Masodik felesege, Romer Zsuzsanna
Kakas Istvan
(
Kolozsvar
,
1565
.
[1]
?
1603
.
oktober 25.
) erdelyi diplomata es keleti utazo.
Szulei Kakas Andras el?kel?
kolozsvari
nemes polgar,
Janos Zsigmond
erdelyi fejedelem kamarasa es Larlay Anna voltak. 1575-t?l a
becsi
,
1582
?
1585
kozott a
paduai
es
bolognai
egyetemen tanult. Els? felesege
Wolphard Istvan
ozvegye, Barat Zsofia volt, aki 1594-ben hunyt el. Masodik felesege, Romer Zsuzsanna,
Maria Krisztina fejedelemasszonynak
az udvarholgye volt.
[1]
Kakas Istvan
Bathory Zsigmond
fejedelem kedvelt hive es nejenek, Maria Krisztina osztrak f?hercegn?nek titkarakent az
1590-es evekben
szerepelt Erdely torteneteben, mint fejedelmi titkar es kulfoldi kovetsegekben jaro ugyes diplomata. Kolcsonoket adott a fejedelemnek es a csaszari biztosoknak. Amikor a fejedelem vagy fejedelemasszony Kolozsvarott id?zott, tobbnyire az ?
piaci hazukban
szalltak meg.
Bathory Zsigmond uralkodasa utan az uj fejedelem,
Bathory Andras
szolgalataba lepett, aki ?t titkarjava tette es kozbenjaroul kerte fel a
Maria Krisztina f?hercegn?vel
ohajtott hazassaga intezesere. Ezutan nemsokara a
lengyel kiralyhoz
kuldte kovetsegbe
Banffi Gyorgygyel
egyutt.
Krakkobol
valo visszaterte utan
1599
. szeptember 14-en
Rudolf csaszarhoz
kuldte
Pragaba
, hogy kibekitse a csaszart az ? erdelyi fejedelemsegevel. A csaszar Kakast csak november 15-en kuldte vissza
Pilsenb?l
, miutan
II. Mihaly havasalfoldi fejedelem
Erdelyt elfoglalta. Az 1600. ev telen ismet kovetsegben jart a csaszarnal, hazaterte el?tt betert
Grazba
Maria Krisztina f?hercegn?hoz, aki meghagyta neki, hogy feleseget rovid id? alatt
Tirolba
kiserje. Ugyanezen ev nyaran utra is kelt Kolozsvarrol Tirol fele s nejet
Botzenbe
kiserte. Ez alatt birtokaitol (harom adomentes hazatol) Mihaly es a kolozsvari tanacs jogtalanul megfosztottak, ezek visszaszerzeset vegre kieszkozolte Rudolf csaszarnal. 1601. februar 1-jen
Giorgio Basta
es az erdelyi rendek orszaggy?lesi tanacsa minden javainak visszaadasat rendeltek el, Kakas azonban eladta kolozsvari birtokait es Botzenben telepedett meg.
Innen hivatta
1602
-ben II. Rudolf csaszar pragai udvaraba, hogy egy nagy fontossagu s veszelyes kovetseget bizzon rea, a
I. Abbasz perzsa sahhoz
, a torok ellen kotend? ved- es dacszovetseg megkotesere. 1602. augusztus 27-en indult Pragabol perzsiai kovetsegebe,
Szilezian
,
Lengyelorszagon
,
Litvanian
keresztul
Oroszorszag
fele. Oktober 15-en lepte at az orosz hatart es november 9-en ert
Moszkvaba
, december 23-an
Kazanyba
, ahol a telet toltotte. A
Volga
jegenek felolvadasa utan, 1603. majus 11-en indult a
Kaszpi-tenger
fele.
Asztrahanban
ket honapig kellett varnia a hajok elkeszulesere. Julius 22-en szalltak tengerre es augusztus 8-an kotottek ki Perzsia partjan Lenkovan varosaban. Tiz hetig kellett itt id?zniuk, amig a persa sahhoz
Iszfahanba
kuldott hirnokuk visszaerkezett. Azalatt a tenger vizet?l mindnyajan megbetegedtek es Kakast mar hordagyon vittek Perzsia belseje fele. De a tengert?l csak ket merfoldnyire fekv?
Lahidzsanban
1603. oktober 25-en meghalt es szallasuk kertjeben egy fa alatt temettek el. Vegrendeleteben mindenet felesegenek hagyta. A kovetseget az ? utasitasa szerint titkara
Tectander Gyorgy
es kiserete folytatta es vegezte el. 1603. december 14-en indultak vissza es sok viszontagsag utan 1604 ?szen ertek Pragaba.
- Iter Persiovm, Kurtze, doch auszfuhrliche vnd warhafftige beschreibung der Persianischen Reisz: Welche auff der Rom: Kay: May: aller gnedig. Befelch, im Jahr Christi 1602. Von dem Edlen und Gestrengen Herren Stephano Kakasch von Zalonkemeny, vornehmen Siebenburgischen vom Adel, angefangen: Vnd alsz derselbig vnterwegen zu Lantzen in Medier Land todes verschieden: von seinem Reiszbefeherten Georgio Tectandro von der Jabel vollends continuiret vnd verrichtet worden. Beyneben fleissigen verzeichnisz aller gedenckwurdigen sachen, welche jhnen, so wol vnter wegen, in Polen, Littaw, Reussen, Moscaw, Tarterey, Cassaner vnd Astarcaner Land, vnd auff dem Caspischen Meer … Alsz auch in Persien, vnd Armenien … hin vnd wider begegnet vn zugestanden: Wie solches durch obgemelten Herrn Georgen Tectander von der Jabel, zu seiner nach Prag wiederkunfft auffs Pappier gebracht, vnd hochstgedachter jhrer Kays. May. Anno 1605. den. 8. Jan. unterthenigst ist vbergeben worden. Nu mit fleisz vbersehen, vnd in Druck verfertiget, auch mit schonen Kupfferstucken gezieret. 1609. Gedruckt zu Altenburg in Meissen. (Jegyzetei es utasitasai szerint titkara adta ki, ujabb kiadasa ugyanott, 1610., mely teljesen megfelel az el?bbeni kiadasnak. Ismertetesei:
Hormayr
, Archiv 1819. 11. sz., Kulfold 1879. 156. 1. Moller. Francziaul:
Scheffer
Ch. forditasaban, a parizsi nemzeti konyvtarban lev? eredeti keziratbol, Parizs 1877. Ism. Foldrajzi Kozlemenyek 1879. 161-171.
Er?di
B.
[2]
es a
Budapesti Szemle
XLV. 1886. Magyarul
Szamota Istvantol
, de csak az europai resz: A regi magyar utazok Europaban 1532-1770. Temesvar, 1892. (
Szabo Ferenc
, Tort. nep- es foldrajzi Konyvtaraban.)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]