Klad

A kladisztikaban el?lenyek olyan csoportjat nevezzuk kladnak , melyek egyetlen kozos ?sb?l es annak valamennyi leszarmazottjabol allnak. Minden ilyen csoport monofiletikusnak tekinthet?, es kladogrammal modellezhet? (ez egy fastrukturaju diagram).

Ez felfoghato ugy is, mint egy tudomanyos hipotezis a vizsgalt el?lenyek egymas kozti kapcsolatarol. Igy egy klad letet igazolhatjak vagy cafolhatjak a kes?bb napvilagra kerult adatok.

Ha egy klad a kulonboz? adatokkal vegzett kulonboz? kladisztikai analizisek utan is kell?en robusztusnak bizonyul, bevehetik a taxonomiaba , es taxonna valhat. Mindazonaltal, nem minden taxon tekinthet? kladnak. A hull?k peldanak okaert parafiletikus csoportot alkotnak, mert nem tartalmazzak a madarakat , amik feltehet?leg a hull?k kozos ?seb?l szarmaznak. A taxonomia egyre inkabb kladisztikus iranyba tolodik el, a taxonokat ugy rendezik at, hogy tisztan kladokat alkossanak. ^[1]^[2]^[3]

A PhyloCode egy probalkozas arra nezve, hogy a kladoknak formalis nevet adjanak.

Nevezektan es etimologia [ szerkesztes ]

A ?klad” szot 1957-ben vezette be Julian Huxley a kladogenezis , vagyis egy szul?faj ket utodfajra bomlasanak eredmenyere hivatkozva, amely fogalmat Bernhard Renscht?l kolcsonozte. ^[4]^[5]

Sok sajat nevvel rendelkez? csoport, peldaul a ragcsalok es a rovarok kladok, mivel egy kozos ?st tartalmaznak azok leszarmazottaival egyutt. Peldaul a ragcsalok eml?sok aga, mely a kainozoikum hataran (66 millio evvel ezel?tt) valtak kulon. Az eredeti populacio es minden leszarmazottja egyutt kladot alkotnak. A ragcsalok kladja a Rodentia rendhez, a rovaroke az Insecta osztalyhoz tartozik. E kladok kisebb kladokat tartalmaznak, mint peldaul a mokusok, illetve a hangyak kladja, melyek meg kisebb kladokbol allnak. A ragcsalok kladja ezenkivul tobbek kozt az eml?sok, a gerincesek es az allatok kladjaba tartozik.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

↑ Chase MW, Christenhusz MJM et al (2016. aprilis 6.). ? An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG IV ” (angol nyelven) (PDF) 181 (1). DOI : 10.1111/boj.12385 . (Hozzaferes: 2020. majus 26.)
↑ Lecointre, Guillaume; le Guyader, Herve.szerk.: Belin: Classification phylogenetique du vivant , 4., 1?608. o. [2001] (2016. oktober). ISBN 978-2-7011-8294-0 .
↑ de Queiroz, Kevin (2006. februar 1.). ? The PhyloCode and the Distinction between Taxonomy and Nomenclature ” (angol nyelven). Systematic Biology 55 (1), 160?162. o. DOI : 10.1080/10635150500431221 . ISSN 1076-836X .
↑ Dupuis, Claude (1984). ?Willi Hennig's impact on taxonomic thought”. Annual Review of Ecology and Systematics 15 , 1?24. o. DOI : 10.1146/annurev.es.15.110184.000245 .
↑ Huxley, J. S. (1957). ?The three types of evolutionary process”. Nature 180 (4584), 454?455. o. DOI : 10.1038/180454a0 .

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Evolving Thoughts: Clade Archivalva 2012. aprilis 28-i datummal a Wayback Machine -ben
DM Hillis, D Zwickl, & R Gutell: ~3000 species Tree of Life Archivalva 2014. november 2-i datummal a Wayback Machine -ben

[apg4-1] Chase MW, Christenhusz MJM et al (2016. aprilis 6.). ? An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG IV ” (angol nyelven) (PDF) 181 (1). DOI : 10.1111/boj.12385 . (Hozzaferes: 2020. majus 26.)

[Lecointre-2] Lecointre, Guillaume; le Guyader, Herve.szerk.: Belin: Classification phylogenetique du vivant , 4., 1?608. o. [2001] (2016. oktober). ISBN 978-2-7011-8294-0 .

[3] Queiroz, Kevin (2006. februar 1.). ? The PhyloCode and the Distinction between Taxonomy and Nomenclature ” (angol nyelven). Systematic Biology 55 (1), 160?162. o. DOI : 10.1080/10635150500431221 . ISSN 1076-836X .

[Dupuis-4] Dupuis, Claude (1984). ?Willi Hennig's impact on taxonomic thought”. Annual Review of Ecology and Systematics 15 , 1?24. o. DOI : 10.1146/annurev.es.15.110184.000245 .

[Huxley-5] Huxley, J. S. (1957). ?The three types of evolutionary process”. Nature 180 (4584), 454?455. o. DOI : 10.1038/180454a0 .

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]