Jellegzetes karsztfelszin (
Franciaorszag
,
Gorges de la Cesse Minerve
,
Herault
)
A
karszt
olyan k?zettest, amelyben a
korrozio
es az
erozio
a vizet jol vezet?, viszonylag tagas kavernak, illetve barlangok rendszereit alakitotta ki (tehat a fogalom egyszerre jelol k?zettestet es az ahhoz szorosan kot?d? formaegyuttest). Karsztjelensegek csak a gyenge savakban is oldodo, repedeses vizvezet? k?zetekben alakulnak ki ? ilyen els?sorban a
meszk?
, joval kevesbe a
dolomit
. A porozus vizvezet? k?zetek (peldaul
evaporitok
,
k?sotelepek
) oldasi jelensegeit is karsztosodasnak nevezzuk, de ilyenkor jelz?s osszetetellel (gipszkarszt, sokarszt) erzekeltetjuk, hogy nem meszk? a karsztosodo k?zet.
A karsztok felszini es felszin alatti formakincse egyarant rendkivul jellegzetes, de a felszini formak (a k?zetek
mallasanak
hatasara) csak akkor alakulnak ki, ha a karsztosodo k?zet tenylegesen a felszinre bukkan (ez a
nyilt karszt
). Ha a
karbonatos k?zetekre
mas, nem karsztosodo retegek telepulnek,
fedett karszt
rol beszelunk. A jelent?sen a nyugalmi vizszint alatt, nagy
hidrosztatikus nyomason
kialakult karszt a
melykarszt
.
A tropusi, szubtropusi teruletek sajatos karszttipusai a
kupkarszt
ok es a
k?erd?
k.
A karszt elterjedt nemzetkozi elnevezes, bar egyes nyelveknek sajat szavuk van e tartalomra (peldaul a
kinai
岩溶
janrong
). Nemzetkozileg a
nemet
Karst
szo terjedt el, amely a
szloveniai
(reszben
olasz
)
Kras
(wd)
regio nemet neve. Az olasz nev
Carso
. A karsztkutatas el?szor a vilagon ebben a regioban indult meg. Maga a nev paleoeuropai eredet?, a
latin
elnevezes
Carusardius
volt. A
szloven nyelvben
1177
-t?l mutathato ki a
grast
alak, a
horvat
alak
kras
(
1230
-bol van mar ra adat).
A karsztok morfologiaja
[
szerkesztes
]
Tobor
(dolina), ami kialakulhat oldodassal vagy hatalmas uregek beszakadasaval
A repedeses vizvezet? k?zetek alapvet? jellemz?je, hogy azokba a viz a repedesek menten beszivarog. Ezert az ilyen k?zeteken a felszini vizfolyasok nagyon ritkak; erozios jelensegek csak a k?zettest belsejeben, a nyugalmi karsztvizszinten kialakulo uregrendszerekben (
barlangokban
stb.) figyelhet?k meg. A karsztosodo k?zetek felszinen (vizfolyas hianyaban) csak
korrozios
jelensegek fejl?dnek, mig a kornyez?, nem karsztosodo k?zetek folyamatosan erodalodnak, ezert a karsztosodo k?zettestek gyakran kiemelkednek kornyezetukb?l. A
karsztfennsik
ok felszine viszonylag lapos, azt leginkabb az egymastol tobbe-kevesbe kulonallo oldott felszinformak tagoljak. A fennsik peremei tobbnyire meredek, gyakran tektonikus eredet? letoresek; a fennsikra lehullo viz nagy resze a fennsikot kornyez? (illetve atszel?) volgyekben, karsztforrasokbol lep ujra a felszinre. A meszk?ben aramlo es a karsztforrasokban felszinre lep? viz a
karsztviz
.
Terbeli helyzetuk szerint megkulonboztetjuk a felszini es a felszin alatti karsztformakat. A viz munkajanak jellege szerint megkulonboztetjuk a rombolt (
erozios
es oldott, azaz
korrozios
) formaelemeket az epitett elemekt?l (a vizb?l kicsapodott anyag formakincset?l).
A nyilt karszt ma lathato felszini formait jelent?s reszben az emberi tevekenyseg alakitotta ki. A karsztfennsikokat egykor erd?segek fedtek, vastag talajtakaroval. Az erd?k kivagasa utan azonban a viz lehordta a talajt, amit a gyokerek mar nem tartottak meg, es a tobb karsztvidek nem tudott visszaerd?sulni; ezeken gyakoriak a tobbe-kevesbe kopar felszinek (
karrmez?k
).
Jellegzetes karsztformak:
A nyilt karsztok jellegzetes novenytarsulasai a kulonfele
karsztbokorerd?k
. A deli lejt?kon gyakran
karszterd?k
n?nek.
A Doberdoi-to karsztto
Olaszorszagban
? a felszin alatti viz taplalja es felszini lefolyasa sincs.
A karsztforma altalaban az enyhen
savas
viz es a benne oldodo k?zet, peldaul meszk? vagy dolomit kolcsonhatasanak eredmenyekeppen alakul ki. A kolcsonhatasban jelentektelen szerepet jatszo
szensavat
az es? hozza magaval, beoldva a
legkori
szen-dioxidot
(CO
2
). A talajon atszivargo viz abbol enyhe szerves savakat (
huminsavakat
es
fulvosavakat
) old ki. Ahogy lefele szivarog, ezek a hosszu szenlancu szerves vegyuletek rovidebb lancu szerves savakka toredeznek. A
szulfatos
karsztvizek elemzese kimutatta, hogy a karszt formalasaban a
kensav
es a
ken-hidrogen
egyensulya is szerepet jatszhat.
Az enyhen savas viz oldani kezdi a k?zetfelszint, behatol a repedesekbe es melyedesekbe, az id? multaval melyiti ezeket, igy meg tobb viz tud behatolni es kialakulnak a jellegzetes karsztcsatornak.
Kevesbe gyakori a
gipsz
alapu karszt, amelyben a gipsz alapk?zet oldodasa a meszk? alapjat kepez? kalcium-karbonathoz hasonlo formakat hoz letre. A felszinre kerul?
k?so
telepeknel is kialakul karsztosodas, ami a
Sovideken
,
Parajdon
az europai ritkasagnak min?sul?
sokarsztot
hozta letre.
Magyarorszag nagyobb karsztvidekei
[
szerkesztes
]
Kizarolag jol karsztosodo k?zetekb?l allo hegyvidekunk nincs. Nagyobb, osszefugg? karsztteruletek az alabbi hegyvidekeken vannak:
- Kornyezet- es Termeszetvedelmi Lexikon I. Masodik, atdolgozott, b?vitett kiadas. Akademiai Kiado, Budapest, 2002.
ISBN 963-05-7847-6
p. 564.
- Termeszettudomanyi lexikon III (Gy?K). F?szerk. Erdey-Gruz Tibor. Budapest: Akademiai. 1964?1976. p. 566?567.
- Aradi Maria, Dobos Endre, 2003: Barangolasok a Gomor-Tornai-karszton. Galyasagi Telepulesszovetseg.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]