A kaskaik ( sajat nyelvukon es perzsaul ?????? [qa?q?yi]) egy Iranban el?, torok nyelv? nepcsoport, amely torzsszovetseg (il) formajaban letezett. Klanjai kozott voltak kurd , lur es arab szarmazasuak is. Lelekszamuk 1997 -es adatok szerint 1 500 000 f? volt, tobbseguk Farsz tartomanyban , illetve Kohgiluje es Bujer Ahmad tartomany deli reszen el Siraz , Firuzabad es Gacsszaran kornyeken. Vallasuk az Iranban tobbsegi tizenkettes siita iszlam .

Nevuk eredete [ szerkesztes ]

A kaskai nev eredete bizonytalan. Valoszin?, hogy a torok kaska szobol ered, ami csillagos homloku lovat jelent. Mas elkepzelesek szerint az elnevezes a kacsmak igeb?l szarmazik, melynek jelentese menekulni .

Nyelvuk [ szerkesztes ]

A kaskai nyelv a torok nyelvek delnyugati, oguz csoportjaba tartozik, annak is a deli agaba. Kozeli rokona az afsar , a szonkori es az ajnallu , amelyeket tobbnyire Iranban, illetve az afsart reszben Afganisztanban beszelik. Viszonylag kozel all a kozponti aghoz tartozo azerihez is. A kaskai nyelvet perzsa irassal irjak, szokincsere jelent?sen hatott a perzsa es ? jellemz?en a vallasi kifejezesek teren ? az arab .

Tortenetuk [ szerkesztes ]

A kezdetek [ szerkesztes ]

Bar ?k maguk azt valljak, hogy Timur Lenk oldalan erkeztek, a kaskaik oguz torok ?sei feltehet?en mar a 11. szazadban , a Szeldzsuk-dinasztia altal meginditott nagy nyugati vandorlas idejen erkeztek Iranba , ahol eleinte az eszaknyugati teruleteken es a mai Azerbajdzsanban elhettek. (?si kozpontjuknak egyebkent Ardabilt tekintik.) Hogy innen mikor es miert vandoroltak delre, Farsz tartomany eszaki reszere, az nem ismert. Els? emlitesuk a tersegb?l 1415 -b?l szarmazik. Nagyobb jelent?segre csak a 18. szazad folyaman tettek szert. Ket vezet?juk, Iszmail kan es Haszan kan reszt vett Nadir perzsa sah (1730?1747) keleti hadjarataiban, de valamiert magukra haragitottak az afsarida onkenyurat, aki el?bbit megvakitotta, utobbit pedig sulyosan megcsonkitotta, a kaskaikat pedig Horaszan eszaki reszere telepitette. Csak Karim zand kan engedelyezte szamukra a visszaterest regi teruleteikre, valamikor 1751 ? 1765 kozott, amikor meg Iszfahanban uralkodott. A Karim halalat kovet? tronharcokban az immar Iszmail fia, Dzsan Muhammad kan vezette kaskaik is reszt vettek, akik az Aga Mohammad kan vezette kadzsarok hatalomatvetele el?l a Zagrosz hegyeibe huzodtak ( 1794 ). Ekkoriban jelent?sen megn?tt a befolyasuk es szamuk, mert tobb kurd es lur csoport csatlakozott hozzajuk.

A Kadzsar-kor [ szerkesztes ]

Az immar ilhani titulust visel? kaskai torzsf?k a 19. szazad els? harmadaban jelent?s tekintelyre tettek szert Farszban ? igaz, vezet?ik 1836 -tol kezdve a kozponti kormanyzat tuszaikent eltek Teheranban , illetve Sirazban , mikozben Naszeroddin sah az ellensulyozasukra egy masik szovetseget hozott letre hamsza (ot) neven a kornyekbeli nepekb?l, szinten Siraz kozponttal. A szazad vegere egy gyengekez? ilhani alatt az ehinsegt?l sujtott kaskai torzsszovetseg a felbomlas szelere kerult, es ezrek hagytak el, a letelepedest vagy mas szovetsegeket valasztva. A hanyatlas az 1904 -ben ilhanna valo Eszmail kan Szoulatoddoule idejen allt meg, aki Farsz nagy reszet befolyasa ala vonta, es aktiv szerepl?je volt az 1906 ? 1911 kozti irani alkotmanyos forradalomnak ? ahol a nagypolitika szempontjai helyett a hamsza szovetseg elleni kuzdelem hatarozta meg allaspontjat. Vegul a polgarhaborus helyzett?l megriado britek kenyszeritettek visszavonulasra a kaskaikat. Szoulatoddoule az els? vilaghaboruba is bekapcsolodott: 1918 majusaban a nemet Walther Wassmuss biztatasara megtamadta a helyi brit er?ket, amik azonban szetvertek a szambeli folenyben lev? kaskaikat.

Sikeres kuzdelem az autonomiaert [ szerkesztes ]

Az 1925 -ben tront szerz? Reza Pahlavi sah a kozponti kormanyzat meger?sitese erdekeben parlamenti kepvisel?ve nevezte ki Szoulatoddoulet es fiat, akiket rakenyszeritett, hogy segitsenek a kaskaik lefegyverzeseben, majd bortonbe vetette ?ket. Ez az uj adorendszerrel es a kormanyzati brutalitassal es korrupcioval parosulva szeles kor? lazadashoz vezetett 1929 -ben, aminek eredmenyekeppen nehany honapos harc utan megallapodtak a katonai kormanyzok visszavonasarol, az altalanos amnesztiarol es az ilhani kepvisel?i tisztsegenek visszaadasarol. A sah azonban csak ideiglenesen tett engedmenyeket, mert a kaskaik torzsi hatalmat is meg akarta semmisiteni. 1932 -ben ujra fellazadtak, mindhiaba; vezet?juket a kovetkez? evben bortonben oltek meg. Reza sah ezutan megprobalta letelepulesre kenyszeriteni a nomad kaskaikat a hagyomanyos utvonalaik lezarasaval, amivel csak azt erte el, hogy ehinsegbe es nyomorba taszitotta a pasztornepet.

Reza Pahlavi lemondatasakor Szoulatoddoule fia, Naszer kan megszokott es magat nyilvanitotta ilhaniva. A masodik vilaghaboruban nemetbarat politikat folytatott es szamos nemet ugynokot fogadott kornyezetebe. Leveresukre a perzsa hadsereg indult meg 1943 tavaszan, de tobb megszegyenit? vereseget szenvedtek a kaskaiktol es Bujer Ahmad -i szovetsegeseikt?l. Vegul Teheran ugy allapodott meg a kaskaikkal, hogy autonomiajuk helyreallitasaert es fegyvereik megtartasaert cserebe hely?rsegeket telepithetett tobb telepulesre. Vegul elfogott rokonaiert cserebe Naszer kan kiadta a nemet ugynokoket.

1946 -ban ismet lazadas robbant ki a kaskaik vezetesevel, amit ezuttal a teherani kormanyzat osztonzott. Ahmad Kavam miniszterelnok ugyanis er?s szovjet nyomasnak volt kiteve, es a kommunista Tude part ternyerese ellen az antikommunista Naszer kant kivanta felhasznalni. Utobbi mas torzsi vezet?kkel es vallasi tekintelyekkel szovetkezve megalapitotta a Szadun (?Boldogok”) mozgalmat, amely Farsz udveert harcolt: tobb kepvisel?i helyet, az adok nagyobb reszenek visszaforgatasat es helyi tanacsok megalakitasat kovetelte a kormany lemondasa mellett. 1946 szeptembereben Huzesztantol Kermanig fellazadt a nomad lakossag, erre hivatkozva Kavam atalakitotta kormanyat es teljesitette a Szadun koveteleseit.

Az elkovetkez? negy ev a kaskaik viragkora volt: Naszer kan es harom fivere (a Farszban vele marado Malek Manszur kan, illetve a szovetseg erdekeit Teheranban kepvisel? Hoszrou es Mohammad Hoszajn kan) vezetesevel a torzs szinte teljes autonomiat elvezett. 1953 -ban azonban a negy fiver az amerikai segitseggel megbuktatott miniszterelnok, Mohammad Moszaddeg oldalara allt, ami 1954 -ben szam?zesukhoz es vagyonuk elkobzasahoz vezetett.

A torzsszovetseg vege [ szerkesztes ]

A kormanyzat torekvese a nomadizmus felszamolasara es ellen?rzesere sikerrel jart: 1954 -t?l kezdve kaskaik ezrei koltoztek nagyvarosokba, hogy az iparban helyezkedjenek el munkaskent. Ez a torzsi kotelekek meggyengulesevel es elt?nesevel jart. 1963 -ban Mohammad Reza sah kormanyzata bejelentette a torzsek megsz?neset es vezet?ik el?jogainak eltorleset. A magabiztos kormanyzat meg ahhoz is hozzajarult, hogy Malek Manszur es Mohammad Hoszajn visszaterjen Iranba. A sahot megbuktato 1979 -es irani forradalomban szamos kaskai vett reszt, a negy fiver pedig visszatert Farszba, bar nem torekedtek sajat maguk vagy torzsuk regi poziciojanak visszaszerzesere.

Noha eleinte kivalo viszonyt apoltak Ruhollah Homeinivel , Hoszrou kan 1980 juniusaban tortent letartoztatasa szakitashoz vezetett az uj rezsim es a kaskaik kozott. Firuzabad kornyeken Naszer es Hoszrou mintegy 600 harcossal ket even at ellenallt a Forradalmi Garda tamadasainak. Naszer kan fia halalat kovet?en Irakba emigralt, Hoszrou pedig 1982 juliusaban letette a fegyvert. Hoszrout oktober 8-an felakasztottak Sirazban, Naszer kan pedig kulfoldon halt meg 1984 januarjaban. A nomadizmus visszaszorulasa folyamatosan zajlik a kaskaik koreben.

Forrasok [ szerkesztes ]

http://www.iranicaonline.org/articles/qasqai-tribal-confederacy-i http://www.iranicaonline.org/articles/qasqai-tribal-confederacy-ii-language http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=qxq