A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
kasmiri saivizmus
(
devanagari
: ?????? ????????) a
saivizmus
ezoterikus
formaja, amely a
8.
es
11. szazad
kozott terjedt el el az eszak-indiai
Kasmir
regiojaban.
A kasmiri saivizmust egymassal osszefugg?
saiva
es
sakta
iskolak alkotjak: a
kaula
(csaladot erint?), a
krama
(fokozatos haladas) es a
trika
(haromszoros), bar a kifejezes gyakran a legutolso iskolara vonatkozik, amely a legfontosabb, mivel magaba olvasztotta a
kaula
es a
krama
hagyomanyait. A trika iskola irodalmat harom csoportra osztjak:
- Agama-sasztra - a 64
monista
saiva agamaban es a Siva-szutrakban testet oltott kinyilatkoztatott igazsag
- Szpanda-sasztra - a szpandaval (luktetessel) foglalkozo szovegek csoportja
- Pratjabhidnya-sasztra - a korabbi irasok filozofiai rendszerezese, melynek filozofiaja szerint minden dologban fel kell ismerni Sivat
A leghiresebb trika filozofus
Abhinavagupta
volt, akinek a f? m?ve a Tantraloka.
A kasmiri saivizmus szerint az abszolutum
(parama Siva)
, melynel nincs magasabb rend?
(anuttara)
, nem mas mint
Siva
es
Sakti
fenykent
(prakasa)
es tudatkent
(vimarsa)
felfogott egysege.
A megszabadulasnak (
mukti
) vagy a
parama Siva
felismeresenek negy utja van:
- anu upaja
- a kegyelem vagy a sakti alaszallasa
(saktipata)
reven elnyert megszabadulas
- sambhava upaja
- a lelek elmerulese az isteni tudatban
- sakta upaja
- a tiszta gondolatok kialakitasaval elert felebredes
- anava upaja
- a testr?l, a mantrarol es az istensegr?l vegzett meditacio
- Akademiai Kiado: Vilagvallasok → kasmiri saivizmus; 2009
