KkStB 306 sorozat
kkStB 306 sorozat SB/DV 306 sorozat BBO 306 sorozat DSA 306 sorozat MAV 225,9 sorozat DRB 13 ${\displaystyle {}^{2}}$ sorozat JD? 103.002 ${\displaystyle {}^{II}}$
Palyaszam
kkStB: 306.01?03 SB/DV: 306.01?02
Altalanos adatok
Gyarto	Mf. d. StEG , Becs , Magyar Kiralyi Allami Vasgyarak , Budapest
Gyartasban	1908 [1] / 1910 [2]
Darabszam	kkStB: 3 SB/DV: 2 BBO: 3 (a kkStB-t?l) DSA: 2 (az SB/DV-t?l) MAV: 2 (a DSA-tol) JD?: 1 (a MAV-tol) db
M?szaki adatok
Tengelyelrendezes	2'B
Nyomtavolsag	1 435 mm
Hajtokerek-atmer?	2 140 mm
Futokerek-atmer?	1 034 mm
Engedelyezett legnagyobb sebesseg	100 km/h [1] / 90 [2] km/h
Utkoz?k kozotti hossz	16 429 mm
Hossz	10 005 mm
Magassag	4 570 mm
Tengelytav forgovazon belul	2 700 mm
Csatolt kerekek tengelytavolsaga	2 800 mm
Teljes tengelytavolsag	7 300 mm
Ures tomeg	51,9 t
Szolgalati tomeg	56,9 t [1] / 56,5 [2] t
Tapadasi tomeg	29,0 t [1] / 28,6 [2] t
Legnagyobb tengelyterheles	14,5 t [1] / 14,3 t [2]
Sebessegmer?	Haushalter
Fekek
Tipusa	Hardy rendszer? leg?rfek (+ Westinghouse r. legfek [3] )
Vonatf?tes	g?z
Legkisebb palyaivsugar	400/220 [4] m
G?zvontatas
Szerkezetszam	MAV Gepgyar: 89.
Jelleg	2'B?h2v
Szolgalati tomeg szerkocsival	96,1 t [1] [5] / 95,9 t [1] [6] / 96,4 t [2] [7]
Tengelytavolsag szerkocsival	12 994 mm
Hengerek
Szama	2
Nagynyomasu henger(ek) atmer?je	520 mm
Kisnyomasu henger(ek) atmer?je	760 mm
Dugattyu lokethossza	680 mm
Allokazan tipusa	porosz rendszer? sikt?zszekrenyes, nagyfustcsoves Schmidt-tulhevit?s
Kazan hossztengely-magassaga a sinkorona felett	2 800 mm
G?znyomas	15 bar
T?zcsovek
Szama	123 db
Bels?/kuls? atmer?je	46/51 mm
Hossza	3 900 mm
Fustcsovek
Szama	18 db
Bels?/kuls? atmer?je	119/127 mm
Rostelyfelulet	3,00 m²
Sugarzo f?t?felulet	13,3 m²
Cs?f?t?felulet	104,8 m²
Tulhevit? felulet	27,7 m²
Tapadosulybol szamitott vonoer?	45,52 kN [1] / 44,89 kN [2]
Vezerm? rendszere	Heusinger?Walschaert
Szerkocsi
Tipusa	56 [8] / 156 [9] / 56a [10]
Szolgalati tomege	39,2 t [5] / 39,0 [6] / 39,9t [7]
Vizkeszlet	16,75 m³ [5] / 16,0 m³ [6] / 17,0 m³ [7]
Tuzel?anyag-keszlet	6,8 t [5] / 6,8 t [6] / 8,2 t [7]
A Wikimedia Commons tartalmaz KkStB 306 sorozat temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

A cs. kir. osztrak Allamvasutak (kkStB) 306 sorozatu mozdonyai gyorsvonati g?zmozdonyok voltak, melyb?l a Deli Vasut is allitott forgalomba ket peldanyt. Ez utobbi tarsasag mozdonyai a Duna?Szava?Adria Vasutnal (DSA) is tovabb szolgaltak es e vasut allami kezelesbe vetelevel a mozdonyok a MAV -hoz kerultek, ahol a 225,9 sorozatjelet kaptak.

Kifejlesztese [ szerkesztes ]

A kkStB viszonylag meg osztrak viszonylatban is aranylag kes?n kezdte meg a tulhevit?s mozdonyok alkalmazasat. ? Lajtaninnen ” mar az 1900-as evek elejen epultek keskeny nyomkoz? tulhevit?s gepek, az Aussig?Teplitzer Eisenbahn pedig szolgalatba allitotta az els? osztrak f?vonali, tulhevit?s mozdonyt, az If sorozat ot. A kkStB gepeszeti igazgatoja, Karl Golsdorf sokaig habozott ilyen mozdonyok tervezeser?l. Ennek egyik oka az volt, hogy a tulhevitett g?z alkalmazasahoz draga import ken?olajok beszerzesere volt szukseg, masreszt pedig az altala el?szeretettel alkalmazott, sajat maga tervezte inditokeszulekkel meglehet?sen egyszer? es jol bevalt siktolattyus kompaund gepezet tulhevitett g?zzel nem volt biztonsaggal hasznalhato. Ezert kezdetben inkabb a Crawford?Clench-rendszer? g?zszarito alkalmazasat preferalta (peldaul: 110.500 es 329 sorozat ok), mely kisebb tulhevitest biztositott. Ez a rendszer azonban meglehet?sen karbantartasigenyesnek bizonyult. Nem jart sikerrel a 206 .03 palyaszamu mozdonyon kiprobalt sajat tervezes? koztes tulhevit? sem, masreszt ekkorra a nemzetkozi (es az ATE mozdonyaival szerzett hazai) tapasztalatok egyertelm?en a Schmidt-rendszer? fustcsoves tulhevit? fenyes sikeret jeleztek. Ezert vegre Golsdorf is elhatarozta ilyen rendszer? tulhevit?s mozdonyok tervezeset es beszerzest.

Els?kent a mar emlitett, jol bevalt 206 sorozatu mozdonyok attervezese mellett dontott, mely ugyan jol bevalt, de teljesitmenye a vonatok terhelesenek rohamos novekedesevel nem tudott lepest tartani. Az uj tipus logikusan a 306 sorozat jelet kapta es harom peldanya 1908 -ban keszult el az AVT Gepgyaraban .

A mozdonyok a Monarchiaban ekkor kotelez? modon hadijelet is kaptak, mely a 6 , 106 es 206 sorozat eval megegyez?en ${\displaystyle {\tfrac {\mathrm {II\ 275} }{\mathrm {B} _{3}}}}$ lett.

Szerkezete [ szerkesztes ]

A 306 sorozatu mozdonyok tehat bels? keretes, 2'B tengelyelrendezes? , azaz ket, a keretbe agyazott kapcsolt kerekparral es el?ttuk ket, forgovazba agyazott futokerekparral keszult tulhevit?s , kethengeres, szerkocsis g?zmozdonyok voltak.

Bar a tulhevites gyakorlatilag kikuszobolte az ikergepezet legnagyobb hatranyat, a lecsapodasi vesztesegeket, Golsdorf a meg jobb hatasfok erdekeben a 206 sorozatu mozdonyok kompaund gepezetet is megtartotta. Szamitasai szerint a nagynyomasu hengerb?l kilep? g?z h?merseklete mar csak 30 °C-nyi tulhevitessel rendelkezik, igy problema nelkul alkalmazhat a kisnyomasu hengernel siktolattyut, ^[11] ezzel pedig az altala tervezett inditokeszuleket is.

Kazan [ szerkesztes ]

A mozdonyok a Schmidt-rendszer? nagyfustcsoves tulhevit? vel felszerelt kazanjanak meretei kozel azonosak voltak a 206 sorozatu mozdonyok kazanjanak mereteivel. A rakfalnal es a kopenynel 17, mig az ajtofalnal 15 mm-es lemezekb?l allo porosz- , mas neven Becker-rendszer? allokazant az el?dtipushoz hasonloan keretek fole emelve, de a hatso ket kapcsolt tengely kerekei kozott helyeztek el, igy szelessege alul nehany cm-rel keskenyebb, alig 1,1 m szeles volt. A rostely esese 1:6 volt.

A 4146 mm hosszusagu es 1,42 m atmer?j? hosszkazant ket, 16 mm-es folytvas lemezekb?l allo ovb?l szegecseltek ossze; a tengelye (kozepvonala) a sinkorona folott 2885 mm magasan talalhato. A kazant a szokasos modon a fustszekreny alatt, a fustszekrenytartonal rogzitettek a kerethez, igy hatrafele dilatalhatott . A g?zdom ismet az els? kapcsolt tengely vonalaba kerult. A 2 db Coale-rendszer? kozvetlen rugoterheles? biztonsagi szelepet a g?zdom tetejen helyeztek el. A hosszkazan eloli reszenek ket oldalso falara egy-egy Golsdorf-rendszer? vizelvalaszto t is felszereltek.

A g?zdombol cs? vezetett az allokazan hatfalan kialakitott szerelvenyfejhez, es ebb?l a vezetekb?l egy, a legs?rit?hoz vezet? cs? agazott ki. Kulon csovek vezettek a g?zdombol a lovetty?khoz is.

A kazanba korabbi 219 helyett mindossze 123 darab 46/51 mm atmer?j? folytvas t?zcsovet epitettek, a tobbi helyere harom sorban osszesen 18 db 119/127 mm atmer?j? fustcsovet epitettek. A fustcsovekbe 27/33 mm atmer?j? csovekb?l allo tulhevit?elemek kerultek. Az igy bekovetkezett f?t?felulet csokkentest a kazannyomas 2 barral torten? megemelesevel kompenzaltak. A fustszekrenyben helyeztek el az amerikai rendszer? szikrafogot, a ?bekaszaju” g?zfuvot es a tulhevit? g?zgy?jt?szekrenyet. Ez utobbi miatt a fustszekreny a 206 sorozat hoz kepest el?re 30 cm-rel meghosszabbitottak. A tulhevites szabalyozasa tulhevit?-ved?szekrennyel es az azon elhelyezett csappantyukkal tortent, melyeket egy kis g?zhenger (az un. szervomotor vagy automata ) mozgatott. A tulhevit?kamraba integraltak a Nordwestbahnnal alkalmazott kett?s fogaskerekes m?kodtetes? egyszer? siktolattyus g?zszabalyzo t. Innen a g?z a tulhevit? g?zgy?jt?szekrenyenek nedvesg?z-kamrajaba, majd a tulhevit?elemeken at a tulhevitettg?z-kamrajaba jutott, ahonnan a nagynyomasu g?zhengerhez aramlott. A kazant 2 db Friedmann-rendszer? ST. osztalyu szivo, 9 mm-es nyilasu un. ?restarting” frissg?z- lovetty? taplalta vizzel.

Gepezet [ szerkesztes ]

A ket, kereten kivul elhelyezett g?zhenger a korabban keszult 206 sorozatu mozdonyoknal alkalmazottal azonos modon a kapcsolt kerekparok kozul az els?t hajtotta. A kompaund mozdonyoknal a megszokott modon a nagynyomasu hengert a keret jobb, mig a kisnyomasut a bal oldalara szereltek. A kisnyomasu henger es a hozza tartozo vezerm? valtozatlan kivitelben kerult at a 206 sorozat rol. A tulhevitett g?z alkalmazasa miatt Golsdorf kenytelen volt a nagynyomasu gepezetet atalakitani, de azt igyekezett meg igy is a vezerles lehet? legkisebb valtoztatassal vegrehajtani. A tulhevitett g?z tulajdonsagai miatt a nagynyomasu henger atmer?jet 20 mm-rel megnovelte es a g?zelosztashoz 250 mm atmer?j? dugattyus tolattyut alkalmazott. Azonban hogy a vezerm?vet minel kevesbe kelljen modositani, tovabbra is kuls? beomlest adott a tolattyunak ez ugyan kedvez?tlen abbol a szempontbol, hogy igy kivul a nagyobb nyomasu es h?merseklet? beoml? g?z miatt tomszelencekre van szukseg, de Golsdorf indoklasa szerint kompaund mozdonynal meg a kioml? g?z tulajdonsagai is igenyelnek ezt, tehat mindenkeppen szukseg volna ra. A tolattyu tehat szeles, rugalmas, onfeszit? gy?r?s, Schmidt-rendszer? dugattyus tolattyu lett, 31 mm-s kuls? es 12 mm-es negativ bels? tulfedessel. A hengerdugattyurudak amerikai tipusu tomszelenceket kaptak. A nagymeret? tomszelencek miatt a nagynyomasu hengert a kisnyomasuhoz kepest 155 mm-rel el?bbre rogzitettek a kerethez. A hengerontveny kuls? burkolata lapos fels? resszel keszult, igy alakja siktolattyus hengerehez hasonlitott. A keresztfejek valtozatlanul ketvezetekesek voltak, a hajto- es csatlorudak I alaku keresztmetszettel keszultek.

A g?zhengerek uresjarati munkajanak (ellenallasanak) csokkentesere a henger eloli es hatuli dugattyuteret osszekot? nyithato nyomaskiegyenlit? valtot, a hengerfedelekre es az atoml?re un. Ricour-szelep et szereltek, az utobbit nyomasredukalo szeleppel kombinaltak. A nagynyomasu hengerre a vizutes elkerulesere un. kompresszio-szelep is kerult. A mozdonyok gepezetet, mint a ( 6 sorozat ota minden el?djet) Golsdorf-rendszer? inditokeszulekkel is ellattak. A nagynyomasu henger legnagyobb toltese mindket iranyban 90% a kisnyomasu hengere 91% volt. A tolattyukat ellenforgattyus Heusinger?Walschaert-rendszer? vezerm?vek szabalyoztak.

Keret es futom? [ szerkesztes ]

A keret es a futom? f?bb elemei valtozatlanok maradtak, eltekintve a mar ismertetett modositasoktol.

Segedberendezesek [ szerkesztes ]

A mozdonyra ket 21″-os Hardy-rendszer? 1902. evi tipusu leg?r fekhengert szereltek. A fektuskok a mozdony els? hajtott kerekparjat hatulrol, a masodikat elolr?l fekeztek, valamint a futokerekparok forgovazkozep fele es? oldalara is felszereltek egy-egy fektuskot 106 sorozatu mozdonyokkal azonos modon. A fektuskonyomas a tapadasi suly 113%-a, a teljes mozdonysuly 57,2%-a volt. A g?zben lev? alkatreszek keneser?l egy nyolcnyilasu Friedmann-rendszer? Kd jel? dugattyus melegalkatresz-ken?szivattyu gondoskodott. Kedvez?tlen tapadasi viszonyok eseten Gresham?Rihosek-rendszer? , g?zzel m?kodtethet? homokolo juttatott homokot a kapcsolt kerekparok ele. A homoktartalyt keretlemezek kozott helyeztek el. A mozdonyokat hagyomanyos bajor rendszer? nagynyomasu g?zf?tesi berendezessel lattak el, Foster-rendszer? nyomascsokkent? szeleppel kiegeszitve.

Szerkocsi [ szerkesztes ]

A 306 sorozatu mozdonyokhoz el?deihez hasonloan a kkStB egyik szabvanyos haromtengelyes szerkocsitipusat , az 56 sorozatu, kes?bbi peldanyoknal a 56 sorozatu szerkocsit kapcsoltak. A kuls? keretes szerkocsi hossztartoit elol a kapocsszekreny, hatul a vonoszekreny kototte ossze. A tengelyek tavolsaga elter?, az 1.?2. tengely kozott 1,7 m, a 2.?3. tengely kozott 1,5 meteres volt. A tengelyek rugozasat laprugok biztositottak, melyeket egymassal nem kotottek osszes. A 156 sorozatnal szogletes viztartaly tetejenek ket oldalan Golsdorf-rendszer? tolt?valyut alakitottak ki, ezek kozott, a tartalyba el?re benyulva helyezkedett el a felulr?l nyitott szenfer?. A szerkocsi minden kerekparjat egy oldalrol, hatulrol fekeztek .

Palyafutasuk [ szerkesztes ]

Bar a mozdonyok a probak soran 180?200 tonnas vonatokat 100 km/ora sebesseggel tovabbitottak es a 206 sorozat u mozdonyokhoz kepest 14%-os uzemanyag-megtakaritast mutattak, a 306 sorozat tulajdonkeppen elkesett. Az 1900-as evek vegere vegleg lealdozott a ket kapcsolt kerekparu gyorsvonati mozdonyok csillaga, raadasul a palya teherbiro kepessege miatt meg 30 tonna tapadasi tomeget sem ertek el. A mozdonyok sorozatgyartasa igy elmaradt, de a kiprobalt megoldasokat jol hasznositottak tobbek kozott a harom kapcsolt kerekparu 10 , 160 es 429 sorozat u mozdonyok epitesekor.

A Wien West f?t?hazhoz allomasitott harom mozdony igazi ?parades lo” lett: tobbek kozott szivesen vettek igenybe az osztrak csaszar udvari vonatainak tovabbitasanal. Az els? vilaghaboru utan mindegyik peldany a BBO -hoz kerult, mely a mozdonyokat valtozatlan sorozatjellel es palyaszammal sorozta be allagaba. A ket haboru kozott az egyik mozdony Linz I., a masik kett? Wien Nordwest f?t?hazhoz tartozott es kisebb-nagyobb uzemszunetekt?l eltekintve kozlekedtek. A vonatok fekezesere Westinghouse-rendszer? legfekkel is ellattak ?ket.

Az Anschlusst kovet?en a DRB es a 13 201?203 palyaszamokkal latta el ?ket es bar rovid ideig alarendeltebb szolgalatban meg alkalmazta ?ket, rovidesen azonban f?t?- es mosoberendezesse epitette at es az A 10?12 palyaszamokat kaptak. Az A 10 -et meg 1949 -ben kiselejteztek, a masik kett?t az Osztrak Szovetsegi Vasutak 900705?900706 palyaszamokkal allomanyba vette. Ez utobbi, az eredetileg 306.03 palyaszamot visel? jarm? meg az 1950-es evek masodik feleben is allomanyban volt. Az ekkorra 01008 -ra szamozott es meg tulajdonkeppen hianytalan allapotu gep ? bar Golsdorf ?6-os mozdonycsaladjanak” utolso megmaradt peldanya volt ? azonban nem kapott muzeumi vedettseget, hanem 1959 -es selejtezese utan elbontottak.

A Deli Vasutnal [ szerkesztes ]

Teintettel arra, hogy a kkStB 306-os ok sorozatgyartasatol ket evvel korabban elallt, viszonylag nehezen erthet? a Deli Vasut (SB/DV) dontese, hogy magyarorszagi vonalai szamara, ahol a legnehezebb vonatokat a 106 es 206 sorozat u mozdonyok szinten mar csak nagy nehezsegek aran voltak kepesek tovabbitani, ket 306 sorozatu mozdonyt allit forgalomba.

A 306 .01?02 palyaszamon allagba vett jarm?veket 1910 -ben a Magyar Kiralyi Allami Vasgyarak 89 ${\displaystyle {}^{1}}$ szerkezetszam on keszitette el. Az SB/DV az el?bbi tipushoz hasonloan csak nehany valtoztatast igenyelt, igy peldaul:

• a leg?rfek melle a vonatok fekezesehez Westinghouse rendszer? legs?rit?t es fekez?szelepet szereltek fel rajuk,
• a fenyszorokat az SB/DV-nel szokasos modon nem a mellgerendara, hanem a fustszekreny ket oldalara, a futohid elejere szereltek fel.

A mozdonyokat a kkStB 156 sorozatahoz nagyon hasonlo, de 17 m³-esre b?vitett viztartalyu es 8,2 tonnas szenfer?j? szerkocsikkal szallitottak, melyek az SB/DV-nel az 56a sorozat jelet kaptak. (Budapesten a szerkocsik az S 19 ${\displaystyle {}^{6}}$ szerkezetszamon keszultek) A mozdonyok honallomasa Nagykanizsa lett es kezdetben az orszaghatar? Nagykanizsa ? Szekesfehervar ? Budapest-Deli f?vonalon tovabbitottak a szemelyszallito vonatokat, de teljesitmenyuk kevesnek bizonyult igy atmenetileg 429 , vegleges megoldaskent pedig 109 sorozatu mozdonyok valtottak fel ?ket es a 206 -os okkal kozosen konny? szemelyvonatokat tovabbitottak az SB/DV magyar vonalhalozatan.

Sorsuk az els? vilaghaboru utan [ szerkesztes ]

Az els? vilaghaboru utan 1923 -ban a Romai Egyezmeny osztotta fel a Deli Vasut jarm?allomanyat az utodallamok kozott. A 306 sorozatu mozdonyok a Duna?Szava?Adria Vasuthoz (DSA) kerultek, ahol valtozatlan szamokon uzemeltek tovabb. A DSA 1932 -es allami kezelesbe vetelevel, a MAV modositott harmadik vontatojarm?-szamozasi rendszereben a mozdonyok rendre a 225,901?902 palyaszamot kaptak. A palyaszamtablakon a ?MAV (Sud)” tulajdonjelzes szerepelt. A szerkocsik tipusjele D lett. A mozdonyok leg?rfekjet 1935 -ben az Eszaki F?m?helyben Westinghouse-rendszer? legnyomasos fekre csereltek. A mozdonyok vegig ?h?segesek” maradtak a nagykanizsai f?t?hazhoz.

A masodik vilaghaboru utan a 225 ,901 hadizsakmanykent Jugoszlaviaban maradt, ahol a JD? 103 -002 ${\displaystyle {}^{II}}$ palyaszamon allagba vette, azonban rovidesen selejtezte.

A 225 ,902-t a haboru vege uzemkepes allapotban Nagykanizsa f?t?haznal erte. F?vizsgaja lejartaval azonban mar velhet?en nem javitottak meg, hanem a 1951 -ben toroltek a MAV allagabol.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Lokomotiv-Typen der k.k. landesbef. Maschinen-Fabrik in Wien der priv. osterreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft. Becs: M. Engel & Sohn, k.k. Hof-Buchdruckerei und Hof-Lithographie. 1888.  
• Karl Golsdorf: Lokomotivbau in Alt-Osterreich 1837?1918. Becs: Verlag Slezak. 1978. ISBN 3-900134-40-5  
• Helmut Griebl, Josef Otto Slezak, Hans Sternhart: BBO Lokomotiv-Chronik 1923?1938. Becs: Verlag Slezak. 1985. ISBN 3-85416-026-7  
• Bernhard Schmeiser: Lokomotiven von Haswell, StEG und Modling 1840?1929 (Nachdruck). Becs: Verlag Slezak. 1992. ISBN 3-85416-159-X  
• Heribert Schropfer: Triebfahrzeuge osterreichischer Eisenbahnen ? Dampflokomotiven BBO und OBB. Dusseldorf: alba. 1989. ISBN 3-87094-110-3  
• Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Osterreich. Becs: Verlag Slezak. 1979. ISBN 3-900134-41-3  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A kkStB 306 sorozatu mozdonyok eletutja szamokban (nemet)
• Az SB/DV 306 (MAV 225,9) sorozatu mozdonyok eletutja szamokban (nemet)

Jegyzetek [ szerkesztes ]