Kapolnai csata

	Kapolnai csata
	A kapolnai csata Than Mor festmenyen
Konfliktus	1848?49-es forradalom es szabadsagharc
Id?pont	1849 . februar 26. ? februar 27.
Helyszin	Kapolna , Heves varmegye
Eredmeny	Csaszari gy?zelem
	Szemben allo felek
Magyarorszag ; Lengyel legio ; Olasz onkentesek	Habsburg Birodalom
	Parancsnokok
Henryk Dembi?ski ; Luigi Venturini ?rnagy	Windisch-Gratz
	Szemben allo er?k
36 000 f? ; 136 agyu	30 000 f? ; 165 agyu
	Terkep
	Kapolnai csata Pozicio Magyarorszag terkepen
	e. sz. 47° 45′ 30″ , k. h. 20° 14′ 12″ Koordinatak : e. sz. 47° 45′ 30″ , k. h. 20° 14′ 12″
	A Wikimedia Commons tartalmaz Kapolnai csata temaju mediaallomanyokat.

A kapolnai csataban 1849. februar 26-27-en a magyar honvedsereg nem szenvedett vereseget, bar a csatater a csaszari-kiralyi csapatok kezen maradt, akik nem aknaztak ki a helyzetet, es visszavonultak Budara. Tenylegesen a Gorgei-hadtest nem tudott beavatkozni, miutan Gorgei ? ?nem talalvan meg a f?hadiszallast” kesedelmesen vette volna fel a harcerintkezest. Klapka elfelejtette biztositani a Siroki-volgyet, igy a visszavonulas elkerulhetetlen volt. A szabadsagharc egyetlen ketnapos utkozetenek merlege valojaban az ?eldontetlen” fele hajlott, hiszen egyik fel sem erte el strategiai celjat, bar Windisch-Gratz, a Csaszari-Kiralyi hadsereg vezet?je tulertekelte a csatat, es azt jelentette a Becsi udvarnak , hogy ?a lazado hordakat iszonyu mennyisegben pusztitotta el”. Ennek hatasara adta ki az ifju Ferenc Jozsef , aki a hadvezeri jelentest komolyan vette, 1849. marcius 4-en az olmutzi alkotmanyt . A kes?bbi hadi esemenyek ? a tavaszi hadjarat ? igazoltak, hogy a magyar hadtestek meg?riztek ut?kepesseguket, harckeszseguket, Windisch-Gratz jelentese tehat mindenkeppen tulzas volt.

A lengyel f?vezer [ szerkesztes ]

Az 1830/31. evi lengyel szabadsagharc f?vezeret, Dembi?ski tabornokot 1849. januar elejen Teleki Laszlo kuldte Parizsbol Magyarorszagra . Az 1831. evi litvaniai visszavonulasaval Europa -szerte hiresse lett Dembi?ski neve nyilvan nem volt ismeretlen a novemberi felkeles esemenyeit ifjukoraban figyelemmel kiser? Kossuth el?tt.

Rogeszmes terv ? Hibas taktika [ szerkesztes ]

A lengyel tabornok kinevezese azonban szerencsetlen valasztasnak bizonyult. Dembi?ski titkolozo, bizalmatlan termeszete, lobbanekony, indulatos magatartasa nem nyerte el a magyar hadtestparancsnokok rokonszenvet. A tabornok osszeveszett Perczellel , feljelentette Klapkat Kossuthnal, majd Gorgeivel keveredett indulatos szovaltasba.

Dembi?ski haditerver?l annyit tudunk, hogy Mez?kovesd es Eger tajan akarta megvivni a dont? csatat. El?tte azonban ket hadosztallyal Szolnok tersegeben tuntet? tamadast inditott volna a varost ved? csaszari-kiralyi dandar ellen. Olyan maniakusan ragaszkodott tervehez, hogy az elszigetelten allo Schlik -hadtest uldozeset is megtiltotta, abbol kiindulva, hogy ha Schlikre sulyos vereseget mernek, Windisch-Gratz nem mer elmozdulni Budarol , s akkor, bizony, l?ttek a Mez?kovesd es Eger kozotti csatanak. Ezzel magyarazhato, hogy amikor Klapka februar 24-en Petervasaran rajta akart utni Schlik hadtesten, Dembi?ski az egyik oszlopot visszarendelte, s igy a kivant siker ismet elmaradt.

Er?viszonyok [ szerkesztes ]

A Schlik-hadtest veszelyeztetett helyzetet es a magyar csapatok aktivitasat latva Windisch-Gratz februar kozepen meginditotta csapatait a Tisza-vonal fele. Egyreszt meg akarta akadalyozni a magyar hadsereg osszpontositasat, illetve meg akarta el?zni annak el?renyomulasat, masreszt fel akarta venni a kapcsolatot Schlik hadtestevel, amellyel eddig csak futarok utjan tartotta az osszekottetest. Windisch-Gratz tabornagy a tamadasra 30 000 katonat es 165 loveget mozgositott.

A magyar fel ereje (olasz es lengyel onkentesekkel) korulbelul 43 000 f?t es 150 loveget tett ki, ebb?l a f?vezer a csataban 36 000 emberre es 136 lovegre szamithatott. Megvolt tehat az esely a magyar gy?zelemre. Ennek azonban volt egy alapvet? feltetele: az er?k osszevonasa. Dembi?ski eppen ezt mulasztotta el.

A csaszari-kiralyi f?er?k februar 26-an delel?tt 10 orakor indultak meg Gyongyosr?l , s delutan 2 ora tajban utkoztek el?szor a Tarna vonalan allo magyar csapatokba. Az I. hadtest Dessewffy Arisztid ezredes vezette hadosztalya Verpeleten foglalta el allasat. Egy kisebb kulonitmenye a siroki szorost ?rizte. A kozseg ele erkez? ellenseges csapatok hamar felismertek, hogy a magyar hadosztaly joval er?sebb naluk, ezert rovid csatarozas utan delkeleti iranyban, Feldebr? fele fordultak.

A csata lefolyasa [ szerkesztes ]

Lerombolt hidak a Tarnan [ szerkesztes ]

A VII. hadtest Poeltenberg -hadosztalya deli 12 ora tajban vonult be Feldebr?re. Poeltenberg delutan 2-kor rohamlepesben inditotta meg csapatait, s atkelt a Tarnan. Hadosztalya kezdetben a Colloredo vezer?rnagy vezette dandarral keveredett harcba az aldebr?i erd?ben. Eleinte egyik fel sem tudta kier?szakolni a dontest, am Colloredo ujabb es ujabb er?siteseket kapott, igy Poeltenberg kenytelen volt kiuriteni az erd?t. Miutan Kapolna fele kikuldott jar?reit?l semmilyen hirt nem kapott, a csaszari-kiralyi tuzerseg tuzeben atkelt a Tarnan, lerombolta a hidakat, kiuritette Al- es Feldebr?t, majd visszavonult Kerecsend fele. A csaszari-kiralyi csapatok megszalltak az erd?t, de a Tarnan nem keltek at, s nem szalltak meg a ket kozseget sem. Az ejszaka folyaman egy huszarjar?r elen Poeltenberg szemelyesen lovagolt vissza Kapolnara. Itt az id?kozben megerkezett Dembi?skit?l azt az utasitast kapta, hogy hadosztalyaval terjen vissza Al- es Feldebr?re. Az ezredes masnap reggel mar Al- es Feldebr?nel allomasozott.

Elkesett parancs [ szerkesztes ]

Az I. hadtest Mariassy -hadosztalyanak Driquet-dandarja a csata kezdeten a Tarna nyugati partjan, a kompolti erd? es a kapolnai sz?l?k kozott allt fel. Mariassy Janos ezredes rendelkezesere allt meg a Csaszar-huszarezred negy szazada is. Mariassy csapataival megprobalta megkerulni a Franz Wyss vezer?rnagy vezette csaszari-kiralyi dandart, am kiserletet felfedeztek. Wyss lovassaga szetszorta a megkerul? oszlop elen halado huszarokat, majd a negyszogbe fejl?d? honvedzaszloaljat is. A Mariassy altal vezetett Csaszar-huszarok azonban megallitottak a csaszari-kiralyi lovassagot. A hadosztaly vegul is rendben vonult vissza a Kapolna el?tti, de meg mindig a Tarna nyugati partjan lev? allasba. A II. hadtest Kisfaludy Mor ?rnagy vezette dandarja Kalnal allt fel. A dandar az els? agyuszora atkelt a Tarnan, s szembeszallt a csaszari-kiralyi csapatokkal. Noha mind letszamat, mind tuzerseget tekintve gyengebb volt ellenfelenel, meg?rizte allasait, s tuzersegevel nagy veszteseget okozott az ellensegnek.

Maga a f?vezer, Dembi?ski eppen Egerben ebedelt Gorgeivel, amikor az els? agyuszot meghallottak. Azonnal kocsira ultek, s Kapolnara siettek. Sotetedes el?tt ertek oda. Ebben a helyzetben a legfontosabb teend? a csapatok osszpontositasa lett volna. Dembi?ski este 7 orakor adta ki intezkedeseit a hatrebb lev? csapatok meginditasara. Ezek kozul azonban csak ket hadosztaly kapta meg id?ben a parancsot. Igy a Sulcz-hadosztaly egy resze a Verpeletet ved? csapatokhoz csatlakozott, az Aulich -hadosztaly pedig Kalra vonult.

A siroki szoros [ szerkesztes ]

Az ejszaka folyaman romlott a magyar fel helyzete. A Petervasaran allo Schlik-hadtest ugyanis lenyegeben harc nelkul megszallta a siroki szorost, s ezzel a Verpeleten allo magyar csapatok oldalaba kerult.

A csata februar 27-en folytatodott. A csaszari-kiralyi f?vezer celja Kapolna elfoglalasa, vagyis a magyar arcvonal atszakitasa es a magyar jobbszarny felmorzsolasa volt. Ekkor ugyanis mar tudta, hogy Schlik elfoglalta a siroki szorost, s hadtestevel Verpelet, a magyar jobbszarny legszels? allasa fele tart.

Verpelet megtartasa Klapka feladata volt ? egyetlen hadosztallyal. Dembi?ski utasitotta Klapkat, hogy foglalja vissza a siroki szorost. Segitsegul kuldte Poeltenberget is. Egyben felszolitotta Gorgeit, vegye at a vezerletet Verpeletnel, s akadalyozza meg az ellenseges er?k egyesuleset. Poeltenberg akkor erkezett meg Verpelet ele, amikor a kozseg Schlik kezere kerult, de meg eppen id?ben ahhoz, hogy Schlik verteseinek rohamat huszaraival visszaverje. Klapka e siker utan megprobalta visszavenni a kozseget ? sikertelenul.

Elakadt tamadas [ szerkesztes ]

Ekkor erkezett a helyszinre Gorgei. A Dessewffy- es a Poeltenberg-hadosztaly elen delutan 2?3 oraig feltartoztatta Schlik hadtestet a Verpelett?l keletre fekv? magaslatokon. Ekkor azonban kenytelen volt Kerecsend fele visszavonulni, ha nem akarta kockaztatni, hogy a Kapolnan, Kalon es Tofalun at el?retor? ellenseg elvagja visszavonulasi utjat.

Kapolnanal Dembi?ski a Mariassy-hadosztalyt visszavonta a Tarna keleti, alacsonyabban fekv? partjara, s eltorlaszoltatta a folyon atvezet? hidat. A kozseg vedelmet a Driquet-dandarra bizta. Mariassy Janos alezredes figyelmeztette Dembi?skit, hogy nehezen vedhetik meg Kapolnat, hiszen a tulpart uralkodik az innens? felett, am a tabornok nem hallgatott ra. A Wyss-dandar valoban atnyomult a hidon, s a kozseg nagy reszet birtokba vette. Dembi?ski erre rohamra vezenyelte a Driquet-dandar gyalogsagat. A 44. es 47. zaszloalj, illetve a Zanini-zaszloalj ket kiserletet is tett a kozseg visszavetelere.

A Psotta Moric ?rnagy es Mednyanszky Cezar tabori f?lelkesz altal vezetett Zaniniak egeszen a Tarnan ativel? k?hidig jutottak, itt azonban az ellenseg gy?r?jebe kerulve a zaszloalj nagy resze megadta magat. A ket honvedzaszloalj rohamat a csaszari-kiralyi csapatok altal megszallt, a falu keleti szelen allo kocsma ellen Mariassy szemelyesen vezette. A ket zaszloalj be is vette a kocsmaepuletet, amelyet ezutan a 44. zaszloalj szallt meg. A Zanini-zaszloalj fegyverletetele utan azonban az egesz Wyss-dandar erre a ket zaszloaljra zudult, s ki?zte a honvedeket a kocsmabol. Mariassy meg egy kiserletet tett a visszavetelre, de aztan kenytelen volt visszavonulni Kerecsend fele. Az ellenseg tamadasa azonban itt el is akadt, s Windisch-Gratz a kozsegt?l eszakra, Tofalun at probalta megkerulni a magyar csapatokat, hogy vissza?zhesse ?ket.

Szemere Bertalan miniszterelnok. A csata utan Gorgeit nevezte ki f?vezerre

A f?vezer levaltasa [ szerkesztes ]

A Kalnal allo magyar csapatokat Dembi?ski meg az ejszaka folyaman visszavonta a Tarna keleti partjara. Aulich csapatai februar 27-en visszavertek az ellenseg valamennyi tamadasat. Aulich azonban a Kapolna visszavetelere inditott tamadas el?tt parancsot kapott Dembi?skit?l, hogy csapataival vonuljon eszaknak, s onnan biztositsa a tamadast. Aulich meg is indult, utkozben azonban ertesitettek, hogy a csaszari-kiralyi csapatok kiszoritottak Kalrol a Kisfaludy-dandart. Aulich erre visszafordult Kal fele, de mire odaert volna, Dembi?ski utasitotta, hogy a Kisfaludy-dandarral egyutt ? is vonuljon vissza.

Noha id?kozben Guyon es Kmety hadosztalyai is megerkeztek Kerecsend kornyekere, Dembi?ski nem folytatta a csatat, hanem elrendelte a visszavonulast. Ennek soran ismet tanujelet adta hadvezeri alkalmatlansaganak. Klapka hadtestenek tisztjei erre kijelentettek, hogy csak akkor kovetik Dembi?ski utasitasait, ha azokat valamelyik hadtestparancsnok ellenjegyzi. A marcius 3-an Tiszafureden osszeult tiszti gy?lesre Gorgei Artur inditvanyara meghivtak Szemere Bertalant , a politikai hatalom teljhatalmu kepvisel?jet, s ?t kertek fel kozvetitesre. Szemere a hadtestparancsnokok kisereteben felkereste Dembi?skit, s megprobalta ravenni arra, hogy tartson haditanacsot. Mivel erre nem volt hajlando, Szemere ideiglenesen Gorgeire bizta a f?vezeri posztot.