamnak polgaraival kapcsolatos jogai es kotelezettsegei)

Korlatozott termeszetjogi jelleget mutatja, hogy bar megemliti a tarsadalmi szerz?dest es az elidegenithetetlen emberi jogokat, de ezek csak addig vannak ervenyben, amig az allamot nem veszelyeztik. Egesz szellemet a meltanyossag es igazsagossag jellemzi.  Alapelve: nem az embereknek, hanem a torvenyeknek kell uralkodniuk. Szabalyozasi modja kazuisztikus: minden lehetseges esetet szabalyozni kivant, legalabb utalassal (pl.: ami XX-re elrendeltetett, az XY-ra is vonatkozik). Kazuisztikus jellege tul terjeng?sse tette: 17.000 cikkelyt tartalmaz. A francia es az osztrak polgari torvenykonyvek messze meghaladtak absztrakciojukban. A torvenyi ertelmezest nem engedelyezte sem a tudomany m?vel?inek, sem a birosagoknak, ertelmezesert a torvenyhozasi bizottsaghoz lehetett fordulni. Maganjogi tartalma nem engedett a nemet jognak nagyobb teret, mint amennyivel eddig is birt. Maganjogi reszei a BGB eletbelepeseig (1900. 01.01.) voltak hatalyban. Kozigazgatasjogi reszeb?l a rendeszeti jog 1930-ig, mas elemek pedig 1960-as evekben is hatalyban voltak. Utolerte a kodifikaciok sorsa: mire letrejott, megsz?nt a felvilagosult abszolutizmus a porosz allamban, es a termeszetjog is kifulladt, melynek helyet a 19. szazadi jogi iskola vette at. Kulfoldi hatasa nem volt.

A polgari korszak jelent?s kodifikacioi [ szerkesztes ]

A Code Civile [ szerkesztes ]

A francia kodexek kozul a legjelent?sebb az 1804 -es polgari torvenykonyv (a Code Civile). Tartalmazta a jogegyenl?seg elvet es tobbek kozott felszamolta a rendek kulonjogait. Kozponti kerdese volt a tulajdon szentsege. A szerz?desi es vegrendelkezesi szabadsagra vonatkozo elveivel dinamizalta az addig statikus tulajdonfogalmat. 2281 szakaszbol all, bevezetesb?l es harom konyvb?l epul fel. Tartos, a modern viszonyoknak megfelel? torvenykonyv, mindmaig hatalyban van Franciaorszagban , de egyeb teruleteken is (pl. a kanadai Quebecben vagy az USA Louisiana allamaban), a joggyakorlat pedig sikeresen tovabbfejlesztette, igy atfogo revizioja mindmaig szuksegtelennek bizonyult.

Az osztrak polgari torvenykonyv [ szerkesztes ]

A 18-19. szazadi osztrak kodifikacio eredmenye. ABGB neven 1812. jan 1-en lepett hatalyba.

Eszmenye egy onallo, kotottsegekt?l mentes szabad allampolgar.

Maganjogi torvenykonyv, kozjogot nem tartalmazott.

Szerkezet: 1. szemelyi jog 2. vagyonjog 3. kozos rendelkezesek

Magyarorszagra is hatassal volt, majd az Ideiglenes Torvenykezesi szabalyok kiiktatta a hazai jogbol.

A nemet polgari torvenykonyv (BGB) [ szerkesztes ]

1873-ban kezdtek meg a kodifikaciot, majd 1900. januar 1-en lepett hatalyba.

Koveti a romai jogot- pandekta rendszeren alapul.

Szerkezete: 1. altalanos resz (szemelyek) 2. kotelmi jog 3. dologi jog 4.csaladjog 5. oroklesi jog

Laikusok szamara nehezen erthet?, jogaszi nyelvezet?.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Dr. Kajtar Istvan: Egyetemes allam- es jogtortenet I-II.
• Ruszoly Jozsef: Europai jog- es alkotmanytortenelem

Ez a jogtudomannyal kapcsolatos lap egyel?re csonk (er?sen hianyos). Segits te is, hogy igazi szocikk lehessen bel?le!