A
szamitogepes billenty?zet
vagy egyszer?en
billenty?zet
(idegen szoval
tasztatura
, a nemet
die Tastatur
szobol [die Taste = nyomogomb], illetve
klaviatura
, a szinten nemet
die Klaviatur
szobol ? bar ez utobbit nemetul kizarolag billenty?s hangszerek eseten hasznaljak [das Klavier = zongora] ? a szo forrasa a
latin
clavis
, aminek jelentese: ?kulcs”, ?orgonabillenty?”)
[1]
az
irogep
mintajara kialakitott
szamitogepes
beviteli eszkoz. A billenty?zet az irott szoveg bevitelere szolgal, valamint befolyasolhato vele a szamitogep m?kodese. Fizikailag a billenty?zet a f?leg negyszog alaku billenty?k, mas neven gombok elrendezeseb?l all. A gombokra kulonboz?
karakterek
es feliratok vannak gravirozva vagy nyomtatva; a legtobb gomb eseteben a gomb minden lenyomasa megfelel az adott szimbolum leirasanak. Egyes szimbolumok leirasahoz azonban egyszerre tobb gomb lenyomasara is szukseg lehet, mig bizonyos gombok lenyomasa csak a szamitogep vagy a billenty?zet m?kodesere van befolyassal, es nem ir le semmilyen jelet vagy karaktert. A billenty?zet gyakori kiegeszit?je a modern szamitogepeken az
eger
.
A szimbolumok elrendezese a billenty?zet gombjain igen valtozo. A kulonboz?
billenty?zetkiosztasok
azert alakultak ki, mert mas embereknek mas szimbolumokra volt szukseguk, tobbnyire a kulonboz? nyelvek kulonboz? bet?i miatt. Hazankban legelterjedtebb a
Qwertz
billenty?zetkiosztas
. De leteznek specialis billenty?zetek matematikai, gazdasagi es programozasi celokra is.
A szabvanyos billenty?zet fizikailag viszonylag szeles, mivel a gombok eleg nagyok kell maradjanak ahhoz, hogy konnyeden le lehessen nyomni ?ket. Vannak olyan tipusu billenty?zetek, amelyek hordozhato gepekhez keszultek, ahol a hagyomanyos meret tul nagy lenne. A meretet egyes esetekben ugy csokkentik, hogy kevesebb gomb van a billenty?zeten, es egyszerre tobb gombot kell hasznalni rajta egy karakter beirasahoz. Ilyen peldaul a
GKOS billenty?zet
a vezetek nelkuli kis meret? eszkozokre.
A gombok szama a szabvanyos 101 gombostol a 104 gomboson keresztul egeszen a nagymeret?, programozhato, 130 gombos kiszerelesekig valtozhat. Vannak tomorebb valtozatok, akar kevesebb mint 90 gombbal, ezek tobbnyire
laptopokban
vagy olyan gepeken vannak hasznalva, ahol keves a rendelkezesre allo hely.
Specialis billenty?k
[
szerkesztes
]
A szamitogepes billenty?zeteken sok specialis billenty? is szerepel, kulonfele cellal es funkcioval. Ezeknek egy resze meg az irogep kialakitasabol szarmazik, ide tartozik a
Shift
(a nagybet?k es a szamok folott talalhato jelek eleresehez), a
Caps Lock
kapcsolo (
kis- es nagybet?k
kozotti valtashoz), a
Tab
(bekezdeshez), az
Enter
(
soremeleshez
), valamint a
Backspace
(
visszatorleshez
).
A billenty?zeten altalaban
kurzormozgato
billenty?k (
nyilak
) is vannak, melyeknek a legtobb szamitogepes
videojatekban
is alapvet? szerepuk van. Kulon csoportot alkotnak a
szovegszerkesztesben
hasznalhato billenty?k, mint az
Insert, Delete
es tarsaik; valamint a gyors szamolashoz hasznalhato
numerikus billenty?zet
szamokkal es m?veleti jelekkel.
A billenty?zet fels? reszeben talalhatoak a
funkciobillenty?k
, altalaban
F1
?
F12
jelolessel. Ezeket kulonfele alkalmazasokban mas billenty?kkel kombinalva valtozatos parancsok kiadasara lehet hasznalni. Ilyen peldaul az elterjedt
Alt-F4
egy ablak bezarasahoz, vagy az
F1
a segitsegkereshez.
A
Ctrl
billenty?, hasonloan a
Shift
-hez,
modosito
szerepet jatszik, es specialis parancsok kiadasara hasznaljak. Onmagaban nem hasznalhato. A
Ctrl
billenty?t a
szamitastechnika
kezdeten a nem nyomtathato karakterek (vagy kontroll karakterek) bevitelehez hasznaltak, az
ASCII
tablazat els? elemeinek eleresere, igy lehet?seg volt a keperny? torlesere, nyomtatasara, vagy akar hangadasra.
A
Ctrl
billenty? hasznalatat tobb modon is jelolik (a kovetkez? peldakban a Ctrl billenty?t a
V
bet?vel egyutt hasznalva):
^V
,
C-v
,
Ctrl-V
,
CTRL-V
.
Az
Apple
Macintosh
rendszereken a
Ctrl
helyett a
Command
vagy ? gombot hasznaljak, hasonlo funkcioval. Bar itt is letezik egy
Control gomb
, de ennek hasznalata inkabb az egygombos
eger
?jobb gombos” kattintasanak felel meg.
Az
Alt
es
AltGr
billenty?k
[
szerkesztes
]
Az
Alt
billenty? bet?kkel vagy funkcio billenty?kkel kombinalva kulonfele parancsok kiadasara hasznalhato. A legtobb modosito billenty?b?l ket darab van a billenty?zeten, es ezek teljesen egyenertek?ek ? a ket
Alt
billenty? viszont bizonyos esetekben elter?en viselkedik. Egyes kiosztasokon a jobb oldali gomb neve
AltGr
, es specialis karakterek beirasara hasznalhato (ilyen a magyar kiosztason az
AltGr-U
az
€
jel eleresere). Mivel az
AltGr
hasznalata els?sorban csak nem angol nyelv? teruleteken terjedt el, igy a hasznalata sokaig nem volt egyseges. Ezert a
Windows
operacios rendszer alatt az
AltGr
tobbnyire egyenertek? a
Ctrl-Alt
hasznalataval (kiveve a
Ctrl-Alt-Del
specialis parancsot).
A billenty?zet hasznalata
[
szerkesztes
]
Hagyomanyosan a billenty?zetet szovegek beirasara hasznaljuk szovegszerkeszt?kben es mas beviteli mez?kben.
A billenty?zetet kulonboz? parancsok gyors kiadasara is hasznalhatjuk. Az egyik leghiresebb ilyen parancs a
Ctrl-Alt-Del
,
amelyet a szamitogep vagy egyes programok lefagyasakor lehet hasznalni. Egy masik ismert parancspar a
Ctrl+C
es
Ctrl+V
a vagolap tartalmanak kezelesere. Ezek mellett rengeteg mas parancs letezik a kulonfele alkalmazasokhoz. Az alabbiak egy resze csak Microsoft Windows operacios rendszereken m?kodik, masok Linuxon es macOS-en is (utobbi eseteben a Ctrl helyen a Command billenty? van, ami a Ctrl funkciojat is atveszi).
- Win
+E: Sajatgep megnyitasa
- Win+L: Felhasznalovaltas
- Win+F: Kereses Windows-ban
- Win+M: Asztal megjelenitese
- Ctrl
+
Alt
+
Del
: Feladatkezel?
- [Bal] Alt+
Shift
+Num Lock: Billenty?zeteger
- Ctrl+A: Mindent kijelol
- Ctrl+C: Masolas
- Ctrl+X: Kivagas
- Ctrl+V: Beillesztes
- Ctrl+Z: Visszavonas
[2]
- Ctrl+P: Nyomtatas
- Ctrl+F: Kereses
- Ctrl+T: Uj lap (peldaul bongesz?ben)
- Ctrl+Esc vagy Win: Start menu
- Ctrl+"+": Nagyitas (peldaul bongesz?ben)
- Ctrl+"-": Kicsinyites (peldaul bongesz?ben)
- Ctrl+Scroll Lock (ketszer megnyomva): Hibakeres? kekhalal el?hivasa (MANUALLY_INITIATED_CRASH)
[3]
- Win+PrintScreen, valamint Alt+PrintScreen: Keperny?mentes
- Ctrl+S Dokumentumok mentese
A billenty?zet egyike az els?dleges vezerl?knek a
videojatekokban
, sokfele parancs adhato ki a kulonboz? billenty?k es ezek kombinacioinak lenyomasaval. Peldaul a nyilakkal vagy a hasonlo elrendezes?
wasd
gombokkal mozgast lehet iranyitani. A billenty?zetet altalaban a felhasznalo izlesenek megfelel?en at lehet konfiguralni. A megfelel?
bet?k
vonatkozhatnak egy parancs kezd?bet?jere is, peldaul az
e
az
eves
(angolul
eat
) parancsnak felel meg a
Nethack
jatekban.
A billenty?zet, a tobbi beviteli eszkozhoz hasonloan, az adatok atvitelehez hozza kell legyen kapcsolva a szamitogephez. A kapcsolat tobbnyire egy vekony kabelen keresztul tortenik, mely (korabban DIN) jelenleg
PS/2
vagy
USB
interfeszen
kapcsolodik a szamitogephez. Leteznek vezetek nelkuli billenty?zetek is, amelyek az adatokat egy vev?keszulekhez
infravoros
,
radio
- vagy
Bluetooth
kapcsolaton keresztul kuldik at.
A magyar kiosztasrol
[
szerkesztes
]
A magyar billenty?zetkiosztas szerepelteti az osszes magyar ekezetes maganhangzot, es az angolhoz kepest felcsereli a Z es az Y bet?ket. Ennek eredete, hogy meg az irogepek koraban a QWERTZ kiosztassal, nemet kozvetitessel erkezett a billenty?zet Magyarorszagra, es abbol a kiosztasbol alakult ki a kes?bbi magyar elrendezes.
Jellemz?en megegyezik a nemet kiosztassal, az angol kiosztastol az Y/Z eseteben ter el, es az ekezetes maganhangzokat a nemet kiosztashoz hasonloan helyezi el az egyes jelek helyere.
Mechanikus billenty?zet
[
szerkesztes
]
A minden egyes billenty? alatt talalhato kulon kapcsolo akar 50 millio leutest is kibir, es egyenkent cserelhet?. Gepeleskor minden leutes utan erezhet? es hallhato visszajelzest kapunk, hogy az adott gomb lenyomasa vegbement. Ez el?ny a ?lagy” lenyomasu billenty?zethez kepest, ahol visszajelzes gyakorlatilag nincs az egyes gombok lenyomasarol.
Sinclair ZX Spectrum billenty?zet
[
szerkesztes
]
A
ZX81
illetve a
Sinclair ZX Spectrum
billenty?ihez nemcsak bet?k, hanem parancsok is hozza voltak rendelve, es az uzemmodtol fuggott, hogy egy gomb lenyomasakor parancs vagy bet? jelenik meg. A parancsuzemmod a parancs bevitelekor automatikusan atvaltott szovegiro uzemmodba, a parancs lezarasakor pedig visszavaltott. A fuggvenyeknek is kulon uzemmodja volt, igy ezen a gepen egyetlen
BASIC
-programozasi kulcsszot sem kellett begepelni. Az elerhet? parancsok es a fuggvenyek a gombokon, valamint alattuk es folottuk voltak feltuntetve a klaviaturan.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]