Saros-magyar-berkeszi Katona Miklos ( Sarosnagyberkesz , 1813 . oktober 22. ? Nagykaroly , 1886 . augusztus 14. ) 1848-49-es honved alezredes, orszaggy?lesi kovet, ujsagiro.

Elete [ szerkesztes ]

1813 . oktober 22-en szuletett Szatmar varmegyeben , a K?varvideki Sarosnagyberkeszen , nemesi csaladban. Apja az 1767-ben szuletett Katona Zsigmond, 1809-ben K?var f?kapitanya volt. Felesege grof Toldalaghy Polexina (Poli) volt, harom fiuk szuletett: Zsigmond, Sandor es Gabor.

15 eves koraban katona lett a szekely lovas hatar?rezredben, de egy baleset kovetkezteben a lovas szolgalatra alkalmatlanna valt, igy 19 eves koraban a 49. nemet ezrednel lett els? alhadnagy. Mainzban ket evig a mernoki karhoz volt beosztva az irodaba, mint dandarseged. 1835-ben a Coburg huszarezredbe lepett at, mely Szileziaban es Galiciaban allomasozott. Az 1839-40. orszaggy?les felrazta a tiszteket is, es "miutan eltiltattak" a civil-tarsasagtol es a magyar hirlapok es ropiratok megszerzeset?l, Katona Miklos 1840-ben kilepett az osztrak hadseregb?l; K?varvidek tiszteletbeli jegyz?je lett; a videk leveltaraiban buvarkodott. Az 1842. orszaggy?lesen e videket kepviselte; majd mikor Veg Farkast, Bels?-Szolnok megye kepvisel?jet, a konzervativak lemondasra kenyszeritettek, ennek javara lemondott az orszaggy?lesi kovetsegr?l. ^{[ forras? ]} Ett?l fogva mint szolgabiro m?kodott. 1847-ben a reszek visszacsatolasa targyaban baro Wesselenyi Miklos jobb keze volt; a peticioval Pozsonyba ment es azt Kossuthnak atadta. Jellasich beutese utan Pesten jelentkezett es Kossuthot Cegledre kiserte; az ottani nemzet?roket rendezte es a solti jarasba kiserte, majd a 15. honved-zaszloaljhoz neveztek ki parancsnoknak.

Mikor az olahok a banyavarosokat fenyegettek, K?varvidekre kuldtek, ahol agyukat ontetett. Erdelyben a nemzeti folkeles szervezeseben tevekeny reszt vett, melynek kes?bb, mint nemzet?ri ?rnagy elere is allt.

1848. november 25-en, mikor az osztrakok Kolozsvart megszalltak, Desnel taborozott ujoncokbol allo hadseregevel, itt varta be a Karl Urban vezette roman hadakkal egyesult csaszari csapatok tamadasat, de tervuk kudarcot vallott, a csaszariak megfutamitottak ?ket, ezert kenytelenek voltak visszavonulni. Utkozben, november 26?27-e kozott a Nagysomkuton lev? K?varvideki leveltarat is menteni probalta, sajat cserepes k?hazaba Saros-Magyar-Berkeszre szallitotta at. Az ?t Remeteig uldoz? Urban csapataival Katona lakohazat is felgyujtatta, a leveltar benne hamuva egett. Katona Miklos csapataival Szatmarnemetibe vonult vissza.

A magyar kormany kes?bb e miatt hadi torvenyszek el?tt vizsgalatot is inditott ellene, mely a hazaarulas vadja alol folmentette, tovabb szolgalt Bem hadseregeben. A szabadsagharc bukasa utan, 1849. augusztus 22-en ? is kulfoldre emigralt. 1850. februar 20-an Torokorszagba, Kiutahia fele vette utjat. 1851-ben Meszaros Lazarral Franciaorszagban, Jerseyben tartozkodott, majd 1853-ban ugyancsak Meszaros Lazar altabornaggyal Amerikaba ment, ahol egy farmon zoldsegtermelessel kereste kenyeret. Kes?bb 1854-ben visszatert Parizsba , ahol mint ugyved m?kodott, majd 1858-tol Genfben elt, 1865-ben tert vissza hazajaba. Szatmar megye kozponti gyamjava valasztottak, es Nagykarolyban telepedett le. 1879-ben a Pesti Hirlap megjelentette parizsi leveleit is. Kulfoldon szerzett ipari ismereteit kamatoztatva, az ecsedi-lapnal meghonositotta a gyekenykosarak fonasat, folytonosan 50-60 munkast dolgoztatott, ezen arucikknek Franciaorszagban piacot is szerzett. Itt halt meg 1886. augusztus 14-en, eletenek 73. eveben.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Szatmar varmegye . In Magyarorszag varmegyei es varosai: Magyarorszag monografiaja. A magyar korona orszagai tortenetenek, foldrajzi, kepz?m?veszeti, neprajzi, hadugyi es termeszeti viszonyainak, kozm?vel?desi es kozgazdasagi allapotanak encziklopediaja. Szerk. Borovszky Samu . Budapest: Orszagos Monografia Tarsasag. 1908.  
• Nagy Ivan : Magyarorszag csaladai czimerekkel es nemzekrendi tablakkal. Pest: Rath Mor. 1857?1868.  
• A Pallas nagylexikona
• Szinnyei Jozsef : Magyar irok elete es munkai.  
• Dancs Lajos : Toredekek 10 eves emigrationalis elmenyeimb?l (Terebes Azsia E-tar)
• Szegedi 3. Honvedzaszloalj Hagyomany?rz? egyesulet [1] ^{[ halott link ]}

1. ↑ ^{a b c d} Pet?fi Irodalmi Muzeum nevter . (Hozzaferes: 2024. majus 9.)