A kormenet ( latinul processio ;) a vallasos kozossegi erzes megnyilatkozasara vagy liturgikus cselekmenyek vegzesere rendezett felvonulas. ^[1] Az egyhazjogban imadkozo es enekl? hiv?k sokasaganak vonulasa egyik szent helyr?l a masikra, halaado, konyorg? vagy a vallasos erzuletet gyarapito szandekkal, a papsag vezetesevel. Lenyegi ismerv a papi vezetes, mivel ebben kulonbozik a kormenet a bucsus csoporttol . ^[2]

A szo eredete [ szerkesztes ]

A processio latin eredet? szo, "procedo", azaz 'el?re menni, haladni' szobol szarmazik. ^[3]

Vallasi cselekmenykent [ szerkesztes ]

A kormenet mint vallasi cselekmeny regota ismert. Az okorban Artemisz istenn? tiszteletere is vegeztek ilyen szertartast, az Oszovetsegben azonban a szovetseg lada hordozasa a vandorlas miatt tortent, nem pedig szokas miatt, es amikor megepult Salamon temploma, oda helyeztek, nem hoztak ki onnan vallasos szertartast vegezve rendszeresen, ahogy az okorban a gorogok Artemisz tiszteletere korbe vittek bizonyos kegy targyakat , illetve ahogy ma a katolikusok szinten korbe visznek kegytargyakat egy adott telepulesen. ?sregi volt Keleten es Nyugaton a gyertyaszentel?i, viragvasarnapi es nagyszombat-ejjeli kormenet , mely utobbinal a papsag es a hivek a keresztel?kapolnabol a templomba vonultak. Ugyancsak ?sregiek az allomasokkal kapcsolatos kormenet ek, amelyeket bojti napokon vezettek kulonboz? templomokba. Ma f?leg az Urnapi, Szt. Mark-napi (buzaszentel?) es keresztjaro kormenet ek vannak gyakorlatban; nalunk azonkivul a feltamadasi kormenet husvet el?estejen. Azokat a kormenet eket, melyekben az Oltariszentseget is korulhordozzak, theophorikus (Istent-hordozo) kormenet eknek nevezzuk; ilyen kormenet eken mas szentek kepeit, ereklyeit stb. vinni tilos. ^[4]

A kormenet imadsag es enekles kozben vagy a szertartas helyere vonul ki, mint pl. Szt. Mark-napjan buzaszentelesre, vagy a templombol valo kivonulas es oda valo visszavonulas maga teszi ki a szertartast, mint pl. Urnapjan es Nagyszombaton este a Feltamadas-kormeneten. A ket utobbi esetben az Oltariszentseget is korulviszik (theophorikus, istentbordozo kormenet). A katolikus szertartasok koreben kormenet van meg pl. Gyertyaszentel? Boldogasszony napjan es Viragvasarnapon. Emlitend?k meg a Nemzetkozi Eucharisztikus Kongresszusok alkalmaval (els? 1874-ben; 1938-ban Budapesten), nagy fennyel, 1906 ota papai delegatus jelenleteben megtartott Eucharisztikus Kormenet es Magyarorszagon a Szent Jobb-kormenet augusztus 20-an. ^[1]

Urnapi kormenet Csomoron [ szerkesztes ]

Csomoron a Punkosd utani masodik vasarnapon, altalaban juniusban unneplik urnapjat, mely a halaado unnep az Ur Testeert es Vereert a 13. szazad ota. Csomor azon keves helyek egyike, ahol maig teljessegeben el e hagyomany. A csomori katolikusok kozel ket kilometer hosszu, egy meter szeles, friss kerti es mezei viragokbol es szirmokbol viragsz?nyeget keszitenek es hozza koszorukbol kialakitott viragkapolnakat allitanak. A falubeli katolikus kozosseg evente tartja a barokk kort idez?, turistakat is vonzo urnapi kormenetet. ^{[5] [6]}

Kepgaleria [ szerkesztes ]

• 
  Szent Jobb -kormenet, 1931
• 
  Budafok (2009)
• 
  Kormenet Dunaszerdahelyen (2013)
• 
  Kormenet Sevillaban, Spanyolorszagban (2015)
• 
  Kormenet Spanyolorszagban (2018)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Bangha Bela S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Peter (Budapest, 1932) 131-132. old.
• Magyar katolikus lexikon
• Uj Id?k Lexikona 15-16. Kamea - Laz (Budapest, 1939) 3994 - 3995. old.