A
kuls? elvalasztasu
(exokrin)
mirigyek
az altaluk termelt valadekot, vagy kozvetlenul a kulvilagba (a
b?r
mirigyei), vagy valamelyik olyan bels? uregrendszerbe (pl.
gyomor
-
bel
csatorna) uritik, amelyek termeszetes kapcsolatban allnak a kulvilaggal.
A mirigyszekrecio sejtszint? mechanizmusanak vazlatos kepe. Az endoplazmatikus halozat (retikulum) (narancsszin) elvalaszto m?kodese a Golgi apparatus (piros) fele. 1. Maghartya; 2. Maghartya nyilas; 3. Durva felszin? endolazmatikus halozat (rER); 4. Sima felszin? endoplazmatikus halozat (sER); 5. A durva felszin? endoplazmas halozathoz kapcsolt riboszomak ; 6. Makromolekulak; 7. Szallito vezikulak ; 8. Golgi-keszulek; 9. A Golgi-keszulek kepz?d? (cisz-) felszine; 10. A Golgi-keszulek eresi (transz) felszine; 11. Lipid-cseppek
Ez utobbiakat ? a szovetekt?l es a szovet-kozotti terekt?l megkulonboztetve ? , sokszor a test belsejeben elhelyezked? kuls? tereknek is tekintik. A mirigyek a korai
egyedfejl?des
soran a felszini illetve a gyomor-bel csatornat belel? ham melyebb szovetekbe torten? beburjanzasaval alakulnak ki, ahol valadektermel? szovetekke, mirigyhamokka specializalodnak, es (valtozo nagysagu es osszetettseg?) szerveket alkotnak. Azok amelyek megtartjak az osszekottetest ? kivezet? csoveik utjan ? az eredeti felszinnel a kuls? elvalasztasu mirigyek, amelyeknek kivezet? csove elzarodik, majd felszivodik, igy valadekukat a verbe juttatjak, a
bels? elvalasztasu
(endocrin)
mirigyek
.
A kuls? elvalasztasu mirigyeket tobbfele szempont szerint is osztalyozhatjuk; nevezetesen: 1. alakjuk ; 2. a felszini hamhoz viszonyitott elhelyezkedesuk 3. valadektermelesuk mechanizmusa; 4. valadekuk osszetev?i es funkcioi; 5. szervrendszerhez valo tartozasuk szerint.
Alaki tulajdonsagaik alapjan lehetnek
- egysejt? mirigyek (kehelysejtek),
- egyszer? csoves (bel Lieberkuhn mirigyei),
- felcsavarodott csoves (a b?r verejtekmirigyei,
- a patkobel Brunner mirigyei),
- elagazo csoves (gyomormirigyek),
- bogyos (
hasnyalmirigy
),
- csoves-bogyos (
dulmirigy
) es meg ezeknek a tipusoknak tovabbi kombinacioi. (De meg ezekbe az igen valtozatos tipusokba nem is sorolhato be a felcsavarodott toml?szer?
ondoholyag
.)
A felszini hamoz viszonyitott helyzetuk szerint vannak hamon beluli egysejt? (kehelysejt) es tobbsejt? (ferfi hugycs? mirigyei) mirigyek. A mirigyek tobbsege azonban a ham alatti kot?szovetbe nyulik be, ill. jelent?s reszuk valamelyik szervrendszer reszet kepez? szervet alkot.
A valadektermeles szempontjabol harom alaptipus van:
- 1. A merokrin valadektermeles (szekrecio) azt jelenti, hogy a mirigysejtek szekrecioja egymassal szinkronban van (es nagyjabol folyamatos (bar az idegi es hormonalis hatasok a szekrecio merteket termeszetesen szabalyozzak), igy m?kodik a mirigyek tobbsege;
- 2. Az apokrin szekrecio eseteben a valadek termelese id?ben fazisos (ilyen a laktalo (tejel?)
eml?
es a honaljb?rben lev? illatmirigyek valadektermelese). Az apokrin elnevezes onnan szarmazik, hogy
fenymikroszkopos
megfigyeles alapjan ugy t?nt, hogy a mirigysejtek apikalis (csucsi) resze mintegy leszakad. Az
elektronmikroszkopos
vizsgalatok tisztaztak, hogy sok felgy?lt, nagymeret? valadekszemcse viszonylag hirtelen kiuruleser?l van szo, bar van valamennyi sejtallomany veszteseg is;
- 3. A holokrin (holosz = teljes) szekreciotipusnal az allandoan osztodo alapi sejtek fokozatosan atalakulva es elhalva kepezik a mirigyvaladekot (ilyenek a
b?r
faggyumirigyei
, es a
n?i szemeremres kisajkainak
mirigyei, a
szemhejak vazanak mirigyei
).
A mirigyvaladek osszetev?i
[
szerkesztes
]
A mirigyek valadekaik osszetev?i es azok funkcioi is igen valtozatosak szovettani jellemz?iknek megfelel?en. Egy reszuk a b?r vedelmet es a h?szabalyozast szolgalja (verejtekmirigyek, faggyumirigyek), de sok mirigy a
nyalkahartyak
vedelmet (legutak mirigyei), es a vedelmen messze tulmen?en (gyomor-belrendszer es nemi szervek) az adott szervek/szervrendszerek specialis m?kodeseit biztositja. Igy ? a bels? szervek mirigyeinek valadeka ? altalanos ved?anyagkent altalaban sok nyakot tartalmaz, de a korokozokkal szembeni specifikus es altalanos vedekezesben az immunglobulin (IgA) es lizozim tartalomnak, valamint a kivandorolt immunsejteknek es nagy falosejteknek van alapvet? szerepe. A gyomor-belrendszerben igen fontos vedelmi gatat kepez a gyomornedv sosavtartalma.
Az exokrin mirigyek a bels? szervrendszerek kozul a legnagyobb szamban a gyomor-bel rendszerben, a legz? rendszerben es a
ferfi
es
n?i nemi szervekben
talalhatok meg. A
gyomor-bel rendszerben
alapvet? szerepuk van az emeszt?nedvek termeleseben, igy a tapanyagok emeszteseben. A ferfi es n?i genitalis rendszerben ugyancsak nelkulozhetetlen funkcioik vannak az ivarsejtek tovabbitasaban, taplalasaban es m?kod?kepesseguk fenntartasaban, valamint a genitalis traktus vedelmeben. A b?r mirigyeire es vedelmi funkcioira korabban tortent utalas.
Az ember fontosabb kuls? elvalasztasu mirigyei
[
szerkesztes
]
??Kis verejtekmirigy ; merokrin
??Nagy verejtekmirigy ; apokrin
??Kuls? elvalasztasu mirigy ; exokrin
Ide tartoznak a
faggyumirigyek
, a
verejtekmirigyek
, az apokrin (illat) mirigyek, es az eml?mirigy. Ezekr?l reszben mar a fentiekben volt szo. A b?r mirigyei f?leg a b?r vedelmet, es reszben a h?szabalyozast szolgaljak.
N?i mell.
A n?i eml? mirigyei
[
szerkesztes
]
A n?i
eml?
mirigyei hormonalis hatasokra csak a laktacios periodusra fejl?dnek ki es m?kodnek. A tusz?hormon (osztrogen) es a sargatesthormon (progeszteron) a mirigyallomany kifejl?desere hat. Szules utan a tejtermelest gatlo osztrogen szint leesik, es a
terhesseg
alatt fokozatosan megnovekedett prolaktin szint kivaltja a
tejtermelest
. Az oxitocin
szoptataskor
a tej kilovellesere hat; (utobbiban reflexes mechanizmus is kozrejatszik). Az eml? kezdetben az el?tejet, majd az anyatejet termeli. (Szukseg eseten a tejtermeles osztrogen adagolasaval leallithato.) Bar az eml?mirigy az apokrin elvalasztasu mirigyeknel kerult emlitesre, pontosithato, hogy apokrin mechanizmussal a tej
zsirkomponenseit
, mig a
feherje
- es egyeb osszetev?ket merokrin szekrecioval valasztja ki. A laktacios id?szakok kozott a mirigyvegkamrak visszafejl?dnek es csak a kivezet? cs?rendszer marad fenn a mirigyet befogado zsirtestben.
A legz?rendszer mirigyei
[
szerkesztes
]
A nagyobb legutakban a csillosz?ros hengerham sejtjei kozott kehelysejtek, az alatta lev? kot?szovetben pedig
nyalmirigy
vegkamrak kisebb csoportjai talalhatoak. Ezek termelik azt az osszefugg? nyakreteget, amely a hamot beboritja. A csillok osszehangolt mozgasa a nyakreteget mintegy futosz?nyegszer?en a
garat
fele mozgatjak. A nyakretegbe megtapadt szennyez?desek igy a garat fele kiurulnek. (Ez a mechanizmus nem m?kodik a kis horg?cskek es a
tud?legholyagok
szintjen. Az ide lejutott szemcseket a tud?ben lev? nagy falosejtek kebelezik be, es a tud? kot?szovete ill. a nyirokerek fele tovabbitjak. A lejuto koromszemcsek eliminalasa nem tokeletes, ebb?l adodik a tud? marvanyozott rajzolata. Sulyosabb kovetkezmenyekkel jar a szilikat vagy
azbeszt
szemcsek lerakodasa, amelyek a kot?szovet folszaporodasat es a tud? rugalmassaganak elveszteset okozza. (Szilikozis, azbesztozis.)
Az emeszt?rendszer mirigyei
[
szerkesztes
]
Az
emeszt?rendszer
az ember mirigyekben leginkabb b?velked? szervrendszere. A mirigyek egyreszt a taplalek felapritasahoz es tovabbitasahoz szukseges sikosito es higito folyadekot, masreszt a taplalek egyes komponenseinek specifikus lebontasahoz, felszivodasra alkalmas allapotba hozasahoz szukseges emeszt?
enzimeket
termelik.
Eddig a nyalmirigyeket kuls? elvalasztasu (exocrin) mirigyeknek tekintettek, de az ujabb kutatasi eredmenyek szerint tobb olyan anyagot is termelnek (pl. epidermalis novekedesi factor), melyek bels? elvalasztasu (endocrin) uton kerulnek kivalasztasra, igy a nyalmirigyeket helyesebb kuls? es bels? elvalasztasu, vegyes mirigyeknek tekinteni.
A nyalmirigyek a szilard taplalek felapritasahoz (
ragashoz
), a falatkepzeshez es annak lenyelesehez szukseges sikositasahoz szukseges folyadekot, a
nyalat
termelik. A nyalnak emellett a szajureg nedvesen tartasaval es atoblitesevel szerepe van a szajnyalkahartya, a
fogak
, es altalaban az emeszt?rendszer vedelmeben. A szajuregbe harom par nagy nyalmirigy nyilik, nevezetesen: a fult?mirigy
glandula parotis
, az
allkapocs
alatti mirigy
glandula submandibularis
, a nyelv alatti mirigy
glandula sulingualis
. Ezek kozul az els? ket par a szajuregt?l viszonylag tavolabb helyezkedik el, es valadekukat hosszabb kivezet?csovon keresztul uritik a szajuregbe, a nyelvalatti mirigy a szajnyalkahartya altal boritottan a szajfenek es a nyelv also felszine kozott van, kivezet?csove rovid. Ezeken tulmen?en viszonylag nagyobb nyalmirigyek vannak a
nyelv
allomanyaban, es sok elszort apro nyalmirigy a szajnyalkahartyaban. A nyalmirigyek reszben hig
serosus
, reszben nyakos
mucinosus
valadekot termelnek. (A nagy nyalmirigyek kozul a fult?mirigyek tisztan
serosus
, a masik ket par vegyes valadekot termel.) A ketfele valadekot termel? mirigyvegkamrak szovettanilag kulonboznek.
A gyomornyalkahartya falaban a tapcsatorna valamennyi retege megtalalhato, felszine jellegzetesen red?zott es a kot?szovetes retegben megtalalhatok a gyomor mirigyei:
- fundus mirigyei
- corpus mirigyei
- pylorus mirigyei,
ezekben nyakot termel? sejtek talalhatok, melyek fontos szerepet jatszanak a gyomornyalkahartya vedelmeben.
A gyomornedvet a gyomor mirigyei termelik, napi mennyisege kb. 1-1,5 l. Tartalmaz vizet, asvanyisokat, 0,1 normal er?sseg? sosavat/ fed?sejtek termelik/, valamint enzimeket /pl: tripszin: feherjebonto-, lipaz: zsirbonto-, kimozin: tejfeherjebonto-, amilaz: szenhidratbonto-, kollagenaz, elasztaz: kot?szoveti rostokat bonto-, nukleaz: nukleinsavakat bonto enzim/.
Nagy emeszt?mirigyek
[
szerkesztes
]
A maj es a hasnyalmirigy
Hasnyalmirigy
(pancreas)
[
szerkesztes
]
A vekonybel mirigyei
[
szerkesztes
]
Kehelysejtek, Brunner mirigyek es Lieberkuhn kriptak.
A vastagbel mirigyei
[
szerkesztes
]
A vastagbel b?segesen tartalmaz kehelysejteket az igen jol fejlett, szabalyos elrendez?des? Lieberkuhn kriptak hambeleseben is. A ham "felszivo" ham, azaz kutikulas hengerham. A kutikula ? elektronmikroszkoposan ? jol fejlett, s?r?en egymas melle rendez?dott mikrobolyhokbol all, felszinnovel? szerepe van. A vastagbelben mar csak a viz es asvanyi anyagok szivodnak fel. Ez hozzajarul a beltartalom fokozatos bes?ritesehez, a nyaktermel? sejtek pedig annak sikositasahoz.
A ferfi nemi szervek mirigyei
[
szerkesztes
]
Ide tartoznak a dulmirigy (
prosztata
), az ondoholyag
(vesicula seminalis)
, a Cowper mirigyek, es a hugycs? intraepitelialis mirigyei. A Cowper mirigyek
(glandula bulbourethralis)
paros, borsonyi mirigyek a gat allomanyaban. Kivezet? csovukon at nemi izgalomkor nyakos valadekot juttatnak a ferfi hugycs?be. A tobbi emlitett mirigyr?l ? mas osszefuggesben ? volt szo.
A n?i nemi szervek mirigyei
[
szerkesztes
]