Baro
Karl von Urban
(
Krakko
,
1802
.
augusztus 31.
?
Brunn
,
1877
.
januar 1.
),
nemetul
:
Karl Freiherr von Urban
osztrak katonatiszt, csaszari-kiralyi altabornagy
(Feldmarschallleutnant).
? volt az els? katonatiszt, aki megtagadta az engedelmesseget az
els? felel?s magyar kormanynak
. Egysegevel reszt vett a honvedsereg ellen folytatott erdelyi harcokban. Osztrak utasitasra, a
?kimeletlenul rendet kell csinalni”
elv alapjan tamogatta az erdelyi magyar lakossagot embertelen modszerekkel, szervezetten gyilkolo es eluldoz? szabadcsapatokat.
A kadetiskolai kikepzes utan belepett az osztrak csaszari hadseregbe. Az
1848-as forradalmi esemenyek
soran ? volt az els? katonatiszt, aki megtagadta az engedelmesseget a
V. Ferdinand
magyar kiraly
altal kinevezett
els? felel?s magyar kormanynak
, es visszautasitotta, hogy feleskudjon az uj magyar alkotmanyra.
1848
.
szeptember 4-en
ezredeskent atvette a
naszodi
17. roman hatar?r-gyalogezred parancsnoksagat,
Puchner
altabornagy, f?hadparancsnok alarendeltsegeben. Egysege
szeptember 18-an
tamadast intezett a
kolozsvari
nemzet?rseg
ellen.
Urban ezredest
Latour hadugyminiszter
szemelyesen igazitotta el az erdelyi csaszari hader? feladatarol. Az utasitas szerint
?kimeletlenul rendet kell csinalni”
el?bb az ezred korzeteben, majd kes?bb egesz
Erdelyben
. Ehhez zavargasokat kell szervezni, a roman jobbagysagot a magyar lakossag ellen kell uszitani. Urban ? Latour utasitasanak szellemeben ? el?szor
Naszodon
lazitotta fel a romanokat a
magyar szabadsagharc
ellen,
1848
.
szeptember 14-en
.
Urban egysegei ? a 17. hatar?r-gyalogezred roman legenysegenek kozrem?kodesevel ?
veres paraszthaborut
ideztek el?
Erdelyben
. E
?hadm?veletek”
soran a csaszari er?k egyuttm?kodtek az
Avram Iancu
es tarsai altal vezetett roman felkel? osztagokkal is.
1848
.
oktober 24-en
Ompolygyep?
hataraban roman felkel?k lemeszaroltak
Zalatna
varos menekul? polgarait. A magyar lakossagot embertelen modszerekkel, szervezetten gyilkolo es eluldoz? olah es moc szabadcsapatok nyomaban
Puchner altabornagy
csaszari csapatai szalltak meg a martalocok altal
?megtisztitott”
teruleteket. Ilyen modon Urban es Puchner csapatai az ev vegere sikeresen elnyomtak a
szekely
nepfelkelest, es
Haromszek
kivetelevel szinte egesz
Erdelyt
ellen?rzesuk ala vontak.
1848
.
december 9-en
Kopec
kozseget a Heydte csaszari kapitany dragonyosai altal fedezett szasz es roman nepfelkel?k felgyujtottak, a szekely lakosokat lemeszaroltak.
A
Honvedelmi Bizottmany
1848
.
november 29-en
Bem Jozsef
vezer?rnagyot az erdelyi hadsereg parancsnokava nevezte ki, vezerkari f?noke
Czetz Janos
ezredes lett. December kozepen Urban es
Jablonsky
csapatai (csaszari ezredek es roman nepfelkel?k) ?
Windisch-Gratz
herceg f?hadparancsnok utasitasa szerint ? az
Alfold
fele vonultak, de Bem
december 23-an
Desnel
megallitotta ?ket,
december 25-en
visszafoglalta Kolozsvart, es megkezdte az Erdely felszabaditasat celzo hadm?veletek sorat.
1848
-
1849
telen Bem csapatai Del-
Erdelyben
tobbszor megutkoztek Urban er?ivel. Urban sorozatos veresegeket szenvedett,
december 29-en
Bethlennel
,
januar 4-en
a
Borgoi-hago
(Pasul Tihu?a)
mellett, ennek kovetkezteben
Bukovina
fele kivonulni kenyszerult Erdelyb?l.
1849
.
januar 8-an
Avram Iancu felkel?i felkoncoltak
Nagyenyed
magyar lakossagat. A Puchnert megsegit? cari csapatok
Nagyszebenbe
es
Brassoba
erkezese utan Urban csapatai ismet betortek Eszak-Erdelybe, es
februar 18-an
Kiralynemetinel
vereseget mertek
Riczko Karoly
honved ezredes csapataira.
Februar 25-en
Borgoprundnal
Urban vereseget szenvedett Bem csapataitol, akik
februar 27-en
Medgyesr?l
kiindulva ismet megtamadtak Urban csapatait, es masodszor is kiszoritottak ?ket
Erdelyb?l
, ismet
Bukovina
fele.
Az
1848?49-es forradalom es szabadsagharcban
folytatott
?eredmenyes”
tevekenysegeert Urbant
1850
-ben vezer?rnaggya
(Generalmajor)
leptettek el?.
1851
-ben osztrak
baroi
(Freiherr)
rangra emeltek, majd
1857
-ben altabornagyi
(Feldmarschallleutnant)
rendfokozatot kapott.
Az
1859
-es
italiai hadjaratban
Urban egy mozgekony hadosztaly parancsnokakent tenykedett. Grof
Gyulai Ferenc
tabornagy,
Lombardia
csaszari helytartoja Urban csapatat kuldte a
Garibaldi
szard felkel? csapatai altal
marcius 23-an
elfoglalt
Varese
varosa ala. Feladata szerint meg kellett akadalyoznia Garibaldi alpesi vadaszainak
(Alpini)
az osztrakok jobbszarnyat fenyeget? tovabbi el?renyomulasat. A haditerv sikere eseten Urban mar Varesenel korulzarta volna Garibaldi csapatait. A
marcius 25-en
Urban megtamadta a varos korul (
San Fermo
korzeteben) vedekez? szard?piemonti csapatokat, de a
marcius 26
-an a
varesei utkozetben
vereseget szenvedett, es visszavonult
Malnate
fele.
Majus 31-en
Urban meglepetesszer? man?verrel visszatert Varesebe. A varosra ? buntetesul Garibaldi katonainak befogadasaert ? 3 millio lira es 3000 marha hadisarcot vetett ki. Mivel ez nem volt behajthato, Urban tuzerseggel lovette a varost, es a lakossagbol tuszokat szedetett. Amikor Garibaldi tudomast szerzett az esemenyekr?l, a varos visszavetelere indult.
Id?kozben a Gyulai altal vezetett osztrak f?er?
junius 4-en
Magentanal
sulyos vereseget szenvedett a
francia
hader?t?l, emiatt Urban hadosztalyat bekerites fenyegette. Veres utovedharcokban csapataival sikerult visszajutnia a
Mincio
folyohoz.
Az
1859
.
junius 24-en
lezajlott
solferinoi csata
idejen Urban altabornagyot a
Veronaban
allomasozo csaszari csapatok f?parancsnokava neveztek ki. Az
1860-as evek
elejen kerult nyugallomanyba.
Az
1867
-es
kiegyezes
utan a magyar sajto firtatni kezdte Urban 1848?49-es erdelyi viselt dolgait. Karl Freiherr von Urban
1877
.
januar 1-jen
Brunnben
ongyilkossagot kovetett el.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
|
|---|
| Uralkodok
| | |
|---|
| Politikusok
| |
|---|
| Tabornagyok
| |
|---|
| Taborszernagyok
| |
|---|
| Gyalogsagi es lovassagi tabornokok
| |
|---|
| Altabornagyok
| |
|---|
| Vezer?rnagyok
| |
|---|
| Szakadar felkel? vezet?k
| |
|---|