A
Kozep-atlanti allamok
, vagy maskent,
kozeps? Atlanti allamok
avagy
Kozep-Atlantikum
egy regio az
Amerikai Egyesult Allamokban
Uj-Anglia
es a
Del
kozott. Meghatarozasa forrasonkent elter?, de tobbnyire magaba foglalja
Delaware
,
Maryland
,
New Jersey
,
Pennsylvania
,
Virginia
,
New York
es
Nyugat-Virginia
allamokat
es
Washington D.C.
-t.
A Kozep-Atlantikum fontos szerepet jatszott az amerikai
kultura
,
kereskedelem
es
igazsagszolgaltatas
kifejl?deseben, megis ez a legkisebb ontudattal rendelkez? regio az orszagban.
[4]
Frederick Jackson Turner
szerint ez ?a tipikus Amerika” regioja. A vallasi pluralizmus es etnikai sokszin?seg fontos eleme a Kozep-Atlantikum tarsadalmanak, miota a
holland
,
sved
es
angol
katolikusok
es
kvekerek
letelepedtek itt, egeszen az angol uralomig es az utan is. A
fuggetlensegi haboru
ota a Kozep-Atlantikum adta az Egyesult Allamok osszes
osszes valaha volt f?varosat
, beleertve a ma ezt a szerepet betolt? Washington D.C-t is.
A
19. szazad
elejen New York es Pennsylvania leel?zte Virginiat, mint a legnepesebb allam es a
uj-angliai
allamokat, mint az orszag legfontosabb kereskedelmi es ipari regioja. A
nemetek
,
irek
,
olaszok
,
zsidok
,
lengyelek
es egyeb bevandorlok nagy szama atalakitotta a regiot, kulonosen a part menti varosokat, mint
New York City
,
Newark
,
Philadelphia
es
Baltimore
, de a bels? teruletek varosait is, mint
Pittsburgh
,
Albany
es
Buddalo
.
New York City a felh?karcoloival, a
metrohalozataval
es az
ENSZ-szekhazaval
a
20. szazadban
a modernitas, az amerikai gazdasag es a globalis kultura szimbolumava valt. Itt tortent a
2001. szeptember 11-ei terrortamadas a World Trade Center ellen
is. A
21. szazadra
a part-menti teruletek teljesen beepultek. Az
Eszakkeleti-folyoso
es a
95-os allamkozi vasut
-vonal gyakorlatilag folyamatosan varosias kornyezetben halad a kisebb-nagyobb varosok kozott. Ez teszi a regiot az
Eszakkeleti megalopolissza
, ami a vilag egyik legfontosabb penzugyi, kommunikacios, gazdasagi, egeszsegugyi, technologiai es mediakozpontja. A hullamokban erkez?
puerto ricoiak
,
kinaiak
,
indiaiak
,
olaszok
,
mexikoiak
,
oroszok
,
dominikaiak
,
jamaikaiak
,
filippinok
,
pakisztaniak
,
guatemalaiak
,
salvadoriak
es egyeb bevandorlok tovabb alakitjak a regio gazdasagi es kulturalis arculatat.
A Kozep-Atlantikum relative gazdag regio. Itt van a 100
legnagyobb bevetellel rendelkez?
megyeib?l
43 a haztartasok atlagos beveteleit tekintve es 33 az egy f?re juto beveteleket tekintve. A kozep-atlanti megyek tobbsege a 15
legnagyobb bevetellel rendelkez? allam
kozott van a haztartasok atlagos beveteleit es az egy f?re juto beveteleket tekintve is.
A Kozep-Atlantikum meghatarozasa
[
szerkesztes
]
Tobb kulonboz? definicio is letezik a Kozep-Atlantikum lehatarolasara. A sz?kebb ertelmezes
Maryland
,
Delaware
es
Virginia
allamokat erti ide, esetleg nehany mas allammal egyutt.
[5]
Mas forrasokban ide tartozik
New Jersey
,
New York
es
Pennsylvania
is, esetleg meg nehany tovabbi allam.
[6]
Peldaul az
1910-es nepszamlalas
idejen a kozep-atlanticumi nepszamlalasi divizio kiterjedt az utobbi harom allamra is, ami a New England-i divizioval egyutt alkotta az Eszakkeleti Nepszamlalasi Regiot.
[7]
Nyugat-Virginia
es Virginia egyes reszei tobb szempontbol is elutnek a regio tobbi reszenek sajatossagaitol. Peldaul csak ezek fekszenek a
Deli Amerikai nyelvjarasi regioban
[8]
es a legelterjedtebb vallas tradicionalisan mindket allamban az evangeliumi keresztenyseg. (Virginiaban a lakossag 31, Nyugat-Virginiaban 36%-a evangeliumi kereszteny.)
[9]
Azonban Nyugat-Virginia keleti megyei a
Washingtoni Nagyvarosi Regio
reszet kepezik. Ezen kivul viszont az allam nagyreszt ruralis. Nincsenek teruleten nagyobb varosok.
[10]
A ?tipikus amerikai” regio
[
szerkesztes
]
Egy
1897
-es terkepen ugy definialjak a Kozep-Atlantikumot, mint a Delaware-t, New Jersey-t, New Yorkot es Pennsylvaniat magaban foglalo regio.
Frederick Jackson Turner
1893
-ban irt a Kozeps?-Atlantikum, vagy ?Kozeps? regio” fontos szereper?l, amit az amerikai nemzeti kultura letrehozasaban jatszott. Ugy definialta a regiot, mint ?a tipikus amerikai regio”.
[11]
| ?
|
A Kozeps? regio, a
New York-obollel
hatarolva, nyitott ajto volt minden
europainak
. A Del
dagaly-regioja
jeleniti meg a tipikus angolt, amit a meleg klima es a rabszolgamunka formalt at es baroi stilusban el nagy ultetvenyein; New England a kulonleges angol puritan ?egyszer?, tolerans es elegedett;” er?sen meggyokerezve az anyagi prosperitasban. Ez volt a tipikus modern Egyesult Allamok. Rendkivul tagolt volt, nem csak azert, mert az Eszak es a Del kozott fekudt, de hatarainak hianya miatt is, ami nem akadalyozta a letelepedes kiterjedeset es az utakat Kelet es Nyugat kozott epp ugy, mint Eszak es Del kozott. Ezert valt a tipikus amerikai regiova. Akkor is, amikor a New England-iek, akiket kiszoritottak a hatarvidekre a Kozeps? regiobol, elkezdtek menetelesuket New Yorkbol vagy Pennsylvaniabol nyugat fele, elveszitve eleslatasukat es lokalpatriotizmusukat.
|
”
|
| ?
The Frontier in American History
|
Kikot?i kontenerek a
Port Newark-Elizabeth Marine Terminalon
, a
New York es New Jersey-i kikot?ben
.
A hajozas es a kereskedelem fontos szerepet jatszott a Kozeps?-Atlantikus gazdasagaban a gyarmati kor ota.
A felfedez?
Giovasnni da Verrazzano
volt az els? europai az
amerikai viking gyarmatositas
ota, aki felfedezte az atlanti partvideket, beutazva a mai
Karolinaktol
Uj-Fundlandig
.
1524
-ben behatolt az
Also-New York-obolbe
, ahol a
lenape
torzs kenui udvozoltek, az eszak-amerikai indianokei, akik hosszu ideje laktak ezt a teruletet.
Henry Hudson
kes?bb alaposan felterkepezte a regiot
1609
-ben es elfoglalta a hollandok szamara, akik sz?rme-kereskedelmi lerakatot hoztak letre
Albany
-ban
1614
-ben.
Jamestown
bolt az els? allando angol kolonia Eszak-Amerikaban, evekkel korabban,
1607
-ben.
A korai gyarmati id?kt?l kezdve a kozep-atlanti regiot europaiak hullamai nepesitettek be. A holland
Uj-Hollandia
telepulesei huzodtak vegig a Hudson-folyo menten New Yorkban es New Jersey-ben, es, egy ideig,
Uj-Svedorszag
fekudt a Delaware-folyo menten, elvalasztva egymastol a ket angol letelepedesi teruletet. Az eredeti angol telepulesek a regioban menedeket nyujtottak a vallasi kisebbsegeknek. Maryland a
romai katolikusoknak
, Pennsylvania pedig a quakereknek es a tobbnyire
anabaptista
pennsylvaniai hollandoknak
. Id?vel az osszes telepules angol gyarmati uralom ala kerult, de a regio tovabbra is magneskent hatott a kulonboz? nemzetisegek szamara.
A
Kozeps? Gyarmatok
neven elhiresult terulet hidkent szolgalt Eszak es Del kozott. A
New York-i es New Jersey-i hadjarat
a fuggetlensegi haboru alatt tobb csatat foglalt magaban, mint a haboru barmely mas hadszintere. Philadelphia, feluton az eszaki es a deli gyarmatok kozott, volt az otthona a
Kontinentalis Kongresszusnak
, ami megszervezte a fuggetlensegi haborut. Ez a varos volt a
fuggetlensegi nyilatkozat
szul?helye
1776
-ban es az
alkotmanye
1787
-ben, mialatt az
Egyesult Allamok Jogok Nyilatkozatat
kidolgoztak es ratifikaltak. Itt volt az els? legfels?bb birosag is es az els? f?varos is.
Mig az els? telepesek f?leg farmerek, keresked?k es halaszok voltak, a kozep-atlanti allamok lattak el a fiatal Egyesul Allamokat nehezipari termekekkel, es ez szolgalt az europai bevandorlok ?
olvaszto tegelyekent
”. Varosok n?ttek ki a fontosabb pontokon, a hajozasi utvonalak menten. Olyan varosok, mint New York City es Newark a Hudson-folyo ket partjan, Philadelphia a Delaware-folyonal es Baltimore a
Chesapeake-obolnel
.
Varosok es varosias teruletek
[
szerkesztes
]
New York
City
Philadelphia
Baltimore
Washington D.C.
Nagyvarosi teruletek
[
szerkesztes
]
Azon telepulesek, amelyek tobb, mint 1 000 000 lakossal rendelkeznek:
200 000 f?nel tobb lakossal rendelkez? varosok:
Az USA Nepszamlalasi Hivatalanak regioi
|
|---|
| |
USA-portal
? osszefoglalo, szines tartalomajanlo lap