A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Okarina
A
kortemuzsika
? az
okarina
egy fajtaja ?
agyagbol
egetett vagy
kortefabol
keszitett, tojasdad alaku, 4-6 lyuku fuvos hangszer, amelyet
kortemuzsika
nak,
cserepsip
nak
[1]
vagy
kakas
nak,
bika
nak is neveznek, aszerint, hogy mit abrazol.
Regebben
fazekasok
arusitottak vasarokon, bucsukon. Keleti eredet?, ?si magyar hangszer
[
forras?
]
, aminek legkorabbi magyarorszagi lelete egy 9?
10. szazadi
korte alaku, emberfejet formazo cserepsip, amely a
tatai
Cseke-to kornyeker?l kerult el?.
A magyar kortemuzsikan altalaban 2-4, neha 6 hangnyilas talalhato. Mivel a cserep nem rothad el, ezert fonnmaradhatott, ellentetben a tobbi, szerves alapanyagu hangszerunkkel.
A kortemuzsika a
fuvolafelek
csaladjaba tartozik. A cserephangszerek legegyszer?bb formai C alaphangu hangszerek, egy vagy
ket
oktav
[
forras?
]
hangterjedelemmel. Az agyagbol megformazott cserephangszer sipszerkezete megegyezik a kozonseges
furulyaeval
.
A regi magyar hagyomany szerint, ha hosszan fujjak, akkor meggyogyul t?le a beteg. A magyar
taltosok
kortemuzsikaval
?varazsoltak”
egeszsegesekke a betegeket.
- ?Belefujtam a muzsikaba: hat olyan szepen szolt, hogy oromomben tatva maradt a szam. Nem tudtam, ma sem tudom, mit csinalhatott a sipjaval az az ezermester tot, de egeszen ugy tilliozott, mint a
sargarigo
.
- - Csak aztan mindig ilyen szepen szoljon! - tatogatta utanam a tot bacsi a harcsaszajat.
- De bizony szolt ez meg szebben is, mert mire hazaertem, akkorra minden fortelyat kitanultam a korte-muzsikanak. Ha csak a szamhoz erintettem, halkan kacagott, mint a
vadgalamb
; ha rovideket fujtam bele, csattogott, mint a
fulemule
; tudtam vele suvolteni, mint a
pirok
, csikorgatni, mint a
csiz
.”
A vilagszerte egyre nagyobb nepszer?segnek orvend?
okarina
napjainkra mar a koncerthangszerek szinvonalara fejl?dott.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
