A politikaban kisebbsegi kormany megjelolessel illetik a parlamenti demokraciak azon kormanyzatait, ahol a kormanyparti kepvisel?k a torvenyhozasban (Magyarorszagon az Orszaggy?lesben ) nincsenek abszolut tobbsegben , vagyis nem erik el a parlamenti mandatumok 50%-a plusz 1 szavazatot. A kisebbsegi kormanyoknak fokozott er?fesziteseket kell tenniuk az allam m?kodesenek fenntartasahoz szukseges parlamenti tobbseg megszerzese, biztositasa erdekeben. Kisebbsegi kormanyok sajatos politikai feltetelek teljesulese mellett, altalaban atmeneti jelensegkent m?kodnek.

A kisebbsegi kormanyok letrejottenek feltetelei [ szerkesztes ]

A demokraciakban a parlamenti partokat a part manifesztumaban kit?zott celok megvalositasa, illetve a kozhatalom kormanyzati tisztsegek reven torten? birtoklasa motivalja. A kisebbsegi kormanyok m?kodesenek kulonlegessege abban rejlik, hogy fennmaradasukat olyan szerepl?k szavatoljak, akik nem elvezik a kormanyzati szerepvallalas el?nyeit. A kisebbsegi kormanyok idejen a hagyomanyos kormanypart-ellenzek felosztas helyett a parlamentet kormanyparti, kuls? tamogato es ellenzeki frakciok alkotjak. A kormanypartok kormanytagokat delegalnak es tamogatjak a kormanyt, a kuls? tamogato part nem delegal kormanytagokat, de tamogatja a kormany munkajat, az ellenzeki partok pedig mindket teren tavol maradnak a kormanytol.

A kormany letrejottehez tobb feltetel egyidej? teljesulese szukseges.

Partstruktura oldalarol:

• A parlamenti rendszer nem lehet ketparti. Ha egy ketparti parlamentben egy kormany nem birja a nagyobb part bizalmat, akkor ertelemszer?en elbukik, (pl. egy bizalmatlansagi inditvany kovetkezteben) helyette pedig a tobbseg (a nagyobb part) akaratat vegrehajto kormany alakul. Egy kisebbsegi kormany megalakulasahoz legalabb harom parlamenti tomorules szukseges.
• Bar jogilag nem kizart, de a radikalis politikai iranyvonalat viv? partok nem kepesek kisebbsegi kormanyt alakitani. A kisebbsegi kormanyt a politikai centrumban, vagy ahhoz kozel elhelyezked? partok egyuttm?kodese teszi lehet?ve. Minel kozelebb helyezkedik egy part a politikai centrumhoz, annal valoszin?bb valamilyen szerepvallalasa egy kisebbsegi kormany felallasa eseten. ^[1] A politologia egyik magyarazata a kisebbsegi kormanyok jelensegere a megosztott ellenzek teoria . ^[2] Ezen elgondolas szerint ha az ellenzek partjai kozott nagyobb az ideologiai tavolsag, mint a kormanypart es az egyes ellenzeki partok kozott, akkor a kormanyzo part minden egyes ugyben mas ellenzeki parttal osszefogva id?r?l id?re biztosithatja a parlamenti tobbseget. Ezt ertelemszer?en csak a centrumban elhelyezked? partok tudjak megtenni.

Kormanyparti oldalrol:

• A kormanyparti oldalrol meg kell lennie a meggy?z?desnek, hogy a kisebbsegi kormanyzas legalabb kozeptavon gyakorolhato, azt az ellenzeki kepvisel?k egy resze toleralni, illetve a szukseges mertekig tamogatni fogja.
• Szinten feltetel, hogy a kormanypart ne legyen erdekelt az el?rehozott valasztasokban. Ha a kormanypart azt gondolja, hogy a valasztasokon akar uj, meger?sitett politikai felhatalmazast is kaphatna a valasztoktol, akkor egy el?rehozott valasztas megtartasaban lesz erdekelt. A kisebbsegi kormany megalakulasanak masodik feltetele, hogy a kormanyzasra vallalkozo part a kisebbsegi kormanyban valo szerepvallalast el?nyosebb helyzetet eredmenyez?nek tekintse az el?rehozott valasztasnal.

Ellenzeki oldalrol:

• Az ellenzek egy resze ne legyen erdekelt az el?rehozott valasztasokban es hajlando legyen kormany kuls? tamogatojakent fellepni.
• Ha az ellenzek egy resze nem a hatalmi poziciok megszerzesere koncentralo (hivatalorientalt), hanem ideologiai celkit?zeseinek ervenyre juttatasara torekv? politikat folytat, akkor eseti jelleggel a kormany tamogatoja lehet. ^[1]

Peldak kisebbsegi kormanyokra [ szerkesztes ]

Az ilyen kormanyok nem ritkak az europai tortenelemben, de hatekony m?kodeser?l vitak folynak.

Csehorszag [ szerkesztes ]

• Az 1990-es evekben harom egymast kovet? stabil kormanyzat is kisebbsegi kormanykent m?kodott. 1996-ban Vaclav Klaus jobboldali kormanykoalicioja bukott el a valasztasokon, a 200 f?s parlamentben 99 kuldottet tudhatott maga mogott. Az ellenzek azonban megosztott volt. A szocialdemokratak mellett a kommunistak es a radikalisan jobboldali republikanus part is bejutottak a parlamentbe. Klaus el akarta kerulni a radikalis jobb- es baloldaliakkal valo szovetkezest, ezert alkuba bocsatkozott a szocialdemokrata parttal. A negy honaposra nyulo alku eredmenye egy partkozi paktum lett, amelyben a szocialdemokratak vallaltak, hogy az alkotmany esetleges modositasakor a kormanypartok 99 szavazatat a szukseges 138 szavazatig kipotoljak, illetve a szocialdemokrata kepvisel?k nem vesznek reszt a Klaus-kormany ellen benyujtott bizalmatlansagi inditvanyok szavazasan. Cserebe a kormanypartok tamogattak, hogy a szocialdemokrata Milo? Zeman legyen a cseh parlament elnoke. A masodik Klaus-kormany egy evig m?kodott, majd 1997 novembereben Klaus belebukott a partjahoz erkezett penzadomanyok koruli botranyba.
• A botrany utan az id?kozben meger?sodott szocialdemokratak mar nem vallaltak a jobboldali kormany tamogatasat, csak abba mentek bele, hogy szavazataikkal lehet?ve teszik egy atmeneti kormany m?kodeset az 1998 juniusara el?rehozott valasztasokig. Az ujabb kisebbsegi kormanyt Josef To?ovsky , korabbi jegybankelnok vezette es csak a szocialdemokratak gy?zelmevel vegz?d? valasztasig volt hivatalban.
• 1998-ban Milo? Zeman szocialdemokrata partja a kepvisel?i helyek 37%-at elnyerve vaghatott bele a kormanyalakitasba. Zeman a hagyomanyos koalicios politika eszkozeivel megoldhatatlan helyzetben talalta magat, partja ugyan a legnagyobb lett, de a kormanykoalicios tarskent egyedul szoba johet? Kommunista parttal egyutt sem tudtak volna parlamenti tobbseget a hatuk mogott. A zsakutcabol kiutat a ket legnagyobb part megallapodasa jelentette. A korabbi jobboldali miniszterelnok Klaus es Zeman megkototte a roviden Ellenzeki szerz?desnek nevezett paktumot. Ebben rogzitik, hogy Milo? Zeman szocialdemokrata partja egyedul fogja kormanyozni az orszagot, a kormanyban mas part nem kap szerepet. A kormanyzast Klaus jobbkozep Polgari Demokrata Partja kivulr?l tamogatni fogja, bizalmatlansagi inditvanyt nem kezdemenyez es nem tamogat. Cserebe a szocialdemokrata part tamogatja Klaus megvalasztasat a parlament elnoki szekebe. A szerz?des nyoman a jobbkozep part er?s befolyast szerzett a szocialdemokrata kormanyzatban, kulonosen a koltsegvetes el?keszitese teren. A paktumban nem reszes kispartok minden forumon tiltakoztak a konzervativok es szocialdemokratak kamarillapolitikanak nevezett egyuttm?kodese ellen, hiaba. Az ellenzeki szerz?desre alapozott kisebbsegi Zeman-kormany a 2002-es valasztasokig vezette az orszagot es kitoltotte negyeves mandatumat.
• A masodik Babi?-kormany kisebbsegi koaliciojat ( ANO es ?SSD ) az ellenzeki KS?M toleralta, ebben a formatumban a kormanyzat harom es fel even at m?kod?kepes maradt.

• Belgium
• Hollandia ^[3]
• Svedorszag

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Magyarorszagon [ szerkesztes ]

Magyarorszag 1989 utani tortenelmeben kisebbsegi kormanyzas lehet?sege el?szor 1992-ben merult fel. Akkor a Torgyan Jozsef vezette FKgP kilepett a kormanykoaliciobol. A 44 f?s kisgazdafrakcio nelkul a kormanykoalicionak nem volt meg a parlamenti tobbsege. A megoldast a kisgazdapart hasadasa hozta el. A kisgazdafrakcio nagyobbik resze elhatarolodott a parttol, 33 kepvisel? uj kepvisel?csoportot alakitott es tovabb tamogattak a kormanyt. Igy a kormanyzat meg tudta ?rizni sz?k tobbseget az Orszaggy?lesben.

2001 ?szen a ujbol felvet?dott a kisebbsegi kormanyzas lehet?sege. A kisgazdapart valsaga kovetkezteben az akkori Fidesz-MDF-FKgP koalicio latszolag elveszitette orszaggy?lesi tobbseget. A kormanyzo Fidesz a szethullo Kisgazdapart Kisgazda Polgari Egyesuletbe szervez?d? kepvisel?ivel, illetve a kormanyzat tamogatasarol megallapodast alairo negy fuggetlen kepvisel?vel biztositotta az els? Orban-kormany m?kodesehez szukseges 194 szavazatot. Ez a helyzet alig fel evig, a 2002-es valasztasokig tartott.

A masodik Gyurcsany-kormany kisebbsegi kormanyzasanak id?szaka 2008 . aprilis 30-aval kezd?dott, amikor az addig a kormanyt tamogato SZDSZ kilepett az MSZP -vel kozos koaliciobol . A szocialista part komoly energiakat mozgositott, hogy a koaliciobol tavozo liberalis kepvisel?k szavazataival meg?rizze a kormany tobbseget. Az SZDSZ ebben partner is volt, mivel a koalicios szakitas idejere a liberalis part nepszer?sege nagyon visszaesett, a kormany tamogatasa nelkul szuksegesse valo el?rehozott valasztason a part jo esellyel kiesett volna az Orszaggy?lesb?l . Az SZDSZ kivulr?l tamogatta Bajnai Gordon kormanyat is, amely m?kodesenek teljes ideje alatt kisebbsegi kormany volt. Az SZDSZ a kuls? tamogato szerepben sulyos szervezeti es politikai valsagba kerult, a 2010-es valasztasokon a part joszerevel mar nem is tudott elindulni.

Jegyzetek [ szerkesztes ]