A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Kempf Jozsef
(nevvaltozat:
Kempf d'Angreth Jozsef
;
Buda
,
1820
.
majus 21.
[1]
?
Debrecen
,
1900
.
januar 9.
)
[2]
orvosdoktor, utazo.
Kempf Antal sotiszt es Amberger Anna gyermekekent szuletett. 1844-ben a budapesti egyetemen nyert orvosdoktori oklevelet. Szakdolgozatat n?gyogyaszati temabol irta, melyben arra a kovetkeztetesre jutott, hogy a n?knel az irodalom es a m?veszetek m?velese okozhatja a medd?seget.
[3]
Els?sorban az irodalommal es a tudomanyokkal valo foglalkozast talalta termekenyseget gatlo hatasunak, ebb?l kifolyolag pedig gyokeres eletformavaltast javasolt megfelel? taplalkozas es elenkit?szerek alkalmazasanak segitsegevel.
[4]
1848-1849-ben honvedorvoskent dolgozott. 1865. augusztus 8-an Szalay Erzsebettel (kes?bbi felesegevel) felszallt a La Rochelle nev? hajora
Kuxhavenben
. A hajo utja a
Joremenyseg foka
fele vezetett, ahol 33 napot toltott
Simonstownban
, innen november 19-en ment tovabb
Ausztralia
fele, karacsony estejen kotottek ki Moretonbay-ben. Mivel azonban
tifusz
utotte fel a fejet a hajon, azt a kozeli Dunwich-Stadbrock szigetre iranyitottak vesztegzar ala. Itt Kempf Jozsefet orvosi felugyel?i tisztseggel ruhaztak fel. Naponta egy guniea fizetest kapott, ezen kivul lakast, elelmet es ket szolgat is biztositottak szamara. A 48 napos elzaras utan
Brisbane
-be hajoztak. Kempfet es feleseget is beleszamitva osszesen 413 bevandorlo lepett partra, hamarosan foldvaraslasi tamogatast kaptak, Kepmf honositotta doktori cimet es 1866. marcius 5-en megkapta a hivatalos engedelyt, hogy Brisbane-ben orvoskent dolgozhasson. 1866 decembereben felesegevel
Sydney
-be koltoztek. Itteni tartozkodasuk alkalmaval tobb tudositast is kuldtek a Vasarnapi Ujsagnak. 1871. januar 9-en
Port Jacksonbol
hazaindult az Ann Duthie nev? skot hajon, megkerulte Del-Amerikat 1871. aprilis 12-en este 8 orakor erkezett meg
Londonba
. 1871-t?l gyakorloorvoskent dolgozott
Debrecenben
. 1877-ben felesegevel
Torokorszagba
indult. Az utazasuk soran gy?jtott neprajzi targyakat 1879-ben felajanlottak megvetelre a
Debreceni Reformatus Kollegium
muzeuma szamara, ez az anyag azonban sajnos az id?k soran elkallodott.
[5]
Ezutan az orvostarsaitol kapott segelyb?l elt. Neje 1895. majus 12-en halt meg 68 eves koraban. Kempf Jozsef 1900. januar 9-en hunyt el Debrecenben
agyszelh?desben
, 1900. januar 11-en helyeztek orok nyugalomra a Kossuth utcai temet?ben.
Cikkei a
Vasarnapi Ujsagban
(1867-1868. Magyarok Ausztraliaban, Queenslandbol, ausztraliai levelek, 1871. Level az Atlanti Oczeanrol.)
- Dissertatio inaug. medico-philos. de sterilitate corporis feminei ob literarum et artium cultura. Pestini, 1844
- Croiset, Maurice: A gorog eposz tortenete
. Ford. Kempf J. A Magyar Tudomanyos Akademia Konyvkiado Vallalata. Magyar Tudomanyos Akademia, Budapest, 1897
- ↑
Hungary Catholic Church Records, 1636-1895," index, FamilySearch (https://familysearch.org/pal:/MM9.1.1/XKPK-GS8 : accessed 10 Dec 2013), Josephus Kenp, 1820.
- ↑
Halalesete bejegyezve a debreceni allami halotti akv. 58/1900. folyoszama alatt.
- ↑
Deaky Zita, Krasz Lilla: Minden dolgok kezdete: A szuletes kulturtortenete Magyarorszagon (XVI?XX. szazad)
Archivalva
2013. december 31-i
datummal a
Wayback Machine
-ben Szazadveg Kiado (Ismertet? a konyvb?l)
- ↑
Az elet lepcs?je
Archivalva
2013. december 13-i
datummal a
Wayback Machine
-ben Debrecen Online, 2006. julius 12., 13:22
- ↑
A Deri Muzeum megnyitasanak 60. evforduloja alkalmabol rendezett emlekules el?adasai 1990. majus 18.
Archivalva
2013. december 31-i
datummal a
Wayback Machine
-ben A Hajdu-Bihar megyei muzeumok kozlemenyei, 50. szam, Debrecen, 1990. Mody Gyorgy: A debreceni Varosi Muzeum, 7. old.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Dornyei Sandor: Regi magyar orvosdoktori ertekezesek 1772-1849. I. kot. Bp., Borda Antikvarium, 1998.; II. kot. 2002.
- Gulyas Pal
:
Magyar irok elete es munkai ? uj sorozat I?XIX
.
Budapest: Magyar Konyvtarosok es Leveltarosok Egyesulete. 1939?1944.
, 1990?2002, a VII. kotett?l (1990?) sajto ala rendezte:
Viczian Janos
- Magyar utazok lexikona. Szerk. Balazs Denes. Bp., Panorama, 1993.