Kozponti bank

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

A jegybank , mas neven kozponti bank (vagy az un. monetaris hatosag a tobbi kapcsolodo allami penzugyi szervezettel egyutt) egy adott orszag vagy orszagcsoport monetaris politikajaert felel?s intezmeny. Legfontosabb feladata altalaban a fizet?eszkoz ertekenek meg?rzese; ez a mai modern jegybankok eseteben leggyakrabban az inflacio alacsony szinten tartasat, az arak stabilitasanak biztositasat jelenti. A makroszint?, vagyis a gazdasag, illetve a penzugyi rendszer egeszere vonatkozo donteseket hozza meg, a kapcsolodo penzugyi szervezetekkel egyutt (peldaul Penzugyminiszterium), melyet kozponti monetaris hatosagnak nevezunk. Emellett a jegybankok gyakran a penzugyi rendszer stabilitasanak fenntartasaban is szerepet vallalnak, m?kodtetik a fizetesi rendszert, valamint krizishelyzetekben vegs? hitelez?kent szolgalhatnak a bajbajutott bankok szamara. Folyamatos felugyeletet lat el a kereskedelmi bankok felett, figyelemmel kiseri az aktiv bankugyleteket es a passziv bankugyleteket .

A jegybankok elen altalaban elnok, vagy kormanyzo all. A legtobb kozponti bank allami tulajdonban van, ugyanakkor a modern jegybankok eseteben intezmenyi garanciak biztositjak a monetaris donteshozatal fuggetlenseget a politikatol.

A kozponti bankok fontos korszer? eszkoze az el?retekint? iranymutatas (forward guidance) , a hivatalos kommunikacio, amikor sajat elemzeseik es el?rejelzeseik reven befolyasolni kivanjak a piaci folyamatokat, kulonosen a kamatlabak alakulasat.

Magyarorszag kozponti bankja a Magyar Nemzeti Bank .

A brit jegybank, a Bank of England epulete (Thomas Shotter Boys metszete, 1842)

Tevekenysegei, feladatai [ szerkesztes ]

A jegybankok altalaban az alabbi tevekenysegeket vegzik:

  • A fizet?eszkoz ertekallosaganak meg?rzese, az inflacios celkovetes ;
  • Bankjegy - es ermekibocsatas , azaz penzemisszio : az adott orszag egeszere ervenyes hatokorrel biro un. jegybankpenzt bocsat ki, emellett a monetaris politika eszkozeivel folyamatosan hatast gyakorol a gazdasag egeszenek penzmennyisegere es a penzugyi folyamatokra.
  • A fizetesi rendszerek m?kodtetese ;
  • Banki szolgaltatasok nyujtasa az allamhaztartas szamara : a kozponti koltsegvetesen keresztul az allamhaztartassal finanszirozasi kapcsolatot tart fenn. A koltsegvetes a penzigenyet, azonban piaci modon kell, hogy megoldja.
  • Hitelnyujtas a kereskedelmi bankok szamara (a bankok bankja) : a jegybank vezeti a penzintezeti szamlakat, es szamukra likviditasi szolgaltatast nyujt, vagyis ha a kereskedelmi bank azonnal esedekes kotelezettsegei meghaladjak a rovid lejaratu forrasokat, akkor atmenetileg jegybanki forrashoz juthat. A jegybank csak jo fedezet mellett ad hitelt es minden jo biztositekot elfogad. Viszonylag magas kamatot szamol fel, hogy osztonozze a kereskedelmi bankokat a likviditasuk megfelel? alakitasara. A m?kodesi elveit nyilvanossagra hozza a gazdasagi szerepl?k szamara.
  • A devizatartalekok kezelese : vegrehajtja az esetleges devizapiaci intervencios kotelezettsegeit es menedzseli az arany es devizatartalekokat. A devizatartalek altalaban konnyen penzze tehet?, biztonsagos ertekpapir formajaban all rendelkezesre.
  • A penzugyi rendszer stabilitasa feletti ?rkodes : donteseket hoz az arfolyam politikaval kapcsolatban.
  • A penzugyi intezmenyek szabalyozasa, felugyelete.

Nem mindegyik kozponti bank vegzi a felsorolt feladatok mindegyiket.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]