Kees van Dongen
van Dongen 1923-ban
Szuletett	Cornelis Theodorus Marie van Dongen 1877 . januar 26. [1] [2] [3] [4] [5] Delfshaven [6] [7]
Elhunyt	1968 . majus 28. (91 evesen) [1] [2] [3] [4] [5] Monte-Carlo [8] [7]
Alneve	Kees van Dongen
Allampolgarsaga	holland ( ? 1929. januar 30.) [9] francia (1929. januar 31. ? ) [10] [11]
Hazastarsa	Augusta Preitinger (1901. julius ? 1921) [12] Marie-Claire Huguen (1953?)
Elettarsa	Lea Jacob (1917?1927) Marie-Claire Huguen (1938?1953)
Foglalkozasa	fest?m?vesz gravirozo szobrasz grafikusm?vesz illusztrator keramikus bels?epitesz kepz?m?vesz
Iskolai	Willem de Kooning Academy
Kituntetesei	a francia Becsuletrend lovagja (1926. januar 13.) [11] a francia Becsuletrend tisztje (1954. aprilis 14.) [11]
Kees van Dongen alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Kees van Dongen temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Cornelis Theodorus Maria van Dongen vagy Kees van Dongen ( Rotterdam , 1877 . januar 26. ? Monte-Carlo , 1968 . majus 28. ) holland fest?, a fauvizmus kepvisel?je, a parizsi iskola tagja.

Elete, munkassaga [ szerkesztes ]

Van Dongen Delfshavenben szuletett, Rotterdam varosreszeben. Tizenhat eves koraban, 1892-ben kezdte kepz?m?veszeti tanulmanyait a rotterdami Kiralyi Kepz?m?veszeti Akademian. Tanulmanyai befejezese utan, 1897-ben nehany honapot Parizsban tartozkodott, majd ket ev mulva ismet visszatert. Itt talalkozott Augusta Preitingerrel (beceneven Guus ), akivel az Akademian ismerkedett ossze. 1911-ben osszehazasodtak, de huszevnyi egyutt toltott id? utan, 1921-ben ? a fest? hibajabol ? elvaltak. Penztelenul, nyomorogva festette korai kepeit, de a megelhetest valtozatos formaban biztositotta: volt ujsagkihordo, birkozo, hordar, epuletfest? es karikaturista (f?kent a L’Assitte au Beurre cim? szatirikus lapnak dolgozott). Els? kiallitasa 1905-ben volt, az ?szi Szalonon, ahol a Matisse kore csoportosult fauve-ok (Vadak) is kiallitottak. Van Dongent megfogta a kiallitott m?vek szingazdagsaga, kovette festesi stilusukat es rovidesen csatlakozott a csoporthoz.

M?termet es lakasat a Montmartre -on, a nevezetes Bateau-Lavoir -ban rendezte be, ott, ahol kes?bb Picasso es a kore csoportosulo barati tarsasag is lakott. Van Dongenre hatott Picasso m?veszete, f?leg a cirkusz iranti vonzalma, maga is festett ekkoriban ilyen temaju kepeket, de megfestette Fernande Olivier, Picasso baratn?je portrejat is. Van Dongen szeles, parhuzamos csikokban rakta fel a szineket, es hamarosan fauve-abb lett a fauve-oknal: egyikuk sem ert el ilyen egyszer? eszkozokkel ilyen hatasos eredmenyeket. Megfestette vissza-visszater? temajat, a Kalapos n? 1908-as valtozatat (van Dongen nem egy alkotasat tobb valtozatban is megfestette), vagy a remek Fellahok at (1912).

Hamarosan Parizs legdivatosabb portrefest?je lett, a legkulonboz?bb tarsadalmi korokb?l tartottak fontosnak, hogy portret fessen roluk. Ugyfelei kozott volt maharadzsa, felvilagi szineszn?, bankar es parkett-tancos, de hires emberek is, peldaul Anatole France . N?i portreihoz kitalalt egy idealizalt n?tipust, hosszu nyakkal, sapadt arccal es voros ajkakkal. A megrendel?i rohamok ellenere megtartotta kepei elenkseget, fest?i hatasat. Rovid ideig kiallitott a nemet expresszionistak ? Die Brucke ” (A hid) csoportjaval is. Portrei mellett igen nepszer?ek lettek tajkepei es aktjai is. Szinkezelesevel es sajatos formanyelvevel szamos m?vesz peldakepe lett, sokakra jelent?s hatast gyakorolt (peldaul a magyar Vaszary Janosra is).

1917 es 1927 kozott viszonyt folytatott egy divathaz tulajdonosn?jevel, Jasmy Jacobbal, amire a hazassaga is rament. Ekkoriban irt egy nagy lelegzet? eletrajzot Rembrandtrol , ami miatt kevesebbet festett. 1929-ben van Dongen megkapta a francia allampolgarsagot. 1940-ben megismerkedett Marie-Claire Huguennel, aki rovidesen fiut szult neki (Jean Marie), vegul 1953-ban elvette felesegul a holgyet. A kovetkez? id?szakban a konyvillusztracio is kezdte erdekelni, olyan irok m?veit illusztralta, mint Kipling , Proust , Voltaire , Gide es Baudelaire .

Kees van Dongen hosszu eletet elt, 91 eves koraban halt meg Monacoban . Halalarol muzeumok sora retrospektiv kiallitassal emlekezett meg.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• A modern festeszet lexikona. Corvina Kiado, Budapest, 1974. Dongen lasd 107?108. p.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• artnet.com (kepek)
• Artcyclopedia
• Answers.com

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Parizsi iskola