Ahmet Kenan Evren
(
Ala?ehir
,
1917
.
julius 17.
?
Ankara
,
2015
.
majus 9.
[1]
) torok katonatiszt, tabornok, politikus,
Torokorszag
hetedik
koztarsasagi elnoke
.
Kenan Evren
Ala?ehirben
szuletett,
Manisa tartomanyban
. Az elemi es kozepiskolait
Manisaban
,
Balıkesirben
es
Isztambulban
vegezte. Ezt kovet?en az ankarai Maltepe Katonai F?iskolan vegzett, ahol 1938-ban es 1949-ben is diplomat szerzett, mint tuzersegi-, kes?bb torzstisztkent, ami elinditotta a karrierjet a hadseregben. 1958?1959 kozott
Koreaban
szolgalt, mint a kilencedik koreai torok brigad torzstisztje. 1964-ben neveztek ki tabornokka, s
1978
.
marcius 7-en
neveztek ki a vezerkar f?nokeve.
1980
.
szeptember 12-en
Kenan Evren tabornok, a
torok hadsereg
vezerkari f?noke az 1960-as es 1971-es katonai beavatkozasokat kovet?en, vegrehajtotta a modern Torok Koztarsasag torteneteben a harmadik katonai hatalomatvetelt.
A peldatlan politikai er?szak az 1970-es evek vegen ert a csucsara Torokorszagban. Atlagosan, majdnem napi tiz gyilkossag tortent, mely osszes aldozatanak szamat 5000 f?re becsulik.
[2]
A politikai szervezetek tagjai ? mind bal-, mind jobboldalon ? elkeseredett harcokat folytattak egymas ellen. Az ultranacionalista
Szurke Farkasok
a Nemzeti Haladas Partjanak (torokul: MHP) fiatal szervezete kovetelte, hogy tamogathassa a biztonsagi er?ket.
[3]
Az angol
Searchlight
ujsag szerint 1978-ban es 1979-ben 3319 fasiszta jelleg? tamadas tortent, ebb?l 831 volt halalos kimenetel?, s 3121 vegz?dott sulyos serulessel.
[4]
Egy kozponti perben az ankarai Katonai Birosag 5388 politikai gyilkossaggal vadolta a baloldali kot?des?
Devrimci Yol
(jelentese: Forradalmi Ut) politikai szervezetet, melyeket meg a katonai puccs el?tt kovettek el. Az aldozatok kozott 1296 jobboldali es 2109 baloldali volt, a tobbit nem sikerult egyertelm?en kideriteni.
[5]
Az 1977-es isztambuli Taksim teri (35 halott) es az 1978-as
kahramanmara?i
(tobb mint 100 halott) meszarlast kovet?en a katonai biraskodas a 67 tartomanybol 14-ben volt ervenyben (1978. decemberi allapot szerint). A puccs idejen ezt kiterjesztettek 20 tartomanyra.
A
NATO
tagjakent, valamint a foldrajzi elhelyezkedese okan (Europa, Kozep-Azsia es a Kozel-Kelet hataran), rendkivul fontos szovetsegese ? els?sorban katonai vonatkozasban ? az Amerikai Egyesult Allamoknak. Az 1979-es irani forradalmat kovet?en Torokorszag e szerepe meg jobban felertekel?dott. Torokorszag els?dlegesen a
NATO-tol
kapta a katonai segelyeket, valamint az
OECD-t?l
, es kulonosen az USA-tol a gazdasagi atalakitashoz szukseges kolcsonoket. 1979 es 1982 kozott az OECD orszagai 4 milliard dollar gazdasagi segelyben reszesitettek Torokorszagot.
[6]
A politikai vezet?k,
Suleyman Demirel
es
Bulent Ecevit
cselekv?keptelenseget latva ? miutan az er?szak megfekezesere tett kiserleteik sikertelenek voltak ?, a Nemzetbiztonsagi Tanacs vezet?jekent (melynek tagja volt meg a Hadsereg, a Tengereszet, a Legier? es a Csend?rseg parancsnoka is) eltorolte az alkotmanyos kormanyzast, felfuggesztette a Parlament es a politikai partok, szervezetek es a szakszervezetek m?kodeset. Tobbek kozott hivatkozott az isztambuli es kahramanmara?i meszarlasokra is.
A puccsot kovet?en,
1982
.
november 12-en
megvalasztottak Torokorszag hetedik koztarsasagi elnokeve. Ekkor csereltek le a regi Alkotmanyt is ujra, melyet a lakossag 90%-os tamogatassal hagyott jova nepszavazason.
A nyugdijazasa utan Evren elkoltozott
Marmaris
torok mediterran udul?varos melletti Armutalanba, es festegetett.
[7]
2006
.
augusztus 2-an
egy rend?rsegi jelentes nyoman felmerult a gyanu, hogy megkiserlik megolni, s ennek kapcsan ket embert le is tartoztattak Mu?laban. Egy korabbi, 1996-os merenyletkiserlet leleplezeset kovet?en a rend?rseg lehallgatta a bergyilkos csapat ket tagjanak beszelgeteset, es igy tudtak ?ket elfogni.
[8]
Bulent Ecevit halala utan a szeptember 12-i puccs kapcsan b?ntudatot erzett a politikai vezet?k letartoztatasa miatt.
[7]
2012-ben Evren ellen pert inditottak az 1980-as allamcsinyben valo reszvetele miatt. 2014 juniusaban a birosag eletfogytiglani bortonbuntetesre itelte a volt elnokot.
[9]
2015-ben Evren 97 eves koraban meghalt egy ankarai katonai korhazban.
[10]
- ↑
Meghalt Kenan Evran
- ↑
Ata Gil,
Le Monde diplomatique
, "La Turquie a marche forcee," February 1981
- ↑
Amnesty International, Turkey: Human Rights Denied, London, November 1988, AI Index: EUR/44/65/88,
ISBN 086210 156 5
, p. 1
- ↑
Searchlight magazine
, n°47, May 1979, p.6
- ↑
Devrimci Yol Savunması (Defense of the Revolutionary Path. Ankara, January 1989, p. 118-119
- ↑
Alternative Turkeihilfe
(an alternative aid for Turkey),
Militars an der Macht
(Military in Power) Herford (Germany), August 1983, p.11
- ↑
a
b
Sarıipek, Mustafa. ?
Evren: Tutukladı?ım icin uzgunum
”,
Hurriyet
, 2006. november 6. (Hozzaferes: 2008. julius 5.) (torok nyelv?)
- ↑
?
Kenan Evren'i Olumden Ezan Kurtardi
”,
Haber Vitrini
, 2004. majus 25.. [2007. szeptember 28-i datummal az
eredetib?l
archivalva] (Hozzaferes: 2008. julius 5.) (torok nyelv?)
- ↑
Eletfogytiglan a volt torok elnoknek
.
Metropol.hu
, 2014. junius 18. [2015. januar 28-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2015. januar 24.)
- ↑
Former Turkish President Evren, symbol of military era, dies at 97
.
Reuters
, 2014. majus 10. [2015. majus 9-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2015. majus 11.)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]