A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
kalmuk abece
a
kalmuk nyelv
irasara hasznalatos.
A nyelvet eredetileg a
XIII. szazadtol
az
ujgur-mongol irassal
jegyeztek le, amit
1648
-ban a
Zaja Pandit
nev? buddhista szerzetes atdolgozott es elnevezte
tod bicsignek
(halha mongolul: Тод бичиг, ?
vilagos iras
”). Ezt az irast
1924
-ben a ma is hasznalt
cirill irassal
csereltek le.
[1]
Ezzel szemben a
Kinaban
el? kalmukok meg ma is a
todo bicsiget
hasznaljak.
A kalmuk abece es atirasai
[
szerkesztes
]
| nagybet?
|
kisbet?
|
ISO 9
[2]
|
KNAB
[3]
|
ALA/LC
[4]
|
WWS
[5]
|
IPA
|
a bet? neve
|
| А
|
а
|
a
|
a
|
a
|
a
|
[a]
|
а
|
| ?
|
?
|
a?
|
a
|
?
|
a
|
[æ]
|
?
|
| Б
|
б
|
b
|
b
|
b
|
b
|
[b]
|
бэ
|
| В
|
в
|
v
|
v
|
v
|
w
|
[w]
[6]
|
вэ
|
| Г
|
г
|
g
|
g
|
g
|
g
|
[g]
|
гэ
|
| ?
|
?
|
?
|
?
|
?
|
?
[7]
|
[?]
|
?а
|
| Д
|
д
|
d
|
d
|
d
|
d
|
[d]
|
дэ
|
| Е
|
е
|
e
|
e, je
[8]
|
e
|
e, ye
[9]
|
[?]/[j?]
|
е
|
| Ё
[10]
|
ё
|
e
|
e
|
e
|
-
|
[?]/[j?]
|
ё
|
| Ж
|
ж
|
?
|
?
|
zh
|
?
[11]
|
[?]
|
жэ
|
| ?
|
?
|
??
|
d?
|
j
|
?
|
[d??]
|
?э
|
| З
[10]
|
з
|
z
|
z
|
z
|
z
|
[z]
|
зэ
|
| И
|
и
|
i
|
i
|
i
|
i
|
[i]
|
и
|
| Й
|
й
|
j
|
j
|
?
|
y
|
[j]
|
й
[12]
|
| К
|
к
|
k
|
k
|
k
|
k
|
[k]
|
ка
|
| Л
|
л
|
l
|
l
|
l
|
l
|
[l]
|
эл
|
| М
|
м
|
m
|
m
|
m
|
m
|
[m]
|
эм
|
| Н
|
н
|
n
|
n
|
n
|
n
|
[n]
|
эн
|
| ?
|
?
|
?
|
ŋ
|
ng
|
ng
|
[ŋ]
|
э?
|
| О
|
о
|
o
|
o
|
o
|
o
|
[?]
|
о
|
| ?
|
?
|
o
|
o
|
?
|
o
|
[œ]
|
?
|
| П
|
п
|
p
|
?
|
p
|
?
|
[p]
|
пэ
|
| Р
|
р
|
r
|
r
|
r
|
r
|
[r]
|
эр
|
| С
|
с
|
s
|
s
|
s
|
s
|
[s]
|
эс
|
| Т
|
т
|
t
|
t
|
t
|
t
|
[t]
|
тэ
|
| У
|
у
|
u
|
u
|
u
|
u
|
[u]
|
у
|
| ?
|
?
|
u
|
u
|
u?
|
u
|
[y]
|
?
|
| Ф
[10]
|
ф
|
f
|
f
|
f
|
-
|
[f]
|
эф
|
| Х
|
х
|
h
|
h
|
kh
|
x
[13]
|
[x]
|
ха
|
| Ц
|
ц
|
c
|
c
|
ts
|
c
[14]
|
[t?s]
|
цэ
|
| Ч
|
ч
|
?
|
?
|
ch
|
?
[15]
|
[t??]
|
чэ
|
| Ш
|
ш
|
?
|
?
|
sh
|
?
[16]
|
[?]
|
ша
|
| Щ
[10]
|
щ
|
?
|
??
|
shch
|
-
|
[?t?]
|
ща
|
| Ъ
[10]
|
ъ
|
"
|
"
|
"
|
-
|
-
|
твёрдый знак
|
| Ы
[10]
|
ы
|
y
|
y
|
y
|
-
|
[?]
|
еры
|
| Ь
[10]
|
ь
|
'
|
', j
[17]
|
'
|
'
|
[?]
|
мягкий знак
|
| Э
|
э
|
e
|
e, e
[18]
|
?
|
e
|
[?]
|
э
|
| Ю
|
ю
|
u
|
ju
|
iu
|
yu
|
[ju]
|
ю
|
| Я
|
я
|
a
|
ja
|
ia
|
ya
|
[ja]
|
я
|
A hosszu maganhangzokat az iras kett?s bet?kkel jeloli:
аа, ??, ее, ии, оо, ??, уу, ??
.
A kalmuk nyelvben van egy un. redukalt hang is, melyet azonban az iraskep nem rogzit, igy az atiras sem tartalmazza. Altalaban ez a hang a massalhangzo-torlodasok feloldasakent hasznalatos, es altalaban egy gyenge [?]-nek, vagy [?]-nek hangzik, pl.:
хар?лдл?н
, melynek atirasai:
har?ldl?n - har?ldl?n - khar?ldl?n - xar?ldl?n
, kiejtese: [xar?
?
ld
?
l?
?
n].
- ↑
National Bibliography of Kalmykiia
(angol nyelven). University of Illinois. (Hozzaferes: 2022. junius 23.) ?[...] and until 1924, on the Clear Script (Bichig, related to the Mongolic script).”
- ↑
ISO 9:1995,
International Organization for Standardization
, 1995
- ↑
Kohanimeandmebaas
, 2003?04?20
- ↑
America Library Association & Library of Congress
, Washington, 1997
- ↑
Thee World’s Writing Systems. Peter T. Daniels & William Bright (eds.). New York, 1996.
- ↑
Orosz eredet? szavakban [v]
- ↑
Nyomdatechnikai okokbol helyettesithet?
gh
-val
- ↑
Szo elejen, maganhangzo utan, valamint
й, ъ
es
ь
utan
je
, maskor
e
- ↑
Szo elejen
ye
, maskor
e
- ↑
a
b
c
d
e
f
g
Csak idegen eredet? szavakban fordul el?.
- ↑
Nyomdatechnikai okokbol helyettesithet?
zh
-val
- ↑
Kiejtese [j
?
]
- ↑
Hasznalhato helyette a
kh
is
- ↑
Hasznalhato helyette a
ts
is
- ↑
Hasznalhato helyette a
ch
is
- ↑
Hasznalhato helyette a
sh
is
- ↑
д, л, н, т
utan
j
, maskor
'
- ↑
Szo elejen, maganhangzo utan, valamint
й, ъ
es
ь
utan
e
, maskor
e
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
