A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
|
|
Ez a szocikk vagy szakasz els?sorban magyarorszagi nez?pontbol targyalja a temat, es nem nyujt kell? nemzetkozi kitekintest.
Kerunk,
segits b?viteni a cikket
, vagy jelezd eszreveteleidet
a vitalapjan
.
|
Debreceni sokadalom!
Nezz e kepre, halld meg dalom:
Szomoru tortenet esett,
? Kin sok jambor sziv megesett ?
E szomoru id?ben;
Arrul szerzek ez uj verset
Ebben az esztend?ben.
Els? kepem azt mutatja:
Grofkisasszonyt feddi atyja,
Mer fejere sulyos atkot,
Hogyha az irodeakot
Meg tovabb is sziveli,
Kihez a saros cip?jet
Sem melto megtorleni.
Im haragra lobban arca,
?si dolyfe, mely kudarca!
A leany, mint sz?ke harmat,
Reszket, elfoly; ? ajka hallgat,
Vagy, ha mond is, ennyit mond:
Valni nem tud, de meghalhat,
?sz fejen ugy nem lesz gond.
[…]
Arany Janos
: A kep-mutogato,
1877
|
A
kepmutogatas
a
17
?
19. szazadi
Europaban
elterjedt vasari latvanyossag, amelynek soran a komediasok, a kepmutogatok egy osszefugg? esemeny kepsorait bemutatva mondtak vagy enekeltek el egy tobbnyire tanulsaggal zarulo, moralizalo tortenetet.
Kepmutogatas
A kepmutogatas jellemz?en ket komedias m?sorszama volt, egyikuk a kepeket mutatta fel vagy folytonossagukat biztositotta, masikuk ? a tulajdonkeppeni kepmutogato ? egy kis szeken, esetleg padon
[1]
allva hosszu palcaval mutatott az adott cselekmenyt abrazolo kepre, mikozben a cselekmenyt prozaban vagy enekben, sokszor hangszeres kiserlettel el?adta (Magyarorszagon ez tobbnyire
heged?
,
duda
,
teker?lant
vagy
siplada
volt). A cselekmeny jeleneteit tobbnyire 14-24 darab, keretbe feszitett vagy kartonra nyomtatott, rikito szin?
rajz
, illetve festmeny abrazolta, s minden egyes vaszon, karton tovabbi hat-nyolc kepmez?t tartalmazott. Ennek fejlettebb valtozata volt, amikor egy magas allvanyra rogzitett, hosszu vaszontekercs tekeresevel elevenedett meg a tortenet. Helyenkent az el?adas el?tt prozaban felvazoltak a cselekmenyt, s csak ezt kovet?en hangzott el egy ismert dallamra a tortenet versbe szedett valtozata. Az el?adast kovet?en a tortenet igenytelen nyomtatott lapokon megvasarolhato volt, ebb?l szarmazott a kepmutogatok jovedelme.
Az el?adasok kedvelt temai voltak a tanulsagos parabolak, a szerelmi tortenetek, a borzalmakat felvonultato esetek (rablogyilkossagok, termeszeti katasztrofak,
betyartortenetek
stb.). A kepmutogatast ugyanakkor politikai agitaciora is felhasznaltak, az
1848?49-es forradalom es szabadsagharc
bukasa utan peldaul
Kossuth Lajost
gyalazo torteneteket mutattak be. A legismertebb magyar szoveg
A Gulyas Miska es Kaposzta Sara szerelme
volt. A kepmutogato enekeket els?sorban a formai megkotottseg jellemezte, ritmusukban a dinamikusan valtakozo kepekhez, jelenetekhez kellett alkalmazkodni (egy jelenet ? egy strofa). Magyarorszagon a 19. szazadban erte el nepszer?sege csucsat, am ekkor sem volt annyira kedvelt, mint
Nyugat-Europaban
. Ez erz?dott a versek es a tortenetek idegenszer?segen es nehezkes, rossz forditasan is.
- ↑
Innen a kepmutogatok nemet neve:
Bankelsanger
(’padon enekl?’).
