한국   대만   중국   일본 
Kopcseny ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Kopcseny

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Kopcseny (Kittsee)
A kastély épülete.
A kastely epulete.
Köpcsény címere
Kopcseny cimere
Kozigazgatas
Orszag   Ausztria
Tartomany Burgenland
Rang kozseg
Jaras Nezsideri jaras
Alapitas eve 1291
Polgarmester Dr. Gabriele Nabinger ( SPO )
Iranyitoszam 2421
Korzethivoszam 1 07 11
Forgalmi rendszam ND
Nepesseg
Teljes nepesseg 3630 f? (2023. jan. 1.)
Neps?r?seg 96 f?/km²
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag 138 m
Terulet 19,3 km²
Id?zona CET , UTC+1
Elhelyezkedese
Térkép
e. sz. 48° 04′ , k. h. 17° 04′ Koordinatak : e. sz. 48° 04′ , k. h. 17° 04′
Kopcseny weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Kopcseny temaju mediaallomanyokat.
Sablon Wikidata Segitseg

Kopcseny ( nemetul Kittsee , szlovakul Kop?any , horvatul Gijeca ) falu Ausztriaban , Burgenland tartomanyban, a Nezsideri jarasban , bar teruletenek egy reszet a masodik vilaghaborut kovet?en Csehszlovakiahoz (kes?bb Pozsonyhoz ) csatoltak.

A nev etimologiaja [ szerkesztes ]

A kek melleknev kicsinyit?kepz?s alakja.

Fekvese [ szerkesztes ]

Nezsidert?l 32 km-re eszakkeletre a szlovak hatar mellett, Pozsonnyal atellenben fekszik.

Tortenete [ szerkesztes ]

A regeszeti leletek tanusaga szerint teruleten mar a k?korszakban is eltek emberek. A falutol nyugatra men? ut menten foldmunkak soran a wieselburgi kulturahoz tartozo sirok kerultek el?. A romai korban Kopcsenyt?l delre vezetett a Carnuntumot Gerulataval osszekot? ut. A kozepkorban erre vezetett a legrovidebb ut Becsb?l Magyarorszag belseje fele.

K?pcsenyt 1291 -ben emlitik el?szor ( Chuzthu , UrkBurg. 2: 232), 1390 Koeche neven szerepel, egyesek szerint neve magyar eredet? es eredeti alakja Kuccse volt. 11. szazadi beseny? hatar?rtelepules. Mint a Duna kapujaban allo telepules mindig fontos vedelmi szerepet kapott. A telepulesen kiralyi hatarvar epult, egyes forrasok szerint talan mar a 12. szazadban . A varat 1363-ban ?Castrum Kuchhe” neven emlitik.

1198 -ban itt taborozott I. Frigyes keresztes hada. Itt csapott ossze II. Geza serege az osztrakokkal. 1264 -ben itt tartotta eskuv?jet IV. Bela Bela fia es Kunigunda, II. Ottokar cseh kiraly unokahuga. 1291 -ben itt kotott beket III. Andras I. Albert Babenbergi herceggel. 1363 utan a Scharfenecki, Szentgyorgyi, Esterhazy es Batthyany csaladok birtokoltak. 1416 -ban ?oppidum Kwkche” neven mar mez?varoskent szerepel.

1455 -ben itt talalkozott Hunyadi Janos Cilleivel . 1526 -ban itt fogadta I. Ferdinand a magyar koveteket, innen indult a fehervari koronazasra. 1529 -ben es 1683 -ban torok pusztitotta. Az 1529. evi tamadasban sok haz mellett elpusztult a 300 eves templom is. Az elpusztitott lakossag helyere horvat telepesek erkeztek. Az 1659 -es egyhazi vizitacio szerint ekkor a lakossag egyik fele horvat, a masik fele nemet volt, de 1715 -re mar a nemetek voltak tobbsegben. A 16. szazadban a reformacio itt is gyorsan elterjedt. 1676 -ban, amikor a varos Eszterhazy-birtok lett, nepe ujra visszatert a katolikus hitre. 1679 -ben a pestis kovetelt aldozatokat. Az 1683-as torok hadjarat idejen erre vonult vissza Lotaringiai Karoly serege a torok el?l, majd a Becs alatti vereseg utan erre menekultek a torok sereg maradvanyai. Sokat szenvedett a telepules Bocskai es Bethlen hadaitol, majd 1704-ben a kuruc hadaktol is. 1809 -ben Napoleon hadai szalltak meg a varost es a lakossagnak kellett elelmet es szallast biztositani szamukra. 1848 -ban a schwechati csata el?tt sok helybeli nepfelkel? csatlakozott a honvedsereghez, majd a vereseg utan hazatert. Az Eszterhazi csalad 200 evig volt Kopcseny ura, 1880 -tol a falu f? birtokosa a Batthyany-Strattmann csalad lett. 1921 -ig itt m?kodott Batthyany-Strattmann Laszlo korhaza (Magyar katolikus lexikon), ahol az emberszereteter?l es mely vallasossagarol hires herceg szegeny ember szembetegseget gyogyitotta meg, sokszor fizetseg nelkul.

A trianoni bekeszerz?desig Moson varmegye Rajkai jarasahoz tartozott. A masodik vilaghaboru frontharcai soran a kastely bombatalalatot kapott a templomot pedig a visszavonulo nemetek robbantottak fel. 1945 marciusaban a korhazat is ki kellett uriteni. Berendezeset, szemelyzetet es betegeit egy Passau kozeleben lev? kolostorba menekitettek es csak 13 honap utan terhettek vissza.

Nepessege [ szerkesztes ]

1910 -ben 3123 lakosabol 1180 nemet, 1054 horvat es 756 magyar volt.

2001-ben 1877 lakosabol 1686 nemet, 28 magyar, 54 horvat, 36 szlovak nemzetiseg? volt. [1]

Nevezetessegei [ szerkesztes ]

A kopcsenyi barokk kastely 1680. korul
  • Kozepkori templomabol 1529 utan csak a torony (Pogany-torony) maradt meg. Az eredeti templom 1250 el?tt epult, Szent Pongrac tiszteletere szenteltek. Mai Szent Kereszt felmagasztalasa temploma 1736 -ban epult. 1795 -ben leegett. ( 1808 -ig a Nagyboldogasszony temploma volt.) 1945-ben a nemetek felrobbantottak, igy 1948 es 1952 kozott teljesen ujja kellett epiteni.
  • Regi kastelya 12. szazadi vizivar volt, 1344 -t?l emlitik, 1529 -ben a torok pusztitotta el. Helyere 1552 -ben uj udvarhazat emeltek.
  • Ujabb kastelya 1668 -ban epult az udvarhaz b?vitesevel, 1969 -ben megujitottak, 1974 -ota neprajzi muzeum. F?bejaratanak vasracsos kapuja eredetileg az osztrak-francia pavilont diszitette a parizsi vilagkiallitason 1900-ban.
  • A Szentharomsag -oszlop 1727 -ben keszult, Szent Rokus es Szent Sebestyen mellekalakjaival.
  • Az Immaculata-szobor 18. szazadi.
  • A Heidenturm a kozepkori Lebern falu Szent Mihaly templomanak maradvanya, mely az 1529-es torok pusztitast egyedulikent veszelte at.
  • Az un. Kek kereszt a pozsonyi ut mellett all, 1752 -ben a Batthyany csalad allittatta.
  • Hauswirth Csokoladegyar

Hires emberek [ szerkesztes ]

Kepgaleria [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]