A keltiber nyelv (sajat elnevezese nem ismert, spanyolul celtibero) az indoeuropai nyelvcsalad szarazfoldi kelta (okelta) agaba tartozo kihalt okori nyelv, amelyet az Iberiai-felsziget kozeps? eszaki reszen beszeltek az i. e. I. evezredben. A nyelvet nehany tucat hosszabb-rovidebb feliratbol ismerjuk, amelyek ez Ebro folyo videker?l szarmaznak. Tobbseguk az iber abece bet?ivel irodott, a kes?bbiek pedig mar latin irassal . Hang- es alaktanilag az egyik legarchaikusabb okelta nyelv; bar a massalhangzok pontos rekonstrualasaban problemat okoz, hogy az iber iras nem tudott minden hangot megfelel?en visszaadni, tobbek kozott azert, mert az iber nyelv nem ismerte a zonges?zongetlen megkulonboztetest.

Torteneti attekintes [ szerkesztes ]

A romai hoditas el?tti szazadokban az Iberiai-felszigeten ? a joszerivel ismeretlen nem indoeuropai nyelvek mellett ? tobb kelta dialektust is beszeltek. Az els? kelta torzsek az i. e. II. evezred vege fele erkezhettek a felszigetre, azonban nem tudni, hogy a romaiak altal Celtiberi nek nevezett nep a mai ertelemben vett keltiberek voltak-e. Hagyomanyosan ugyanis valamennyi, a felszigeten elt kelta nepre a ?keltiber” elnevezessel utaltak azon elavult nezet alapjan, miszerint keltak es iberek keverekei voltak. Mara viszont vilagossa valt, hogy nem egyetlen kelta nepcsoportrol van szo, es a tulajdonkeppeni keltiber nep es nyelv nem a kelta es az iber kevereke, hanem ugyanolyan onallo kelta nep volt, mint a gallok . A bizonytalan besorolasu, de indoeuropai luzitan nyelv azonban egy alapvet? sajatossaga miatt eltert a keltatol, mivel meg?rizte az indoeuropai eredet? p hangot ? bar nehanyan a keltahoz kozel allo, esetleg ?si kelta nyelvnek tekintettek. A szocikkben a feliratokbol ismert keltiber nyelvet ismertetjuk.

Hangtan [ szerkesztes ]

A keltiber hangrendszer a tobbi okelta nyelvhez kepest archaikus. A goidel nyelvekhez hasonloan meg?rizte az indoeuropai */kw/ fonemat (szemben a gallal es a tobbi kelta nyelvvel, ahol p -ve alakult), igy az un. q-kelta nyelvek koze soroljak. Ugyanakkor, mint minden kelta nyelvben, itt is elt?nt az indoeuropai p hang (ez a legjellemz?bb osszkelta hangtani sajatossag, amely a kelta nyelveket elesen elkuloniti az indoeuropai nyelvcsalad tobbi agatol). A megis el?fordulo p hangjel vagy nem indoeuropai eredet?, vagy valojaban /b/-t jelolhetett, ugyanis ? mint azt a bevezet?ben mar emlitettuk ? az iber nyelv nem ismerte a zarhangok zonges?zongetlen megkulonbozteteset (vagyis peldaul a ta szotagot a keltiberben ejthettek [ta]-kent, es [da]-kent is). Szinten problemat jelent a szovegek ertelmezeseben, hogy az iber szotagiras nem volt kepes jelolni az indoeuropai massalhangzocsoportokat (bl, br; pl, pr; kl, kr; gl, gr; tr stb.), mivel az iber nyelv nem ismerte a szo(tag)kezd? massalhangzo-torlodasokat.

A maganhangzok allomanyaban a latinhoz es a spanyolhoz hasonloan ot hangszint talalunk: /a, e, i, o, u/, es feltetelezhet?en letezett a maganhangzok hosszu?rovid fonologiai szembenallasa. Meg?rz?dott a ket indoeuropai felhangzo : /w/ es /j/; az eddig ismert diftongusok pedig a kovetkez?k: /aj, ej, oj, uj/ es /aw, ew, ow/.

A massalhangzok kozott valtozatlanul maradtak az indoeuropai /l, m, n, r/ hangok. Ketfele sziszeg?hang letezett, valoszin?leg egy zongetlen /s/ es egy zonges /z/ ? az utobbi az indoeuropai /d, dh/ hangokbol alakult ki maganhangzok kozotti es szovegi helyzetben ?, amelyeket az atirasban s es z vagy ? es s bet?kkel jelolnek. A fent felsorolt massalhangzokon kivul valoszin?leg megvolt a zonges es zongetlen zarhangok megkulonboztetese ? /t, k/ es /b, d, g/ ?, amit viszont az iras nem jelolt.

Nyelvtan [ szerkesztes ]

Nyelvtipologiai szempontbol, mint az indoeuropai nyelvek altalaban, a keltiber is flektalo nyelv (hajlito-ragozo) nyelv volt. A nevszoragozas nagyon hasonlo volt a latinehoz. Legfeljebb nyolc esetet kulonboztettek meg, bar nem mindenr?l van adatunk. Peldakent az o -tov? nevszok ragozasat az alabbi tablazatban vazoljuk:

Megjegyzes: a kerd?jeles alakok bizonytalanok vagy egyaltalan nem ismertek.

Az igeragozas rendszere hasonlo volt a latinehoz es az oindehez , illetve a regi indoeuropai nyelvekehez. A tagadas a ne, nekue (vo. latin neque) szavakkal tortent.

A fontosabb kot?szok az uta ?es, szinten”, simuloszokent -kue (vo. latin -que); autom ?vagy” (vo. latin aut, autem) , simuloszokent -ue (vo. latin -ve) ; iom ?ha”. A mutatonevmasok: ?a, ?tam, ?aum, ?omui, ?omei; osa?, o?ias, o?kues ; vonatkozo nevmasok: io?, ia?, iomui (? = sz, s = z).

Nehany szo: kantom ?szaz” (vo. latin centum), keni? ?nemzetseg” (vo. latin genus), kenti? ?csalad” (vo. latin gens, gentis), re? (< *reks) ?kiraly” (vo. latin rex), teiuo ?isten” (vo. latin deus), viros ?ferfi” (vo. latin vir) , stb.

Kivonatok a talalt feliratokbol [ szerkesztes ]

A keltiber nyelvb?l nehany ercpenz-feliraton kivul mindossze 40 rovid felirat maradt rank. Akadnak koztuk hosszabb mondatok is, ezek kozul a legjelent?sebbek a Penalba de Villastar ban talalt latin bet?s nagy sziklafelirat, amely egy Lugus istennek szentelt kultikus epitmeny felallitasarol szol (1); valamint ket, iber irassal keszult, bronztablacskakba vesett felirat: a lusagai egy vendegjogi szerz?des kivonata (2), a botorrita i pedig, szinten iber irassal, foldhasznalatot szabalyozo szovegeket tartalmaznak (3):

1. Eniorosei uta tigino tiatunei trecaias to luguei araianom comeimu. Eniorosei equeisuique ocris olocas togias sistat luguei, tiaso togias.
2. Belaikomkue keni? karikokue keni? ?tam kortikam elasunom. Karuo tekes ?a kortika teiuoreiki?.
3. Tokoitei io? uratiomue auseti aratimue, tekametam tatus.

Kozelit? magyar forditasuk

1. ?A hegyeken lakohoz, az araiak Lugusahoz zarandoklatot tettunk. A hegyi lakonak es egyben Lugusa loistennek a kozosseg feje hajlekot [hazat, csarnokot, kultikus epitmenyt] emelt, (egyben) thiasusnak [a kultikus kozsegnek] hajlekot.”
2. ?A Belaiokok nemzetsege es a Karikos nemzetseg allitotta ki ezt a szerz?des-okiratot. Ez a baratsagi szerz?des Deivorexek hazaban (van).”
3. ?Aki Tokoit [isten] foldjen legel?t vagy szantot akar hasznalni, tizedet adjon.”

Forrasok [ szerkesztes ]

• A vilag nyelvei . Fodor Istvan f?szerk. Budapest: Akademiai Kiado. 1999. 1081?1084. o. ISBN 9630575973  
• Historia de la lengua espanola. Rafael Cano (coord.). Barcelona: Ariel Linguistica. 2005. 42?45. o. ISBN 8434482614  

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Kelta nyelvek
• Iber nyelv
• Luzitan nyelv
• Preroman nyelvek