A
know-how
alatt altalaban olyan, kozkinccse nem valt gazdasagi, m?szaki vagy szervezesi ismeretet ertunk, amely a gyakorlatban felhasznalhato. A know-how forgalomkepes, atruhazhato. Mind pontos definicioja, mind besorolasa vitak targya.
Csecsy Gyorgy
megfogalmazasa szerint ?A know-how olyan titkos m?szaki ismeretek osszessege (tudas, gyartasi tapasztalat), amely ahhoz szukseges, hogy egy gyartmany el?allitasa vagy egy eljaras alkalmazasa m?szakilag, de versenyszer?en is lehetseges legyen.”
[1]
Az Orszaggy?les a 2018. julius 20-i ulesnapjan elfogadta az uzleti titok vedelmer?l szolo 2018. evi LIV. torvenyt, melynek az 1. § (2) bekezdese az alabbiak szerint adja meg a know-how fogalmat: ?Vedett ismeret (know-how) az uzleti titoknak min?sul?, azonositasra alkalmas modon rogzitett, m?szaki, gazdasagi vagy szervezesi ismeret, megoldas, tapasztalat vagy ezek osszeallitasa.”
A kifejezes az angol ?know-how” (kb. tudni, hogyan) kifejezesb?l szarmazik. A legtobb nyelven nem forditjak le, igy magyarul is az angol kifejezest hasznaljuk. A kivetel a francia nyelv, ahol a ?savoir-faire” forditas ravilagit, hogy a kifejezes pontos ertelme a ?tudni, hogyan (kell/erdemes/el?nyos) csinalni” valamit.
Elmeleti problemak
[
szerkesztes
]
Csecsy Gyorgy
professzor irta 2018-ban:
?Ami az oltalom szempontjabol is fontos know-how definiciot illeti, az erre iranyulo kiserletek igen valtozatos kepet mutatnak. Az egymastol elter? meghatarozasoknal azonban lehet talalni bizonyos rendez? elveket. Ilyen lehet pl. hogy a know-how-nak mi a viszonya a hagyomanyos iparjogvedelmi intezmenyekhez.....Ebb?l a szempontbol ketfele allaspontot kulonboztethetunk meg. Az egyik un. maradekelmelet, amely szerint megfelel?en szabalyozott alakban a gyakorlatban rendelkezesre allnak a hagyomanyos iparjogvedelmi formak, tehat know-how fogalomkoret azokra a gyakorlatban hasznosithato ismeretekre kell korlatozni, amelyeket a hagyomanyos iparjogvedelmi formak nem vedenek. A masik ? ezzel ellentetes ? elmelet az un. absztrakcios elmelet szerint minden forgalomkepes m?szaki jelleg? vagy mas megoldast, ismeretet, tapasztalatot know-how-nak kell tekinteni fuggetlenul attol, hogy azt vedi e valamilyen hagyomanyos iparjogvedelmi intezmeny vagy sem.
[2]
”
A know-how a Ptk.-ban
[
szerkesztes
]
A 2013. evi V. torvenyben
[
szerkesztes
]
A Polgari Torvenykonyvr?l szolo 2013. evi V. torveny a
know-how
vedelmet a szemelyisegi jogok koreben helyezte el es az uzleti titok egyik fajtajakent szabalyozza. Ennek megfelel?en: ?Az uzleti titokkal azonos vedelemben reszesul az az azonositasra alkalmas modon rogzitett vagyoni erteket kepvisel? m?szaki, gazdasagi, vagy szervezesi ismeret, tapasztalat vagy ezek osszeallitasa (vedett ismeret), ha a johiszem?seg es tisztesseg elvet sert? modon szerzik meg, hasznositjak, kozlik massal vagy hozzak nyilvanossagra.
[3]
Az 1959. evi IV. torvenyben
[
szerkesztes
]
Magyarorszagon korabban - a vilagon egyedulallokent - a korabbi Ptk. elvileg deklaralta a know-how vedelmet: ?A torveny vedi azokat a szellemi alkotasokat is, amelyekr?l kulon jogszabalyok nem rendelkeznek, de amelyek tarsadalmilag szeles korben felhasznalhatok es meg kozkinccse nem valtak.”
[4]
A know-how olyan gazdasagi, m?szaki es szervezesi ismeret es tapasztalat, amely a gyakorlatban felhasznalhato, korlatozottan hozzaferhet?, es amelyet az oltalom addig illet meg, amig kozkinccse nem valik.
[5]
A know-how masra atruhazhato, vagyis forgalomkepes.
[6]
Titokvedelmi szempontbol
[
szerkesztes
]
A know-how olyan ipari titok, amely forgalomkepes, vagyis adhato-vehet?, a hasznalata engedelyezhet? stb.
A magyar Orszaggy?les a 2018. julius 20-i ulesnapjan elfogadta az uzleti titok vedelmer?l szolo 2018. evi LIV. torvenyt,a melynek az 1. § (2) bekezdese igy definialja a know-how fogalmat: ?Vedett ismeret (know-how) az uzleti titoknak min?sul?, azonositasra alkalmas modon rogzitett, m?szaki, gazdasagi vagy szervezesi ismeret, megoldas, tapasztalat vagy ezek osszeallitasa.”
Ez a meghatarozas csak azokat az elemeket rogziti, amelyek az
uzleti titok
fogalmatol elternek. Az uzleti titok fogalmabol kikerult a ?ha a johiszem?seg es tisztesseg elvet sert? modon szerzik meg, hasznositjak, kozlik massal vagy hozzak nyilvanossagra” fordulat, ezaltal a definicio egyszer?bbe es atlathatobba valt.
A 2018. evi LIV. torveny az Europai Parlament es a Tanacs altal 2016. junius 8. napjan elfogadott, a nem nyilvanos know-how es uzleti informaciok jogosulatlan megszerzesevel, hasznositasaval es felfedesevel szembeni vedelemr?l szolo 2016/943/EU iranyelvet ulteti at a magyar jogba. A magyar jogalkoto azt a megoldast valasztotta, hogy az uj fogalmi megkozelitest, jogintezmenyeket es eljarasi szabalyokat nem a Polgari Torvenykonyvben illetve a Polgari eljarasi torvenyben helyezte el, hanem egy uj jogszabalyt alkotott. Ez a megoldas az uzleti titok szamara nem szemelyisegi jogi, hanem vagyoni jogi jelleg? vedelmet biztosit. A know-how ennek alapjan a szellemi tulajdonjogi vedelem logikajara es szankciorendszerere epul?, specialis vedelmet elvez.
[7]
Europai unios es TRIPS-szabalyozas
[
szerkesztes
]
Az europai unios jogban know-how jogvedelem nem letezik. A szellemi tulajdoni jogervenyesitesi iranyelve hatalya ala tartozo jogok korebe az Europai Bizottsag nem sorolja be a know-how-t, megis szamol annak letezesevel. A know-how - a know-how jogatruhazasi es a know-how hasznositasi szerz?des targyakent - a
TRIPS
Megallapodas 40. Cikkenek keretei kozott, megjelent az Europai Bizottsag egyes versenykorlatozo megallapodas aloli csoportmentesitesi felteteleket tartalmazo rendeleteiben is.
[8]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]