Hacivat es Karagoz
A
karagoz
egy
torok
arnyjatek
, mely valoszin?leg a 16. szazadban terjedt el az
Oszman Birodalomban
. Eredeter?l megoszlanak a velemenyek. Az arnyjatek ket f?szerepl?je
Karagoz
(?fekete szem”, vagy ?
cigany
”
[1]
), a tanulatlan, am szokimondo es szellemes parasztlegeny, es
Hacivat
[hadzsivat] (vagy Hacivad), a m?velt varoslako, aki
oszman-torokul
is tud verselni. A karagoz-jatekokat regebben f?tereken, kavehazakban jatszottak,
[1]
es az egyik legkedveltebb szorakoztatasi forma volt. A
mozi
es a szinhaz elterjedese ota hatterbe szorult, ma mar joforman csak
Ramadankor
, illetve f?kepp gyerekeknek szant szinhazi el?adasokon, hagyomany?rz? programokon talalkozni vele.
A karagoz-jatek eredete homalyos; valoszin?sithet?, hogy Delkelet-Azsiabol,
Java
kornyeker?l,
egyiptomi
kozvetitessel kerult
Anatoliaba
.
Evlija Cselebi
szerint mar a 14. szazadban is ismertek a szultani udvarokban, masok szerint
I. Szelim
hozatott arnybabozokat udvaraba, miutan 1517-ben meghoditotta Egyiptomot.
[2]
Ezen kivul azonban a torokok a babozast mar joval az arnyjatek anatoliai megjelenese el?tt is ismertek, nagy hagyomannyal rendelkezett. A karagoz-figurak jellegzetes pozai az oszman kori groteszk tancosok pozaira emlekeztetnek.
[3]
A legendak szerint Hacivat es Karagoz el? szemelyek voltak, akik egy
mecset
vagy palota epitesen dolgoztak, es folyton a tobbi munkast szorakoztattak torteneteikkel, ezzel hatraltatva az epitkezest. A szultan felt, hogy lazadasra birjak a munkasokat, ezert kivegeztette ?ket. A munkasok tovabb eltettek torteneteiket es kes?bb ezek az arnyekszinhaz tortenetei lettek.
[2]
Craig Jacobrown karagoz-jateka
Kanadaban
A karagoz-jatek szerepl?i egy-egy nepcsoportot, foglalkozast megjelenit? sztereotipiak. Peldaul, a
zsidok
vagy regisegkeresked?k, vagy uzsorasok, a
lazok
halaszok/hajosok. N?k ritkan szerepelnek, akkor is jobbara kisebb szerepeket kapnak (pl. Karagoz es Hacivat felesegei, tancosn?k, boszorkanyok, pletykas oregasszonyok, szolgalolanyok). Szerepelnek meg valamilyen testi vagy szellemi fogyatekossaggal rendelkez? figurak is, peldaul torpek vagy
opiumfugg?
puposak.
[4]
Hacivat es Karagoz eles ellentetei egymasnak. Hacivat m?velt, jartas az
oszman-torok irodalomban
, nyelvi fordulatokkal, kolt?i kepekkel szinezett, szinte mar-mar verses formaban beszel. Karagoz az egyszer? nep fia, szegeny, de nagyravagyo, kuls?re a
romakhoz
hasonlit: kerek fej, sotet b?r, nagy, fekete szemek (
kara goz
jelentese fekete szem), nagy, fekete szakall, kopasz fejtet?. Jol felvagtak a nyelvet, Hacivat minden bolcselkedesere, fennkolt koltemenyere, enciklopedikus tudasara riposztolni tud. Hacivat megfontolt, el?bb gondolkodik, es aztan cselekszik - ha cselekszik egyaltalan. Karagoz ebben es az ellentete, impulziv, harsany, energikus. Hacivat koztiszteletnek orvend, tanacsait szivesen veszik, s?t kerik. Karagozt egyaltalan nem kedvelik, csufoljak, megverik, izlestelen trefaknak, megalaztatasoknak teszik ki.
A n?i karakterek szinte kivetel nelkul zsembes, intrikara hajlamos, pletykas asszonyok. Karagoz felesege peldaul folyton panaszkodik, hogy az ura nem tudja eltartani, nem tudja oltoztetni. Mivel a babozok szinte mindig ferfiak, a n?i hangokat is ?k kolcsonzik. A n?i babok hagyomanyos torok oltozeket viselnek, hosszu fatyollal, mely eltakarja a szajat es a homlokot, de annyira attetsz?, hogy tisztan kivehet?ek maradnak az arcvonasok. A kurtizanokat gyakran felmeztelenul abrazoljak.
[4]
Azon keves szerepl?k egyike, akit rendkivul pozitiv fenyben tuntetnek fel, nem gunyolodnak rajta, nem ironikus, vagy szarkasztikus modon abrazoljak, mint a szerepl?k tobbseget. Altalaban fiatal nemesember, aki vagy egy kurtizanba, vagy egy nemesi csalad leanyaba szerelmes. Elegans, kifinomult, folyton holgyek tarsasagat keresi. M?velt
isztambuli
akcentussal beszel. Europai modon oltozkodik.
Opiumfugg?
, pupos, folyton a helyi kavehazban mulatja az id?t, legtobbszor hevereszik es pipazik. M?velten beszel, akarcsak Hacivat, de beszelgetes kozben folyton elalszik es horkol. A bolhabol is elefantot csinal.
Torpe, beszedhibas, aki az
r
es az
sz
helyett
j
-t ejt. Folyton ismetli onmagat, ami hamar kifarasztja a tobbi szerepl?t. Karagoz gyakran elveri, mert csak igy lehet megszabadulni t?le.
Fegyverekkel jar-kel, es mindenkit megfenyeget, am veszelytelen, csak a szaja jar. Gyakran
jandarma
(csend?r) vagy helyi eloljaro, aki a ?torvenyt vigyazza”, am maga is gyakran megszegi azt (peldaul kurtizanokkal enyeleg). A hatosagok parodiaja.
Anatoliai
favago, nagyon magas es testes (a legmagasabb bab). Durvan beszel, gyakran karomkodik es nem erti, ami a varosban tortenik. Magassagat kifigurazva Karagoz gyakran letrara maszva ordit a fulebe. Alapvet?en hatalmas a szive, es folyton a falujaban hagyott kedveser?l mesel.
- Kulonboz? nemzetisegek kepvisel?i
A karagoz-jatekokban gyakran szerepelnek kulonfele nemzetisegek kepvisel?i, sztereotipiak szerint. A
lazok
szinte mindig hajosok, er?s
fekete-tengeri regiobeli
akcentussal. Szeretnek beszelni. A
Rumelili
balkani
bevandorlo, nagyon lassan beszel, altalaban birkozo. A
kurdok
altalaban ejjeli?rok, es gyakran
kurd
szavakat is hasznalnak. A
perzsak
altalaban textilkeresked?k, az
arabok
utazok. Az
albanok
udit?ital-arusok vagy kerteszek, allatkeresked?k. A
gorogok
vagy a
Frenk
nev? szerepl?k altalaban m?velt kulfoldiek, orvosok, az europai kozepreteg megtestesit?i. Gorog vagy francia szavakat hasznalnak, es nem tudnak rendesen torokul. Az
ormenyek
intez?k vagy pincerek, mindig nagyon komolynak es elhivatottnak t?nnek es nincs humorerzekuk. A
zsidok
kapzsi uzsorasok vagy regisegkeresked?k.
Gyerekek karagoz-el?adason
A karagoz-jatek tortenetei sokret?ek, altalaban generaciorol generaciora orokl?dnek, de nincs pontosan megirt forgatokonyv, csak egy nagy vonalakban vazolt tortenet, amit aztan a babozo a sajat kedve vagy a kozonseg reakcioi szerint alakithat - ennek megfelel?en az el?adasokon nagy szerepet kap az improvizacio.
[6]
A tortenetek joreszt valamely szituacio vagy szokas, esetleg foglalkozas parodiai, igy peldaul van olyan tortenet, ahol a
szunnet
(korulmeteles) szokasat figurazzak ki;
A bolondok haza
cim? tortenetben a gorog vagy kulfoldi orvost, aki sajat maga bolondabb, mint az apoltjai; egy masik tortenetben az
olajbirkozokat
parodizaljak. Karagoz es Hacivat sokszor uzleti partnerek a tortenetekben, egyutt vallalkoznak - es legtobbszor el is buknak. Mas tortenetekben Karagoz intrikusok koze kerul, vagy nagy bajba: peldaul megprobal megvedeni egy holgyet, majd szembe kell neznie annak megannyi imadojaval. Maskor Hacivattal egyutt ifju szerelmesek utjat egyengetik, akiknek szerelmet ellenzik a szul?k. Egyes tortenetek nagy kozossegi esemenyeket olelnek fel, mint amilyen peldaul az eskuv?.
[6]
1924 es 1963 kozott Helmut Ritter nemetul es torokul szamos karagoz-tortenetet jegyzett fel, melyet harom kotetben adott ki. A torteneteket a babozok diktaltak le, am ezek sem pontos leirasok, az el?adasok improvizativ jellege miatt. Az
ankarai
kozponti konyvtarban videoszalagra rogzitve megtekinthet? nehany regebbi el?adas.
[6]
A tortenetek altalaban egy bevezet?b?l
(mukaddime)
, parbeszedb?l
(muhavere)
es f? cselekmenyb?l
(fasil)
allnak. A bevezet? el?tt egy ideig egyfajta bevezet? kep
(gostermenlik)
lathato a vasznon, ami egy hagyomanyos sip, a
nareke
hangjara t?nik el, jelezve az el?adas kezdetet. A bevezet?ben leggyakrabban Hacivat jelenik meg el?szor, aki vagy imat mond, vagy verset szaval, es azon elmelkedik, hogy miert nincs senki, akivel arabul vagy perzsaul ertekezhetne. Kozben a vaszon masik oldalan megjelenik Karagoz feje, aki kukucskalva lesi Hacivat monolugjat, majd mikor elunja, megjelenik a szinen es a ket szerepl? altalaban jol osszevesz es verekszik. Ezt koveti a parbeszed, ami Hacivat es Karagoz szellemes szoparbaja. Ezt kovet?en indul el a cselekmeny. Az ilyen jelleg? felepites is valtozhat, hiszen az el?adasokban nagy szerepet kap az improvizacio, vannak azonban olyan elemei vagy parbeszedei az egyes torteneteknek, amiket a babozo valtozatlanul hagy.
[7]
Craig Jacobrown karagoz-babozo egy
kanadai
el?adason
Az arnyjatekhoz egy keretre feszitett, attetsz?, feher anyagra van szukseg, lehet?seg szerint jo min?seg?
egyiptomi
pamutra vagy
muszlinra
. A vaszon (torokul
ayna
, ?turkor”) meretei regebben 2x2,5 meter voltak, ma mar 1x1,6 meteres anyagot hasznalnak. A babozo (torokul
hayali
, ?alomteremt?”, vagy
karagozcu
) a vaszon mogott tartja a palcikakra helyezett babokat. A vasznat hatulrol egy
olajmecses
vilagitja meg. A feny nem csak a vasznon, de az attetsz? anyagbol keszult babokon is atsz?r?dik, kivetitve a szineiket a vaszonra. A babokat tarto rud vizszintes szoget zar be a babbal (mas kulturak arnyjatekaiban altalaban fugg?legesen kapcsolodik a tartorud a babhoz). A babozot ket masik eszkoz segiti, mivel egyszerre csak ket figurat tud a vasznon megjeleniteni. Egy Y alaku rud (az un. ?babfa”) segitsegevel tobb babot is rogziteni tud. Egy masik, forgo eszkoz segitsegevel pedig konnyebben tudja kezelni azt a babot, amelynek a tortenet soran esetlegesen ?meg kell fordulnia” a vasznon ? a hagyomanyos, vizszintes tartorud ezt nem tenne lehet?ve.
[8]
A babok ketdimenzios, lapos, szines anyagbol keszult figurak. Hagyomanyosan kikeszitett allatb?rb?l, leginkabb
teveb?rb?l
keszulnek. A b?rt addig kezelik, szaritjak es nyujtjak, amig szinte attetsz?ve nem valik. Az alakokat megadott minta alapjan vagjak ki egy specialisan erre kialakitott, hajlitott kessel, a
nevregan
nal. A b?rt ezutan termeszetes novenyi festekekkel (vilagoskek, sotetkek, lila, zold, olajzold, voros, terrakotta, barna es sarga) szinezik. A figurak altalaban ket reszb?l tev?dnek ossze, melyeket belhurral vagy b?rszijjal kotnek ossze, a bab hatan pedig a rud szamara b?rb?l keszitenek tartotokot. Vannak szerepl?k, melyeket ket ruddal mozgatnak, hogy tobbfele mozgasfajtara is kepesek legyenek, ilyen Karagoz is, akinek peldaul ?lerughato” a fejfed?je (? az a szerepl?, akit gyakran elvernek). A babok magassaga 24 es 35 centimeter kozott valtozik, atlagosan 30-32 centimeter magasak. Vannak ennel kisebb figorak is, peldaul egy
torpe
, illetve egy nagyon magas szerepl?, Baba Himmet, 57 centimeteres babbal.
[8]
A torok karagoz-jatek szinte elkepzelhetetlen zenei kiseret nelkul, a szerepl?k maguk is gyakran enekelnek. A m?faj valtozatos, mar az oszman korban is sokfele zenevel kisertek a jatekot: torok, ormeny, gorog,
trakiai
,
balkani
nepdalokkal, ciganyzenevel, klasszikus oszman zenevel, de akar
operaariakkal
vagy nyugati komolyzenevel is. Vannak zeneszerz?k, akik kifejezetten karagoz-jatekokhoz komponaltak zenet.
[9]
Hacivat es Karagoz szobrai
Isztambul
Buyukcekmece
korzeteben
A karagoz a torok m?veszetekben is jelen van,
Buyukcekmece
egyik parkjaban peldaul ket embermagassagu Hacivat es Karagoz szobor all. Az arnyjatek ihlette a
Hacivat Karagoz neden olduruldu?
(Miert oltek meg Hacivatot es Karagozt?) cim? 2006-os nagyjatekfilmet, melynek egyik f?szerepl?je
?ebnem Donmez
. A film a ket f?szerepl?hoz kapcsolodo legendat filmesiti meg.
[10]
Bursa
varosaban 2007-ben Karagoz Muzeumot hoztak letre, ahol nem csak az arnyjatekhoz kapcsolodo eszkozoket lehet megtekinteni, de akar a babkeszitest is meg lehet tanulni.
[11]
A karagoz-jatekok el?adasain hasznalt zenekb?l tobb valogatas is kaphato.
A Karagoz egy szinpadi adaptaciojat
Kazimir Karoly
rendezeseben bemutattak Magyarorszagon 1973-ban a Korszinhazban es a Thalia Szinhazban.
Szabo Gyula
,
Drahota Andrea
,
Ratonyi Robert
,
Polonyi Gyongyi
,
Hamori Ildiko
, ... alakitottak a f?bb szerepeket.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]