Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

A szamitogepes billenty?zet vagy egyszer?en billenty?zet (idegen szoval tasztatura , a nemet die Tastatur szobol [die Taste = nyomogomb], illetve klaviatura , a szinten nemet die Klaviatur szobol ? bar ez utobbit nemetul kizarolag billenty?s hangszerek eseten hasznaljak [das Klavier = zongora] ? a szo forrasa a latin clavis , aminek jelentese: ?kulcs”, ?orgonabillenty?”) ^[1] az irogep mintajara kialakitott szamitogepes beviteli eszkoz. A billenty?zet az irott szoveg bevitelere szolgal, valamint befolyasolhato vele a szamitogep m?kodese. Fizikailag a billenty?zet a f?leg negyszog alaku billenty?k, mas neven gombok elrendezeseb?l all. A gombokra kulonboz? karakterek es feliratok vannak gravirozva vagy nyomtatva; a legtobb gomb eseteben a gomb minden lenyomasa megfelel az adott szimbolum leirasanak. Egyes szimbolumok leirasahoz azonban egyszerre tobb gomb lenyomasara is szukseg lehet, mig bizonyos gombok lenyomasa csak a szamitogep vagy a billenty?zet m?kodesere van befolyassal, es nem ir le semmilyen jelet vagy karaktert. A billenty?zet gyakori kiegeszit?je a modern szamitogepeken az eger .

A szimbolumok elrendezese a billenty?zet gombjain igen valtozo. A kulonboz? billenty?zetkiosztasok azert alakultak ki, mert mas embereknek mas szimbolumokra volt szukseguk, tobbnyire a kulonboz? nyelvek kulonboz? bet?i miatt. Hazankban legelterjedtebb a Qwertz billenty?zetkiosztas . De leteznek specialis billenty?zetek matematikai, gazdasagi es programozasi celokra is.

A szabvanyos billenty?zet fizikailag viszonylag szeles, mivel a gombok eleg nagyok kell maradjanak ahhoz, hogy konnyeden le lehessen nyomni ?ket. Vannak olyan tipusu billenty?zetek, amelyek hordozhato gepekhez keszultek, ahol a hagyomanyos meret tul nagy lenne. A meretet egyes esetekben ugy csokkentik, hogy kevesebb gomb van a billenty?zeten, es egyszerre tobb gombot kell hasznalni rajta egy karakter beirasahoz. Ilyen peldaul a GKOS billenty?zet a vezetek nelkuli kis meret? eszkozokre.

A gombok szama a szabvanyos 101 gombostol a 104 gomboson keresztul egeszen a nagymeret?, programozhato, 130 gombos kiszerelesekig valtozhat. Vannak tomorebb valtozatok, akar kevesebb mint 90 gombbal, ezek tobbnyire laptopokban vagy olyan gepeken vannak hasznalva, ahol keves a rendelkezesre allo hely.

Specialis billenty?k [ szerkesztes ]

A szamitogepes billenty?zeteken sok specialis billenty? is szerepel, kulonfele cellal es funkcioval. Ezeknek egy resze meg az irogep kialakitasabol szarmazik, ide tartozik a Shift (a nagybet?k es a szamok folott talalhato jelek eleresehez), a Caps Lock kapcsolo ( kis- es nagybet?k kozotti valtashoz), a Tab (bekezdeshez), az Enter ( soremeleshez ), valamint a Backspace ( visszatorleshez ).

A billenty?zeten altalaban kurzormozgato billenty?k ( nyilak ) is vannak, melyeknek a legtobb szamitogepes videojatekban is alapvet? szerepuk van. Kulon csoportot alkotnak a szovegszerkesztesben hasznalhato billenty?k, mint az Insert, Delete es tarsaik; valamint a gyors szamolashoz hasznalhato numerikus billenty?zet szamokkal es m?veleti jelekkel.

A billenty?zet fels? reszeben talalhatoak a funkciobillenty?k , altalaban F1 ? F12 jelolessel. Ezeket kulonfele alkalmazasokban mas billenty?kkel kombinalva valtozatos parancsok kiadasara lehet hasznalni. Ilyen peldaul az elterjedt Alt-F4 egy ablak bezarasahoz, vagy az F1 a segitsegkereshez.

A Ctrl billenty? [ szerkesztes ]

A Ctrl billenty?, hasonloan a Shift -hez, modosito szerepet jatszik, es specialis parancsok kiadasara hasznaljak. Onmagaban nem hasznalhato. A Ctrl billenty?t a szamitastechnika kezdeten a nem nyomtathato karakterek (vagy kontroll karakterek) bevitelehez hasznaltak, az ASCII tablazat els? elemeinek eleresere, igy lehet?seg volt a keperny? torlesere, nyomtatasara, vagy akar hangadasra.

A Ctrl billenty? hasznalatat tobb modon is jelolik (a kovetkez? peldakban a Ctrl billenty?t a V bet?vel egyutt hasznalva): ^V , C-v , Ctrl-V , CTRL-V .

Az Apple Macintosh rendszereken a Ctrl helyett a Command vagy ? gombot hasznaljak, hasonlo funkcioval. Bar itt is letezik egy Control gomb , de ennek hasznalata inkabb az egygombos eger ?jobb gombos” kattintasanak felel meg.

Az Alt es AltGr billenty?k [ szerkesztes ]

Az Alt billenty? bet?kkel vagy funkcio billenty?kkel kombinalva kulonfele parancsok kiadasara hasznalhato. A legtobb modosito billenty?b?l ket darab van a billenty?zeten, es ezek teljesen egyenertek?ek ? a ket Alt billenty? viszont bizonyos esetekben elter?en viselkedik. Egyes kiosztasokon a jobb oldali gomb neve AltGr , es specialis karakterek beirasara hasznalhato (ilyen a magyar kiosztason az AltGr-U az € jel eleresere). Mivel az AltGr hasznalata els?sorban csak nem angol nyelv? teruleteken terjedt el, igy a hasznalata sokaig nem volt egyseges. Ezert a Windows operacios rendszer alatt az AltGr tobbnyire egyenertek? a Ctrl-Alt hasznalataval (kiveve a Ctrl-Alt-Del specialis parancsot).

A billenty?zet hasznalata [ szerkesztes ]

Hagyomanyosan a billenty?zetet szovegek beirasara hasznaljuk szovegszerkeszt?kben es mas beviteli mez?kben.

Parancsok [ szerkesztes ]

B?vebben: Billenty?kombinaciok tablazata

A billenty?zetet kulonboz? parancsok gyors kiadasara is hasznalhatjuk. Az egyik leghiresebb ilyen parancs a Ctrl-Alt-Del , amelyet a szamitogep vagy egyes programok lefagyasakor lehet hasznalni. Egy masik ismert parancspar a Ctrl+C es Ctrl+V a vagolap tartalmanak kezelesere. Ezek mellett rengeteg mas parancs letezik a kulonfele alkalmazasokhoz. Az alabbiak egy resze csak Microsoft Windows operacios rendszereken m?kodik, masok Linuxon es macOS-en is (utobbi eseteben a Ctrl helyen a Command billenty? van, ami a Ctrl funkciojat is atveszi).

• Win +E: Sajatgep megnyitasa
• Win+L: Felhasznalovaltas
• Win+F: Kereses Windows-ban
• Win+M: Asztal megjelenitese
• Ctrl + Alt + Del : Feladatkezel?
• [Bal] Alt+ Shift +Num Lock: Billenty?zeteger
• Ctrl+A: Mindent kijelol
• Ctrl+C: Masolas
• Ctrl+X: Kivagas
• Ctrl+V: Beillesztes
• Ctrl+Z: Visszavonas ^[2]
• Ctrl+P: Nyomtatas
• Ctrl+F: Kereses
• Ctrl+T: Uj lap (peldaul bongesz?ben)
• Ctrl+Esc vagy Win: Start menu
• Ctrl+"+": Nagyitas (peldaul bongesz?ben)
• Ctrl+"-": Kicsinyites (peldaul bongesz?ben)
• Ctrl+Scroll Lock (ketszer megnyomva): Hibakeres? kekhalal el?hivasa (MANUALLY_INITIATED_CRASH) ^[3]
• Win+PrintScreen, valamint Alt+PrintScreen: Keperny?mentes
• Ctrl+S Dokumentumok mentese

Jatekok [ szerkesztes ]

A billenty?zet egyike az els?dleges vezerl?knek a videojatekokban , sokfele parancs adhato ki a kulonboz? billenty?k es ezek kombinacioinak lenyomasaval. Peldaul a nyilakkal vagy a hasonlo elrendezes? wasd gombokkal mozgast lehet iranyitani. A billenty?zetet altalaban a felhasznalo izlesenek megfelel?en at lehet konfiguralni. A megfelel? bet?k vonatkozhatnak egy parancs kezd?bet?jere is, peldaul az e az eves (angolul eat ) parancsnak felel meg a Nethack jatekban.

Kapcsolodas [ szerkesztes ]

A billenty?zet, a tobbi beviteli eszkozhoz hasonloan, az adatok atvitelehez hozza kell legyen kapcsolva a szamitogephez. A kapcsolat tobbnyire egy vekony kabelen keresztul tortenik, mely (korabban DIN) jelenleg PS/2 vagy USB interfeszen kapcsolodik a szamitogephez. Leteznek vezetek nelkuli billenty?zetek is, amelyek az adatokat egy vev?keszulekhez infravoros , radio - vagy Bluetooth kapcsolaton keresztul kuldik at.

A magyar kiosztasrol [ szerkesztes ]

A magyar billenty?zetkiosztas szerepelteti az osszes magyar ekezetes maganhangzot, es az angolhoz kepest felcsereli a Z es az Y bet?ket. Ennek eredete, hogy meg az irogepek koraban a QWERTZ kiosztassal, nemet kozvetitessel erkezett a billenty?zet Magyarorszagra, es abbol a kiosztasbol alakult ki a kes?bbi magyar elrendezes.

Jellemz?en megegyezik a nemet kiosztassal, az angol kiosztastol az Y/Z eseteben ter el, es az ekezetes maganhangzokat a nemet kiosztashoz hasonloan helyezi el az egyes jelek helyere.

Erdekesseg [ szerkesztes ]

Mechanikus billenty?zet [ szerkesztes ]

A minden egyes billenty? alatt talalhato kulon kapcsolo akar 50 millio leutest is kibir, es egyenkent cserelhet?. Gepeleskor minden leutes utan erezhet? es hallhato visszajelzest kapunk, hogy az adott gomb lenyomasa vegbement. Ez el?ny a ?lagy” lenyomasu billenty?zethez kepest, ahol visszajelzes gyakorlatilag nincs az egyes gombok lenyomasarol.

Sinclair ZX Spectrum billenty?zet [ szerkesztes ]

A ZX81 illetve a Sinclair ZX Spectrum billenty?ihez nemcsak bet?k, hanem parancsok is hozza voltak rendelve, es az uzemmodtol fuggott, hogy egy gomb lenyomasakor parancs vagy bet? jelenik meg. A parancsuzemmod a parancs bevitelekor automatikusan atvaltott szovegiro uzemmodba, a parancs lezarasakor pedig visszavaltott. A fuggvenyeknek is kulon uzemmodja volt, igy ezen a gepen egyetlen BASIC -programozasi kulcsszot sem kellett begepelni. Az elerhet? parancsok es a fuggvenyek a gombokon, valamint alattuk es folottuk voltak feltuntetve a klaviaturan.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Szamitogep billenty?zet.lap.hu ? linkgy?jtemeny

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Gepiras
• Hardver
• Periferia

IBM PC billenty?zet ( Windows , US elrendezes) Sablon:Billenty?zet m v sz
Esc		F1	F2	F3	F4		F5	F6	F7	F8		F9	F10	F11	F12		PrtScn / SysRq	Scroll Lock	Pause / Break
																	Insert	Home	PgUp		Num Lock	?	?	?
																	Delete	End	PgDn		7	8	9	+
																					4	5	6
																		↑			1	2	3	Enter
																	←	↓	→		0     Ins		.   Del