A
Kara-tenger
a
Jeges-tenger
egyik
peremtengere
, Nyugat-Sziberiatol eszakra,
Oroszorszag
Novaja Zemlja
(Uj-fold-) es
Szevernaja Zemlja
(Eszaki-fold-) nev? szigetei kozott.
Fekvese, foldrajzi helyzete
[
szerkesztes
]
Terulete: 883 000 km² (a szigetekkel egyutt 893 000 km²), viztomege 98 000 km³ (104 km³).
Kozepes melysege 111 m (118 m), legnagyobb melysege: 620 m (a Szent Anna-katlanban).
Nyugaton a Vajgacs-sziget es a Novaja Zemlja keleti partvideke hatarolja, a
Barents-tengerrel
pedig a Jugorszkij-sar es a Kara-szoros koti ossze. Eszaknyugaton nyilt vizen a Barents-tengerrel erintkezik, eszakon az oceanba megy at. Keleti hatara a Szevernaja Zemlja-szigetcsoport es a
Tajmir-felsziget
, a
Laptyev-tengerrel
pedig a Vilkickij-es a Sokalszkij-szoros koti ossze.
Legnagyobb resze a sekely
kontinentalis talapzaton
fekszik, a Kozponti-Kara-plato csupan 50-100 m mely. Melyebb reszei: nyugaton a Novaja Zemlja (Uj-fold-szigetek) keleti partjai menten huzodo tekn?, valamint a messzi eszakon talalhato Szvjataja Anna- (Szent Anna-) katlan (legnagyobb melysege 620 m) es Voronyin-katlan (legnagyobb melysege 420 m).
Partvideke rendkivul tagolt. Partjainak hosszat a szarazfoldbe melyen benyulo oblok a tobbszorosere novelik. A legnagyobb oblok (nyugatrol kelet fele haladva):
- Bajdarata-obol
- Ob-obol
es az ide nyilo Taz-obol
- Gidai-obol
- Jenyiszej-obol
A partok kozeleben fekv?, a szarazfoldt?l egykor levalt szigetek kozul a jelent?sebbek:
- Belij- (Feher-) sziget ? a Jamal-felszigett?l eszakra
- Sokalszkij-sziget ? a Gidai-felsziget eszaki csucsanal
- Szibirjakov-sziget ? a Jenyiszej-obol kijaratanal
- Vilkickij-sziget
- Russzkij- (Orosz-) sziget ? keleten, a Tajmir-felszigett?l eszakra
- A szarazfoldt?l tavoli, eszaki reszek viszonylag nagyobb szigetei: a Vize-, a
Smidt-
es az Usakov-sziget.
A Kara-tenger vizgy?jt? terulete hatalmas. Ide tartozik tobbek kozott az
Ob
(vele az
Irtis
) es a
Jenyiszej
(vele az
Angara
es a
Bajkal-to
) vizgy?jt? terulete is. A tengerbe, illetve obleibe oml? legnagyobb folyok: az
Ob
, a
Jenyiszej
, a
Taz
, a
Pur
, a
Nadim
, a
Pjaszina
,
Messzojaha
,
Juribej (Jamal-felsziget)
,
Juribej (Gidai-felsziget)
.
Eghajlat, vizh?fok, sotartalom
[
szerkesztes
]
A Kara-tenger nyugati ?szomszedjanal”, a Barents-tengernel joval hidegebb. Ide mar nem er el a
Golf-aramlat
jotekony hatasa. Hosszu es kemeny a tel, keleten joval hidegebb, mint nyugaton. A jegkepz?des eszakon mar szeptemberben, delen oktoberben kezd?dik. Eszakon a tenger az ?szi-teli id?szakban teljesen befagy, ott a jeg a rovid nyaron sem olvad el teljesen.
A
parti jeg
mozdulatlan; evente frissen kepz?dik es evente elolvad. Beljebb a tengeren tobb eves
sarki jegtablak
usznak, es az er?s eszaki szel hatalmas
jeghegyek
et sodor.
A legmelegebb nyari honapokban a jegmentes reszek feluleten a viz h?merseklete 3?6 °C, a jeg alatt azonban alig tobb 0 °C-nal. A partoknal, ahova nyaron a folyokrol sok edesviz erkezik, gyorsabb az olvadas, a viz 6?12 °C ?ig is felmelegszik. A
viz sotartalma
a folyotorkolatok kozeleben csak nehany ezrelek; eszak fele fokozatosan eleri a "normalis" 32?35 ezreleket.
Az arapaly merteke nem jelent?s, csak 50?80 cm, az Ob-obolben meghaladja az egy metert; telen a jeg miatt a dagaly ennel kisebb.
Gazdasagi hasznositas
[
szerkesztes
]
Gazdasagi vonatkozasban a Jeges-tenger oroszorszagi peremtengerein, igy a Kara-tengeren is nagy jelent?seg? a teherforgalom. Tobbek kozott k?olaj- es foldgaz kitermelesehez szukseges berendezeseket szallitanak a
Jamal-felszigetre
es az eszaki korzetek ellatasat is reszben vizi uton biztositjak. A legfontosabb tengerparti kikot?:
Dickson
; jelent?s az Ob-obol nyugati partjan kiepult
Novij Port
is. Hajozasi szempontbol a Kara-tengerbe oml? folyok kozul az Ob es a Jenyiszej mellett meg a Pjaszina- es a Tajmira-folyo jelent?s szerepe emlithet?.
A kontinentalis talapzat alatt hatalmas foldgazvagyon rejt?zik. Kitermelese a tavolabbi id?ben varhato.
- Szekely Andras.
Szovjetunio, I. kotet. Termeszetfoldrajz
. Budapest: Gondolat Kiado, 130. o.. 963 280 303 5 I. kotet (1978)
- A. D. Dobrovolszkij, B. SZ. Zalogin.
Morja SZSZSZR
(orosz nyelven). Moszkvai Egyetemi Kiado (1982). Hozzaferes ideje: 2011. julius 10.
- Karszkoje more
(orosz nyelven), 1995 (Hozzaferes: 2011. julius 10.)