| Kargil-haboru
|
 |
| Datum
| 1999
. majus-julius.
|
| Helyszin
| Dzsammu es Kasmir
,
India
|
| Eredmeny
| Dontetlen, helyreallt a
status quo ante bellum
.
|
| Harcolo felek
|
| Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
|
|
| Parancsnokok
|
| Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
|
|
| Hader?k
|
| Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
|
|
| Vesztesegek
|
| Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
|
527 halott
1363 sebesult
1 hadifogoly
| 357 - 453 halott
665 sebesult
8 hadifogoly
|
|
 |
A
Kargil-haboru
egy
1999
-ben lezajlott konfliktus volt
India
es
Pakisztan
kozott, a vitatott
Dzsammu es Kasmir
birtoklasaert. A konfliktus kivalto oka egy hatarincidens volt, melynek soran kasmiri felkel?knek ?alcazott” pakisztani katonak atszivarogtak indiai felsegteruletre es katonai celpontokat tamadtak meg. A konfliktus kezdeti szakaszaban a pakisztani kormany teljes egeszeben a helyi felkel?kre haritotta a felel?sseget, de kes?bb elismerte a pakisztani katonak reszvetelet a harcokban. Az indiai hadsereg es legier? sikeresen megallitotta a pakisztani tamadast es megtisztitotta a teruletet a pakisztani katonaktol. A nemzetkozi kozosseg nyomasara, Pakisztan juliusban visszavonta csapatai maradekat is az indiai felsegteruletr?l, ezzel helyreallt a status quo ante bellum.
Dzsammu es Kasmir indiai es pakisztani ellen?rzes alatt allo teruletei.
Dzsammu es Kasmir
India
es
Pakisztan
1947
-es fuggetlenne valasa ota konfliktus targyat kepezi a ket orszag kozt. A terseg hovatartozasa miatt tort ki 1947-ben az
els? indiai-pakisztani haboru
, mely egy, az
ENSZ
kozvetitesevel elfogadott fegyverszunettel ert veget. Ennek ertelmeben a regiot egy indiai es egy pakisztani ellen?rzes alatt allo teruletre osztottak fel, de ezt a rendezest mindket fel csak ideiglenes allapotnak tekinti. Kasmir hovatartozasa miatt
1965
-ben es
1971
-ben is haboru tort ki a ket fel kozott, melyek azonban a status quo helyreallitasaval vegz?dtek.
Az indiai-pakisztani konfliktusokkal parhuzamosan, Dzsammu es Kasmir indiai ellen?rzes alatt allo teruletein is
gerillahaboru
bontakozott ki a helyi, Pakisztan altal tamogatott felkel? fegyveresek es az indiai hadsereg kozott (a felkeles tartossaganak oka a helyi lakossag nagy aranyu tamogatasa is, mely tobbsegeben muszlim vallasukent, el?nyben reszesitene a pakisztani uralmat). A Kargil-haboru idejen a pakisztani hadvezetes els?sorban a helyi gerilla csapatokra alapozva inditotta meg hadm?veletet Kasmir ellen.
1998
-
1999
telen a pakisztani hadvezetes - felkel?knek alcazva - pakisztani kulonleges m?veleti katonakat kuldott Kasmir indiai ellen?rzes alatt allo teruleteire. A
Badr
fed?nevvel ellatott hadm?velet celja a Kasmir es
Ladak
kozti osszekottetes biztositasa es a - strategiai elhelyezkedes? -
Siachen gleccser
visszafoglalasa lett volna, melyet
1984
-ben foglalt el az indiai hadsereg, a
Meghdoot hadm?velet
kereteben. Masreszt a pakisztani politikai vezetes abban remenykedett, hogy barmilyen incidens a tersegben nemzetkozi problemava teszi a kasmiri kerdest, ezaltal kier?szakolva a hatar-problema miel?bbi rendezeset.
1999 februarjaban a pakisztani hadsereg meger?sitette katonai bazisait a
Himalaja
-hegysegben, de ugyanakkor kisebb bazisokat allitottak fel az indiai oldalon is. Az indiai hadvezetes el?szor majusban fedezte fel a pakisztani bazisok letet, mikor is - helyi pasztorok jelentese alapjan - egy katonai alakulat rajtautest hajtott vegre az egyik pakisztani taboron. Az esetet kovet?en az indiai kormany elrendelte 200 000 katona mozgositasat es Kasmirba kuldeset.
Az indiai szarazfoldi csapatoknak
MiG?21
vadaszrepul?k nyujtottak legitamogatast.
A terep nehezen jarhatosaga miatt, az indiai kormany a mozgositottak kozul csak egy 30 000 f?nyi hader?t juttatott el a konfliktus ovezetbe. A szarazfoldi csapatok tamogatasara az indiai legier?
Safed Sagar
fed?nevvel inditott hadm?veletet, de az indiai repul?k hatekonysaga korlatozott volt a hadszinter jelent?s tengerszint feletti magassaga es a rossz id?jarasi korulmenyek miatt.
Az indiai katonak helyzetet tovabb nehezitette - a hadszinter nehezen jarhatosaga mellett - a pakisztani katonak jo felszereltsege, akik kezi l?fegyverek es
granatvet?k
mellett
aknavet?kkel
, tuzerseggel es legvedelmi fegyverekkel is rendelkeztek (ez utobbi akkor valt nyilvanvalova, mikor a harcok soran lel?ttek egy indiai vadaszrepul?t es egy katonai helikoptert
[1]
). Emellett pakisztani felsegteruletr?l is erte tuzersegi tamadas az indiai allasokat.
Az indiai hadsereg els? tamadasat
Kargil
varos iranyaba inditotta, mely a Kasmirt India bels? teruleteivel osszekot? egyetlen f?utvonal menten fekudt, igy ellen?rzese kulcsfontossagu volt mindket fel szamara. Junius kozepere az indiai csapatok visszafoglaltak a Kargilt korulvev? hegycsucsok tobbseget, de sulyos vesztesegeket szenvedtek.
[2]
A f?utvonal biztositasat kovet?en, az indiai csapatok megkezdtek a pakisztani fegyveresek ellenallasanak felszamolasat es visszaszoritasat a pakisztani felsegteruletre. A pakisztani csapatok a
tololingi csataban
sulyos vereseget szenvedtek, majd kenytelenek voltak feladni az 5140 m magas "Tigris dombot" is, mely legf?bb bazisukat kepezte a haboru folyaman. A sikeres indiai hadm?veletben kulcsfontossagu szerepet jatszott az indiai neheztuzerseg, mely allando t?z alatt tartotta a felderitett pakisztani allasokat, melyeket ezt kovet?en az indiai csapatok frontalisan megrohamoztak (rendszerint a sotetseg leple alatt, mert a magaslatokat uralo pakisztani katonak nappal barmilyen ellenseges mozgast kit?n?en eszleltek volna). Habar a sulyos vesztesegeket okozo frontalis rohamok elkerulhet?ek lettek volna a hegycsucsok blokad ala vonasaval es a Pakisztanon keresztul vezet? utanpotlasi vonalak allando bombazasaval, az indiai hadvezetes nem volt hajlando bevallalni egy, a ket orszag kozotti
totalis haboru
kitoreset.
A konfliktus kitoreset kovet?en a pakisztani kormany - a
CIA
jelentese szerint - nuklearis fegyvereket szallittatott az indiai hatar kozelebe, felkeszulve egy korlatozott nuklearis csapasra India ellen.
[3]
Bill Clinton
amerikai elnok azonban fellepett Pakisztannal szemben es kovetelte, hogy Pakisztan vonja vissza csapatait India teruleter?l. 1999. julius 4-en, egy
Washingtonban
kotott egyezmeny kereteben,
Navaz Sharif
pakisztani miniszterelnok hozzajarult a pakisztani csapatok kivonasahoz. Egyes fuggetlen iszlamista csoportok azonban,
Egyesult Dzsihad Tanacs
neven egysegbe tomorulve, folytattak a harcot az indiai csapatok ellen.
[4]
Az indiai hadsereg julius utolso heteben inditotta meg vegs? tamadasat a pakisztani hatar tersegeben meg harcolo fegyveres csoportok ellen es julius 26-ara a teljes ellenallast sikeresen felszamolta.
Nemzetkozi reakciok
[
szerkesztes
]
Habar Pakisztan kezdetben tagadta katonainak reszvetelet a konfliktusban, s?t a konfliktus kirobbantasaval a "kasmiri szabadsagharcosokat" vadolta meg, mar a kezdetekt?l nyilvanvalova valt a kulfoldi katonai elemz?k szamara is, hogy jol felszerelt es jol kikepzett, regularis pakisztani katonak harcolnak India ellen (termeszetesen akadt nehany kasimiri ellenallo, aki csatlakozott a pakisztani egysegekhez, am ezek szerepe jelentektelen volt a haboruban). Ennek fuggvenyeben, a nemzetkozi kozvelemeny egyertelm?en elitelte a pakisztani agressziot, a nemzetkozi szervezetek kozul az
Europai Unio
es az
ASEAN
is India mellett allt ki. Bill Clinton amerikai elnok egyenesen a Pakisztan es India kozotti beketorekvesek felrugasanak min?sitette a konfliktust, ugyanakkor elismeresben reszesitette az indiai politikai vezetest, amiert visszafogottan reagalt es igy elkerulte egy totalis haboru kitoresenek lehet?seget. Pakisztan hagyomanyos szovetsegese,
Kina
semleges allasfoglalast fogalmazott meg, amennyiben a ket orszag kozti hatarvita bekes rendezesenek szuksegesseget fogalmazta meg.
A Kargil haboru kovetkezteben India es Pakisztan kapcsolata ismet a melypontra kerult. India a haboru kovetkezteben novelte vedelmi kiadasait es megkezdte a hadsereg - els?sorban a legier? - modernizaciojat, valamint megkezdtek a
katonai hirszerz?
szolgalat atszervezeset, amelyet sulyos presztizsveszteseg ert, amiert nem eszlelte a pakisztani beszivargast indiai felsegteruletre. Ugyanakkor India a 2000-es evek elejen szoros diplomaciai kapcsolatot epitett ki az Amerikai Egyesult Allamokkal.
Pakisztant sulyosan erintette a haboru elvesztese. A pakisztani gazdasag a katonai kiadasok miatt az osszeomlas szelere kerult, mely politikai instabilitast es a szels?seges iszlamista mozgalmak meger?sodeset okozta.
1999
. oktober 12-en Pervez Musharraf tabornok katonai puccsal megbuktatta Navaz Sharif kormanyat es sajat magat neveztette ki miniszterelnokke, majd kes?bb allamf?ve.