Kennedy Center
Telepules	Washington
Epitesi adatok
Epites eve	1967?1971
Megnyitas	1971 . szeptember 8.
Epitesz(ek)	Edward Durell Stone
Epitesi koltseg	70 millio amerikai dollar
Hasznositasa
Felhasznalasi terulet	performing arts center zenei el?adasok helyszine
Tulajdonos	az Amerikai Egyesult Allamok szovetsegi kormanya
Elhelyezkedese
Kennedy Center Pozicio Washington, D.C. terkepen
e. sz. 38° 53′ 44″ , ny. h. 77° 03′ 21″ 38.8957 , -77.0559 38.895700°N 77.055900°W Koordinatak : e. sz. 38° 53′ 44″ , ny. h. 77° 03′ 21″ 38.8957 , -77.0559 38.895700°N 77.055900°W
A Wikimedia Commons tartalmaz Kennedy Center temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

A John F. Kennedy Center for the Performing Arts a legnagyobb kulturalis kozpont Washingtonban . 1971-ben nyitottak meg, es posztumusz John F. Kennedyr?l , az Egyesult Allamok 35. elnoker?l kapta nevet. A Potomac folyo partjan helyezkedik el.

Tortenete [ szerkesztes ]

Az 1930-as evek ota az Egyesult Allamokban er?fesziteseket tettek egy Nemzeti Kulturalis Kozpont letrehozasara Washingtonban. Ezek a tervek csak 1950-ben valtak konkretabbakka Arthur George Klein amerikai kepvisel?hazi tag kezdemenyezesere, majd 1958-ban Eisenhower amerikai elnok alairta a Nemzeti Kulturalis Kozpontrol szolo torvenyt, amely szovetsegi szinten biztositotta a projekt finanszirozasat. Edward Durell Stone-t 1959-ben kertek fel epitesznek, akinek a terve megvalositasa vegul a becslesek szerint 61 millio amerikai dollarba kerult volna. 1961-es amerikai elnokke valasztasa utan John F. Kennedy vette at a projekt iranyitasat, aki feleseget Jacqueline-t es Eisenhower volt amerikai elnok feleseget, Mamie-t nevezte ki a kuratorium tiszteletbeli elnokeive.

Az epitesi koltsegek vegul 70 millio amerikai dollart tettek ki, amelyb?l a Kongresszus 43 milliot kozpenzb?l kulonitett el. A projekthez millios nagysagrend? adomanyok erkeztek ismert amerikai cegekt?l es a Kennedy csaladtol (kb. felmillio dollar). Kulfoldr?l is erkeztek termeszetbeni adomanyok, peldaul az olasz kormanytol carrarai marvany formajaban. Miutan John F. Kennedyt 1963 novembereben meggyilkoltak , a Nemzeti Kulturalis Kozpont projektjet az ? tiszteletere Kennedy El?adom?veszeti Kozpontnak neveztek el. Az alapk?leteteli ceremoniat Kennedy utodja, Lyndon B. Johnson hajtotta vegre 1964. december 2-an. Epiteset csak 1967-ben kezdtek meg, miutan a telket a Foggy Bottom (Kodfenek) negyedben tobb even at ki kellett takaritani. A megnyitora 1971. szeptember 8-an kerult sor Leonard Bernsteinnek a nehai Kennedy elnok tiszteletere el?adott misejenek vilagpremierjevel.

Epuletegyuttese [ szerkesztes ]

Az epuletkomplexumban 2465 f?s koncertterem (a Nemzeti Szimfonikus Zenekar otthona), a 2362 ul?helyes Operahaz (a Washingtoni Nemzeti Opera otthona) es az 1100 szemelyes Eisenhower Szinhaz talalhato. Vannak mas, kisebb szinhaztermek is, amelyek mindegyike 320?475 ul?hellyel rendelkezik ( Terrace Theatre , Theater Lab , Family Theatre ) es egy jazzklub 160 hellyel. Az el?csarnokban lathato Kennedy elnok mellszobra , amelyet Robert Berks (1922?2011) amerikai szobrasz keszitett. Az Allamok Csarnoka ban az amerikai allamok zaszlai fuggenek; a Nemzetek Csarnoka ban a vilag azon nemzetekei, amelyekkel az Egyesult Allamok diplomaciai kapcsolatban all. A legfels? emeleten szamos etterem talalhato, ahonnan a tet?teraszok is, nem csak a szinhazlatogatok szamara, elerhet?ek. A kulteruleten Jurgen Weber (1928?2007) szobraszm?vesz ket bronz domborm?ve is lathato ? mindkett? a Nemet Szovetsegi Koztarsasag ajandeka a Kennedy Center 1971-es megnyitasa alkalmabol ? a f?bejarattal szemben: az Allamok Hallja el?tt az 1968-ban keszitett bronz domborm?, Amerika cimmel; A Haboru es beke szobor a Nemzetek Csarnoka nak bejarata mellett. ^[1]

A Kennedy Center-kituntetes [ szerkesztes ]

1978 ota a Kennedy Center-kituntetest minden ev decembereben a kivalasztott el?adom?veszeknek itelik oda, az amerikai kulturahoz eletuk soran nyujtott hozzajarulasukert. A hetvegeig tarto unnepsegen unnepi ebed van a Kennedy Centerben, fogadast es vacsorat adnak az Egyesult Allamok Kulugyminiszteriumaban, az Egyesult Allamok elnoke atadja a szalagermeket a Feher Hazban , valamint esti galam?sor zajlik a Kennedy Center Operahazaban.

A Kennedy Center Nemzetkozi M?veszeti Bizottsaga 2019-ben aranyeremmel tuntette ki Christoph Waltz szinm?veszt, Franz Welser-Most karmestert, Rabl-Stadler Helga fesztivalelnokot es Erod Ivan zeneszerz?t. ^[2] Korabban kapott kituntetest Jeremy Irons szinesz, Pedro Almodovar filmrendez?, Placido Domingo operaenekes es Quincy Jones zenesz. ^[3]

Mark Twain-dij az amerikai humorert [ szerkesztes ]

1998 ota a Kennedy Center evente odaiteli a Mark Twain-dijat egy olyan nyertesnek, aki kiemelked?en hozzajarult az amerikai humorhoz.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a John F. Kennedy Center for the Performing Arts cim? nemet Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Irodalom [ szerkesztes ]

• Ralph E. Becker: Miracle on the Potomac: the Kennedy Center from the Beginning . Bartleby Press, Silver Spring, Maryland, 1990, ISBN 0-910155-15-1
• Brendan Gill : John F. Kennedy Center for the Performing . Harry N. Abrams, Inc., New York, 1981, ISBN 0-8109-1206-6
• Barbara Bladen Morris: The Kennedy Center: An Insider's Guide to Washington's Liviest Memorial. EPM Publications, McLean, Virginia, 1994, ISBN 0-939009-79-X

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Hivatalos weboldal angol nyelven
• A Google Cultural Institute John F. Kennedy El?adom?veszeti Kozpontja