Kelemen Laszlo
(
Kecskemet
,
1762
.
julius 26.
?
Csanadpalota
,
1814
.
december 24.
) az els? magyar szinigazgato, szinm?iro.
Erdelyb?l ered? nemesi szarmazasu romai katolikus csaladbol valo. Apja, nemes Kelemen Mihaly kantor,
1732
.
szeptember 29.
-en szuletett Makon, anyja, Torok Anna,
makoi
szarmazasu jomodu telkes-jobbagyi csaladbol valo volt (1757. aprilis 24-en kotottek hazassagot). Kelemen Laszlo jogi palyara keszult, es
1788
-ban vegezte tanulmanyait.
Roviddel az ugyvedi oklevel megszerzese utan
Grassalkovich Antal
godoll?i
birtokan helyezkedett el. Az allas szep jovedelemmel jart, igy nemi vagyont is szerzett. A tanult, m?velt ifju kozmegbecsulesben reszesult, es a vagyonosabb polgari osztalynal is szivesen latott vendeg volt. Meg mint
juratus
Budan
Balogh Janos kiralyi tanacsos hazanal is megfordult, es ennek tanacsara utazott kulfoldre.
Innen visszaterve, keser?en tapasztalta a magyar nemzetet szokasaiban, nyelveben, erzeseben elidegenedettnek, elmaradottnak. Latta
Europa
f?bb varosainak
szinhazait
, tapasztalta a szineszet hatasat a nemzeti ontudatra. Ett?l kezdve egy allando szinhaz alapitasa foglalkoztatta.
Raday Pal
grof hatalmas partfogasaval es
Kazinczy Ferenc
buzditasara kis szinjatszo tarsasagot (harom n? es tiz ferfi) szervezett, es lekuzdve az alakitas nehezsegeit, 1790. oktober 25-en eljatszottak Budan
Simai Kristof
Igazhazi
jat. A tarsulat lelke es vezere, 1791. szeptember 1-jet?l 1792. aprilis 26-aig igazgatoja Kelemen Laszlo volt. ? targyalt az orszaggy?lessel, helytartotanaccsal, a nemet szinhaz berl?jevel es maganszemelyekkel. ?k mutattak be 1793. majus 6-an az els? magyar nyelv? operat,
Chudy Jozsef
Pikko herceg es Jutka Perzsi
cim? darabjat. A kell? partolas hianyaban es viszalykodasok miatt azonban 1796. aprilis 10-en a tarsulat feloszlott; adossagaik zalogaul ruhatarukat es diszleteiket hagytak hatra. Kelemen a tarsulat egy reszevel vandorutra kelt, hogy videken probaljon szerencset.
Kecskemeten
azonban tarsulata vegkep szetesett, tehetsegesebb tagjai a
kolozsvari
magyar szintarsulathoz szerz?dtettek.
Kelemen meg egy kiserletet tett
Nagyvaradon
1800-ban, ahol rovid ideig mint igazgato szerepelt; de sehogy sem sikerult tarsulatat videken ujraszerveznie, miutan vagyona teljesen elfogyott. Ekkor nejevel, Lipcsei Mariaval egyutt
Rackeven
telepedett le, ahol
kantortanitokent
alkalmaztak. Rackeve leegese utan
Makora
koltozott, majd onnan nemsokara
Csanadpalotara
vonult vissza.
Szineszi palyaja legnagyobb sikeret
Bessenyei Gyorgy
A filozofus
cim? darabjanak Pontyi szerepeben aratta. Nehany szinesztarsahoz (peldaul
Sehy Ferenchez
,
Lang Adam Janoshoz
) hasonloan maga is magyaritott szinm?veket a tarsulat szamara. Moliere egyik vigjatekat nemet kozvetitessel ultette at magyarra
(A tettetett beteg)
es mutatta be tarsulataval 1792. majus 14-en.
[1]
Nemet nyelvr?l osszesen tizenot szinm?vet magyaritott, kozuluk kett? ismeretes nyomtatasban.
[2]
Hazassaga es leszarmazottjai
[
szerkesztes
]
Felesege Lipcsei Maria. Hazassagukbol szuletett:
- Kelemen Istvan (
1810
?
1885
), Szeged varosi tanitoja.
[3]
Neje, Solyom Ottilia (
1805
-
1873
) voltak.
[4]
- Kelemen Kalman
- Kelemen Laszlo
- Kelemen Maria
- Kelemen Verona
Eleteben kiadott m?vei
- A gazda asszony, avagy megfizet az oreg harang
. Vigjatek ket felvonasban. ford. Pest, 1792. (Ifj. Stephanienak
Die Wirthschafterin
c. szinm?ve; el?adtak 1792. maj. 17. es 28., 1793. jan. 28., dec. 11. es 1795-ben egyszer.)
- Csapo Peter vagy a kincsasok
, vigj. 4 felv. Ford. Uo. 1792. (el?adtak 1795 szept. 5., meg egyszer es 1793-ban ketszer.)
Eleteben keziratban maradt m?vei
- Tettetett beteg avagy az igaz orvos
, vigj. 4. felv. (
Moliere
szinm?ve; el?adtak 1792. maj. 14., 20., jun. 16., 1793. jan. 16., jul. 1. 1794. jul. 30.)
- Garbanczai, vagyis: az inas, atya es nasz egy szemelyben
, vigj. 3 felv., ford. (el?adtak 1792. jul. 19., aug. 25., 1793. apr. 10., 26., 1794. febr. 28.)
- A szolgalatbol kimaradt katonatisztek vagy allhatatossag es ketsegbeeses
, vigj. 5 felv. ford. (ifj. Stephanic utan; el?adtak 1793. maj. 14., meg ketszer, 1793. jul. 19. aug. 15., nov. 8., 1794. jul. 14.)
- Gyermekek fenyitese vagy a testamentom
, vigj. 4 felv. ford. (el?adtak 1793. jun. 21., jul. 12., szept. 23., 1794. maj. 30.)
- Az esmeretlen atyafi, vagy egy haznepnek lerajzolasa
, erzekeny jatek 3 felv. ford. (el?adtak 1793. okt. 16., nov. 25., 1794. maj. 21., 1807. nov. 25.)
- A modi szeret?k vagy milyen ferjet kell valasztani
, vigj. 3 felv. ford. Bretzner vagy ifj. Stephanie utan (el?adtak 1794. febr. 5., apr. 30., 1795. febr. 6., 1807. jun. 5., 1808. jul. 22.)
- A kulonos nagybatya
, vigj. 4 felv. Ziegler Fr. W. utan ford. (el?adtak 1794. jun. 19., 1809. marc. 10.)
- A magyar haznak atyja vagy az ifju haznep
, erzekeny jatek 5 felv. Gemmingen utan ford. (el?adtak 1794. szept. 19., nov. 5., 1807. nov. 2.)
- Lassu viz partot mos
, vigj. 4 felv. Schroder Fr. L. utan ford. (el?adtak 1794. okt. 22., 1795. jan. 16., jun. 12., 1808. aug. 5., 1809. apr. 10., 1810. aug. 30.)
- Othello a velenczei szerecsen
, szomj. 5 felv.
Shakespeare
-Schroder utan ford. (el?adtak 1795. jun. 3., 1809. maj. 29., aug. 16., 1810. aug. 24., 1813. nov. 12. es Szekesfehervaron 1814.)
- A magyar haznep anyja
, erzekeny jatek 5 felv., grof Soden utan (el?adtak 1807. nov. 7-en Pesten.)
Benk? meg a kovetkez? szindarabjat emliti:
Haladatos fiu, A haz tisztessege
1794. (talan a
Magyar haznak atyja
mas cimmel.)
- Endr?dy Janos: A magyar jatekszinek tortenete. (Pest, 1792-.) (A M. Jatekszin I-III.)
- Toldy Ferenc: A magyar kolteszet tortenete. (Pest, 1867. 450. l.)
- K. Nagy Sandor: A varadi szineszet tortenete. (Nagyvarad, 1884. 19., 20., l.)
- Vali Bela, Kelemen Laszlo az els? magyar szinigazgato. (Arad, 1888.)
- Petrik Bibliografia
- Irodalomtorteneti Kozlemenyek I. (222., 275. l.)
- Lugosi D.: Kelemen Laszlo es az els? ?Magyar Jatszo Szini Tarsasag” (Mako, 1927)
- Malyuszne Csaszar E.: Kelemen Laszlo szinhaza ? Tanulmanyok Budapest multjabol XI., (1956)
- Staud G.: Bayer Jozsef tudomanyos munkassaga (1979, K.elemen Laszlo 1793 es 1801 kozotti naplojanak kozlese Bajza Jozsef hagyatekabol).
- Staud G.: Kelemen Laszlo naploja es feljegyzesei (Budapest, 1961)
- Kerenyi Ferenc szerk.: A vandorszineszett?l a Nemzeti Szinhazig (Szepirodalmi Kiado, 1987)
- Talpassy Tibor: A magyar szinjatszas h?skora (Mora Ferenc Konyvkiado, 1983)
- Czenner Mihaly: Magyar szineszportrek katalogusa 1790-1944. (Budapest 1973.)
- Hont Ferenc: Magyar Szinhaztortenet (Budapest, 1962)
- Laszlo Aniko: Magyar Jatekszin ? M?velt Nep Konyvkiado, Budapest, 1954)
- Ver? Gyorgy: Blaha Lujza es a Nepszinhaz ? Franklin-tarsulat Kiadasa (Budapest, 1926.)
- Pukanszkyne Kadar Jolan: A budai es pesti nemet szineszet tortenete 1812-ig. (Budapest, 1914.)
- Bayer Jozsef: A nemzeti jatekszin tortenete I.- II. ? MTA Irodalomtorteneti Bizottsaga, (Budapest, 1887)
- Szigligeti Ede: Magyar Szineszek eletrajzai (Budapest, 1878)
- M. Hirmondo 1892. II. 100. l.;, Honm?vesz 1837. 31. sz.
1888: Nemzet 249. sz. (Vali Bela). Pesti Hirlap 249. sz.
Vasarnapi Ujsag
38. sz. siremleke rajzaval. (Vaczy Janos). Pesti Naplo 249., 250. sz., Orszag Vilag 37. sz., F?varosi Lapok 248., 249. sz., Szineszek Lapja 38. sz. Makoi Hirlap 25., 42. sz. (buja Lajos.), Maros 69., 72., 73. sz., Egyetertes 256. sz., Alfold 125., 207. sz.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]