A
kabitoszerek
azok a tudatmodosito hatasu
pszichotrop anyagok
, amelyek
torvenyi
szabalyozas ala vannak rendelve, es amelyek torvenyen kivuli, szabad hasznalata kulonleges veszelyt jelent nemcsak a hasznalojara, de a
tarsadalomra
nezve is. A kabitoszer, mint jogi fogalom nem oleli fel az osszes ismert tudatmodosito hatasu pszichotrop anyagot, ebb?l kovetkez?en azok jogi ertelemben legalis pszichotrop, tudatmodosito szerek es nem kabitoszerek.
[1]
A kabitoszer fogalmanak pontositasa
[
szerkesztes
]
Sok ezer ? els?sorban medikalis celra, gyogyszerkent hasznalt ? a kozponti idegrendszerre hato vegyulet (pszichotrop szer) egy kis csoportja tudatmodosito hatassal is rendelkezik.
[3]
A tudatmodosito anyagokon belul szamtalan olyan anyag van, amely psziches fuggeshez, fizikai
dependenciahoz
vagy annak legsulyosabb formajahoz, az
addikciohoz
vezet.
[4]
A tudatmodosito addiktiv szerek rendkivul veszelyesek az egyen egeszsegere, a szerhasznalo kozvetlen kornyezetere, de ezen tulmen?en a b?nozes forrasakent kulonos veszelyt jelentenek magara a tarsadalomra is. Az emlitett veszelyek miatt a legnagyobb addikcios kockazatu szerek szabad hasznalatat es forgalmazasat nemzetkozi megallapodasokon alapulo torvenyek szabalyozzak vilagszerte.
[5]
A tudatmodosito szerek kozul torvenyileg kiemelt, fokozott veszelyt jelent? szereket nevezik kabitoszernek. Az egyes tudatmodosito hatassal rendelkez? szerek kivalasztasa es kabitoszerre min?sitese tehat nem annyira hatastani alapon, mint altalanos tarsadalmi veszelyesseguk alapjan tortenik.
Ebb?l kovetkez?en
Magyarorszagon
kabitoszernek min?sulnek mindazon anyagok, amelyek szerepelnek az 1961-ben
New Yorkban
az
Egyesult Nemzetek Szervezeteben
alairt
Egyseges Kabitoszer Egyezmenyben
, tovabba az azt kiegeszit?, 1971-ben Becsben alairt pszichotrop anyagok listajan, amelyet a magyar jog a torvenyekbe beepitett es alkalmaz.
[6]
A kabitoszerek korebe tartozo, ? tehat a kulonleges jogi elbiralas ala es? ? anyagokra jellemz?, hogy hasznalatuk torvenybe utkozik. Ekozben mas, kisebb tarsadalmi veszelyt jelent? tudatmodosito szerek hasznalata legalis. Ez nem azt jelenti, hogy a nem kabitoszernek kategorizalt pszichotrop, tudatmodosito szerek, amelyek rendszeres hasznalata csak enyhe dependenciat okoz, ne lennenek egeszsegre artalmas anyagok. Szigoruan tiltott es igy kabitoszernek min?sitett anyag peldaul a
morfin
,
heroin
,
kokain
,
amfetamin
, de tudatmodosito hatasa ellenere nem tartozik a kabitoszerek kategoriajaba az
alkohol
, a dependenciat okozo
nikotin
es meg kevesbe az elvezeti szernek hasznalt, enyhe szerfuggest okozo
koffein
.
[7]
A kabitoszer fogalom tehat jogi kategoria, mely elnevezes az orvosi es gyogyszereszi munkaba is mint jogi terminologia epul be, es nem hatastani besorolaskent alkalmazott fogalom.
[8]
[9]
A kabitoszerekkel kapcsolatos fogalmak
[
szerkesztes
]
A kabitoszerekkel ? mint ?kulonleges anyagokkal” ? foglalkozo szakemberek,
orvosok
,
gyogyszereszek
valamint a visszaelesekkel foglalkozo b?nuldozes es
igazsagszolgaltatas
szakemberei szamos szakkifejezest hasznalnak a kabitoszerekkel kapcsolatos munkajuk soran.
A hivatalos nyelvben vagy az orvosi szaknyelv szovegeben a felreertesek vagy szakmai hibak elkerulese erdekeben a definiciok egyertelm?en es szakszer?en vannak megfogalmazva. Gyakran el?fordul azonban, hogy a szaknyelv altal hasznalt terminologia vagy egyes szakkifejezesek jelentese nem talalkozik a koznyelvben, az utca embere altal szabadon ? es kovetkezmenyek nelkul ? hasznalt kifejezesek jelentesevel. Ez utobbi szohasznalataba gyakran keverednek az idegen nyelv? mediabol atvett, olykor hibasan forditott es alkalmazott fogalmak.
Az alabbiakban a teljesseg igenye nelkul, a kabitoszerekkel kapcsolatos nehany fogalom kerul felsorolasra, felhivva a figyelmet a hivatalos nyelv es az utca
szlengje
kozotti kulonbsegre es az azokbol ered? felreertesekre.
- Kabitoszer-abuzus
: Az ?
abuzus
” szo jelentese ?visszaeles”, tehat a szer-abuzus kabitoszerrel, gyogyszerrel torten? visszaelest jelent, ami tipikusan ? de nem kizarolagosan ? a pszichotrop szerekre, azokon belul is a tudatmodosito szerekre jellemz?. Visszaelesnek nevezhet? ezen szerek nem orvosi celu, nem gyogyitasi szandeku hasznalata, onkez? adagolassal, melynek egyeduli celja a szerhasznalo
hangulatanak
,
tudatanak
, psziches statuszanak a befolyasolasa. A szer-abuzusra jellemz?, hogy az adott orszagban, kulturaban elfogadott tarsadalmi vagy gyogyitasi formakkal ellentetes.
[10]
- Abuzuspotencial
: A kifejezes addiktologiai, illetve
farmakologiai
fogalom. Egy pszichotrop anyagnak az a kepessege, hogy milyen mertekben kepes azonnali jo erzest, oromot, psziches kielegulest el?idezni a szer hasznalojaban, hogy annak psziches statuszat ily modon befolyasolja. Ez a szerek veszelyessege szerinti rangsorolasaban segiti a szakembereket. A pszichotrop szerek ebben a tekintetben er?sen elternek egymastol. A
heroin
vagy az
amfetamin
abuzuspotencialja nagy, mert azonnal kepesek ilyen hatasokat kivaltani. Ezzel szemben peldaul az antidepresszansok erre nem kepesek.
[11]
- Tolerancia
: A kabitoszerek tobbsegere jellemz?, hogy ismetelten es hosszabb ideig tarto alkalmazas soran a szervezet hozzaszokik az alkalmazott mennyiseghez, es egyre nagyobb dozis szukseges ugyanazon hatas eleresehez.
- Dependencia
: A dependencia vagy szerfugg?seg bizonyos anyagokkal szemben kialakulo psziches es fizikai fugg?seget jelent. Az elnevezest akkor hasznaljak, ha az egyen onmaga oromenek kielegitese erdekeben, er?s bels? kenyszert erez a kabitoszer hasznalatara annak psziches, oromszerz? hatasai miatt, vagy a ?szer” hianya okozta kellemetlen elvonasi tunetek enyhitese erdekeben.
- Addikcio
: Az addikcio diagnosztikai fogalom, a szerfugges legsulyosabb formaja, a
kozponti idegrendszer
betegsege, amelyben a psziches es a fizikai dependencia egyuttesen van jelen, es amely allapotbol a beteg nehezen hozhato vissza. Az onpusztito magatartas negativ kovetkezmenyeinek ellenere az addikciora jellemz? a kabitoszer megszerzesere es hasznalatara torekv? er?s motivacio.
- Pszichotrop / pszichoaktiv szerek
: A szakirodalomban a pszichotrop anyagok a kozponti idegrendszerre hato, kulonboz? farmakologiai termeszet? szerek gy?jt?neve, melyet neha ? a kevesbe szakmai forrasok ? a magyarosabb hangzasu pszichoaktiv szoval jelolnek.
[3]
A pszichotrop anyagok oriasi csaladjaba tartoznak a nyugtatok, altatok, szorongascsokkent?k, az
epilepszia
gyogyszerei, az altalanos es helyi erzestelenit?k, az antipszichotikus hatasu szerek,
antidepresszansok
, antimanias szerek, pszichostimulansok, a neurodegenerativ betegsegek gyogyszerei, opioidok, alkohol es meg szamos elvezeti szer is.
[12]
A felsorolt szertipusok kozott vannak olyanok, amelyek tudatmodosito hatassal rendelkeznek, dependenciat valtanak ki vagy egyenesen addiktivak.
[13]
Ez utobbiak kozott vannak olyan anyagok, amelyeket a tarsadalmi veszelyesseguk okan kabitoszerkent kategorizaltak, es ezert el?allitasuk, alkalmazasuk torvenyileg szabalyozott. El?bbiekb?l kovetkezik, hogy a kabitoszerek es tudatmodosito anyagok mind pszichotrop anyagoknak tekinthet?k, de hibas ennek a forditottja, miszerint a pszichotrop/pszichoaktiv szerek mind kabitoszerek. A pszichotrop/pszichoaktiv szerek dont? hanyada (>90%) ugyanis nem addiktiv, nem kabitoszer, es tudatmodosito hatassal sem rendelkezik.
- Drog
: Az utobbi evtizedekben a drog kifejezes gyokeret vert a magyar kozbeszedben, es bar pontos definicio sohasem tartozott hozza, az utca emberenek szohasznalatban a legtobbszor kabitoszereket vagy neha szelesebb ertelemben pszichotrop anyagokat ertenek alatta. A ?drog” kifejezes az eredetet tekintve nemzetkozi szo, a francia
drogue
(=vegyszer) alapjan. Ennek szarmazeka az angol
drug
(=gyogyszer, altato, kabitoszer). A francia szo eredete vitatott, altalaban ugy gondoljak, hogy ennek a regi alnemet
droge
(=szaraz) a forrasa, masok szerint keleti eredet? szo. A magyar nyelvbe nemet kozvetitessel kerult be.
[14]
A magyar gyogyszereszi szakirodalomban a drog egyetlen jelentese: termeszetes eredet?, tobbnyire szaritott novenyi vagy ritkabban allati alkotoresz, amelynek gyogyito hatast tulajdonitanak es amelyet gyogyszerek el?allitasahoz hasznalnak (pl. romai
kamilla
-virag,
anizsolaj
,
koromvirag
,
galagonya
viragos hajtasveg, mezei
kakukkf?
viragos hajtasa,
csipkerozsa
altermese). A drog, mint szakkifejezes tehat a magyar nyelvben nem jelent kabitoszert, de meg pszichotrop anyagot sem.
[15]
Termeszetesen ez nem zarja ki azt, hogy a gyogyszereszi ertelemben hasznalt es nevezett drogok kozott ne fordulna el? pszichotrop anyag vagy addiktiv szer (pl.
opium
).
- A magyar jog nyelvhasznalataban a ?drog”, mint definialatlan kifejezes nem kap ertelmet, ebb?l kovetkez?en a torvenyek szovegeben sem fordul el?.
[* 2]
Ugyanakkor emlitest erdemel az az ellentmondas, hogy mikozben a jog a torvenyek szovegenek megfogalmazasaban keruli a nem definialt drog szo hasznalatat, addig a magyar
Nemzeti Drogellenes Strategia Program
szabadon, ertelmezes nelkul hasznalja azt.
[16]
- A magyar nyelvben gyokeret vert ?drog” szo fogalmanak tisztazasakor nem hagyhato figyelmen kivul annak angol eredete, a
drug
kifejezes, amely angolszasz nyelvteruleten egyarant jelent gyogyszert es kabitoszert. Bar az angol szakirodalom igyekszik a kabitoszereket a kozonseges gyogyszerekt?l kulonvalasztva azokat specifikus
?controlled substances”
elnevezessel illetni, ez a torekves csak a szigorubb szohasznalatot megkovetel? szakirodalmi munkakban, tankonyvekben valt elfogadotta. Meg a beszelt szaknyelvben is a rovidebb hangzasu
drug
elnevezes a gyakoribb. Ez a tendencia megtalalhato a magyar irott es beszelt szaknyelvben is.
- Narkotikum
: A koznyelvben a narkotikum szohasznalat er?sen elter annak valodi szakmai ertelemben hasznalt jelenteset?l. A ?narkotikum” kifejezes alatt az orvosi es gyogyszereszi terminologiaban a
sebeszeti
beavatkozasok soran hasznalt, inhalacios es intravenas erzestelenit?t ertik (ismertebb neven a sebeszeti altatot). Ezek koze tartozik a
dietil-eter
,
kloroform
, halotan,
etil-klorid
,
dinitrogen-oxid
, metoxifuran, amelyek nem tekinthet?k kabitoszernek.
[* 3]
Ezzel szemben az angolszasz szakirodalomban a
narcotic
szo az opioid tipusu kabitoszereket jelenti.
[* 4]
Tehat az angol nyelvben sem az osszes kabitoszer ertend? alatta, hanem csak az opiatok. Az elter? magyar koznyelvi es szaknyelvi hasznalat miatt a jogaszi szaknyelv nem alkalmazza a narkotikum kifejezest a kabitoszerekkel kapcsolatos torvenyek megfogalmazasaban.
[17]
- Narkozis
: A ?narkozis” kifejezes alatt az utca embere altalaban valamilyen kabitoszer hatasa alatt allo szemely (?narkos”) er?sen befolyasolt tudati allapotat erti. Ezzel szemben az orvosi szaknyelv a sebeszeti beavatkozasokhoz alkalmazott altalanos erzestelenitest (ismertebb neven altatast) erti narkozis alatt, amely a tudatnak es a szervezet erz? m?kodesenek atmeneti kikapcsolasat jelenti.
[18]
Az ember es a kabitoszer
[
szerkesztes
]
Az ember a tortenelme szinte minden id?szakaban hasznalt valamilyen tudatmodosito, termeszetes anyagot, amit a termeszetben talalt novenyekb?l, gombakbol, bogyokbol, fakergekb?l vagy kaktuszokbol allitottak el?. Evezredekkel a modern civilizacio el?tt, a kesei
k?korszak
id?szakaban az ember mar megtalalta es alkalmazta a termeszetb?l a legtobb ma is ismert novenyi vagy allati eredet? nyugtatot, euforizalo anyagokat, hallucinogeneket vagy stimulalo szereket ? a
farmakologia
nyelven a
pszichotrop anyagokat
. A megismert anyagok szama evr?l evre novekedett, es ma mar a novenyvilag tobb mint 6000 fajarol tudjuk, hogy az ember psziches magatartasat befolyasolni kepesek, tehat tudatmodosito, pszichotrop hatasaik lehetnek. Az
okori
kulturak asatasok soran feltart konyhai hulladekaban talalt novenyi maradvanyok,
makgubok
,
nadragulya
es
csattano maszlag
maradvanyok arrol tanuskodnak, hogy az okor embere megismerte es alkalmazta transzcendentalis elmenyek atelesehez a kabito, pszichotrop
drogokat
, illetve a deliriumot okozo szereket. Ezek a szerek mas
gyogynovenyekkel
keverve mar hasznalatosak lehettek az
?skori
orvoslasban is.
[19]
A
20. szazadban
a
gyogyszereszet
es a
kemia
fejl?desevel valt lehet?ve a novenyekb?l kivont hatoanyagok kemiai atalakitasaval az eredeti anyagoknal "er?sebb" hatasu pszichotrop szerek alkalmazasa els?sorban orvosi celra, amelyeket azonnal kovettek az uj, szintetikus el?allitasu anyagok. A pszichotrop anyagok a medikalis felhasznalas mellett alkalmazast nyertek a modern ember hetkoznapjaiban, mint a tarsadalmi elet "szinesit? anyagai".
[20]
A ma hasznalt es fogyasztott pszichotrop elvezeti es tudatmodosito anyagok szama oriasi, es szamuk folyamatosan novekszik. Ezek a szerek kisebb vagy nagyobb mertekben befolyasoljak az egyen gondolkodasat, helyzetiteletet, tudatat, cselekedeteit vagy cselekv?kepesseget. A tudatmodosito pszichoaktiv szerekre altalaban jellemz? az azokhoz torten?
hozzaszokas
(tolerancia), a veluk szemben kialakulo
fugg?seg
(dependencia) es sok esetben a fugg?seg legsulyosabb formaja az
addikcio
kialakulasa. A felsorolt hatasok testi es psziches onpusztito folyamatok, amelyek sok esetben mar nemcsak az egyen egeszsegere, kornyezetere, csaladjara, a tarsadalomba valo beilleszkedesere veszelyesek, de kiemelt veszelyt jelentenek magara a tarsadalomra is.
[21]
Az
ENSZ
drogugyekkel foglalkozo szervezetenek (UNODC)
[* 6]
adatai szerint a vilagon 48?50 millio rendszeres kabitoszer-fogyaszto el.
[22]
Az EMCDA,
[* 7]
az Europai Unio drogugyekkel foglalkozo szervezete, evente ad ki jelentest a tagallamok szamara az europai kabitoszer-fogyasztassal es felhasznalassal kapcsolatos adatokrol.
[23]
A szervezet 1999 ota ad jelentest a kelet- es kozep-europai orszagok kabitoszer-fogyasztassal kapcsolatos statisztikajarol, melyb?l kiolvashato, hogy az Europai Unioban a pszichostimulans jelleg?
amfetamin
es szarmazekainak hasznalata ugrasszer?en emelkedik, es feltehet?en hamarosan megel?zi az eddig legnepszer?bb tiltott szert, a
kannabiszt
. A felmeresek alapjan az Europai Unioban az osszlakossag 5?30%-a hasznal rendszeresen kannabiszt, de a fiatalok koreben ez meghaladja a 40%-ot.
[24]
Az
USA
-ban sem jobb az illegalis szerhasznalat statisztikaja. Az USA-ban a legnepszer?bb szer a
marihuana
, amelyet az amerikaiak harmada hasznalt mar eleteben legalabb egyszer, es emellett kozel 1,3 millio ember el illegalis intravenas szerekkel. Ez utobbiakbol mintegy felmillio a heroinhasznalo, akik szama ? a legujabb trendekr?l keszitett statisztika szerint ? tovabbi novekedest mutat.
Kanadaban
letszamaranyosan kevesebb, de hasonlo osszetetel? a kabitoszer-hasznalat, mint az USA-ban.
[25]
[26]
Felmeresek szerint
Magyarorszagon
mintegy 35?55 ezer kabitoszerfugg? szemely ismert, es tovabbi 70?120 ezer ? f?leg a fiatalabb korosztalyt erint? ? alkalmi szerhasznaloval szamol a statisztika. Bar az illegalis szerfogyasztas tekinteteben Magyarorszag nincs Europa elmez?nyeben, az ugynevezett kemeny drogokkal valo visszael?k szama eleri a 10 ezer f?t. Ez utobbi szerfogyasztok 2/3-a
heroint
, 1/3-a
kokaint
hasznal. Az egeszsegugyi statisztikak Budapesten mintegy 4000 rendszeres heroinhasznalot tartanak nyilvan. A kozepiskolas korosztaly koreben elvegzett felmeres szerint a fiatalok 70?80%-a kiprobalt mar valamilyen tiltott szert.
[25]
Forras: US Pharmacist
A kabitoszerek nemzetkozi kontrollja
[
szerkesztes
]
Az ENSZ
Egeszsegugyi Vilagszervezete
altal felallitott becsi szekhely? Nemzetkozi Kabitoszer-Ellen?rz? Szerv
[* 8]
negy osztalyba sorolja a kabitoszereket es pszichoaktiv anyagokat, egysegesitve azok nemzetkozi kezeleset, ellen?rzeset. Az ellen?rzes ala vont szerek felosztasanal
[* 9]
kovetett egyik f? alapelv, hogy az adott szert hasznaljak-e orvosi celra vagy annak medikalis alkalmazasa szuksegtelen. Tovabba a felosztas figyelembe veszi a szer abuzuspotencialjat, illetve dependencia-kapacitasat. A negy kategoriaba sorolt szerek legismertebb kepvisel?it ? a teljesseg igenye nelkul ? mutatja be az alabbi tablazat.
A WHO ellen?rzese ala es? pszichotrop szerek csoportositasa
Kategoria
|
Orvosi hasznalat
|
Addikcios potencial
|
Pszichotrop szerek
|
I.
|
nincs
|
jelent?s
|
|
II.
|
van
|
jelent?s
|
- morfinszarmazekok: oximorfon,
oxikodon
,
hidromorfon
,
meperidin
,
metadon
,
fentanil
- pszichostimulansok:
kokain
, metilfenidat, karmabinoidok,
amfetaminok
- depresszansok: pentobarbital, glutetimid, amobarbital, szekobarbital
|
III.
|
van
|
mersekelt
|
- opium: ?csekely mennyiseg”
- morfinszarmazekok:
buprenorfin
,
kodein
,
dihidrokodein
- pszichostimulansok: benzfetamin, fendimetrazin
- kannabinoidok:
dronabinol
- anabolikus szteroidok: fluoximeszteron, metiltesztoszteron, nandrolon, oxandrolon,
tesztoszteron
- depresszansok: II. osztalyba sorolt szerek ?csekely mennyisege”, butabarbital,
ketamin
, tiopental
|
IV.
|
van
|
gyenge
|
- opioidok: butorfanol, pentazocin, propoxifen
- pszichostimulansok: mazindol,
modafinil
, fentermin,
szibutramin
- depresszansok:
alprazolam
,
klordiazepoxid
,
klonazepam
- egyeb:
meprobamat
, metohexital,
fenobarbital
,
zolpidem
|
A ?designer drogok"
[
szerkesztes
]
A kabitoszerek elleni kuzdelem egyik legnehezebb problemajat jelentik az uj, utcan szinte hetente megjelen?, szintetikusan el?allitott, pszichotrop szerek, amelyekkel a WHO altal kontrollalt anyagok listajat kijatsszak. A mar jol ismert es tilto listara kerult szerek kemiai szerkezeteben vegzett aprobb valtoztatasokkal a tudatmodosito hatast meg?rz?, uj molekulakat allitanak el?, amelyek ily modon a torveny bet?je szerint nincsenek tiltva. Id?t vesz igenybe, mire a b?nuldozes latoterebe jutnak es torvenyileg tiltolistara kerulnek a foldalatti zuglaboratoriumokban szintetizalt, uj szerek (ismertebb neven ?
designer drogok
").
[27]
Emiatt a kontrollalt anyagok listajat folyamatosan ellen?rizni es b?viteni kell, hogy az uj kabitoszerek is rakeruljenek a listara. Az uj szintetikus szerek folyamatos megjelenese a kabitoszerek feketepiacan nyugtalanito problema a jog gyakorlataban, mivel megjelenesukkor meg legalis kemiai anyagok, analitikai kimutatasukra nincs a helyszinen, azonnal alkalmazhato modszer.
[28]
Az orvosok szamara a problemat az jelenti, hogy az uj szintetikus szerekkel kapcsolatosan nincsenek toxikologiai ismereteik, a mergezesek vagy tuladagolasok soran nem rendelkeznek kezelesi tapasztalatokkal.
[29]
A kabitoszerek ?csekely” es ?jelent?s” mennyisegenek fogalma a magyar jogban
[
szerkesztes
]
A torveny pontosan meghatarozza, hogy mely szerek tartoznak szabalyozas illetve visszaeles eseten buntetes ala. A torveny ertelmez? rendelkezesei alapjan a
buntet?jog
gyakorlata ismeri es alkalmazza a kabitoszer mennyisegere vonatkozo ?csekely” es ?jelent?s” mennyisegek fogalmat. A kabitoszerrel elkovetett
b?ncselekmenyeknel
a kiszabott
buntetesi
tetel mindig figyelembe veszi a visszaeles targyat kepez? kabitoszer mennyiseget is. A kabitoszerek ?csekely”, illetve ?jelent?s” mennyisegeit ? a teljesseg igenye nelkul ? az 1979. evi 5. torvenyerej? rendelet 23. § alapjan az alabbi tablazat foglalja ossze.
[30]
A kabitoszer ?jelent?s” mennyiseg?, ha az adott kabitoszerre meghatarozott ?csekely” mennyiseg fels? hatarat husszorosan meghaladja. A torveny celja a sajat fogyasztasra hasznalt mennyiseg es a terjesztesre szant mennyiseg elvalasztasa, mivel ezek kulonboz? buntet?kategoriakba esnek.
- ↑
DEA: United States Drug Enforcement Administration
- ↑
Miutan a gyogyszereszet, es medicina hivatalos szohasznalataban (tehat a farmakologiaban es
farmakognoziaban
) a ?drog” nem jelent kabitoszert vagy tudatmodosito anyagot, ezert ertelemzavaro lenne es felreertesekre adna okot a torvenyekben a drog szo hasznalata.
- ↑
A narkotikumok, tehat az altalanos erzestelenit?k a kozponti idegrendszeri hatas miatt a pszichotrop szerek koze tartoznak.
- ↑
Az angolszasz szakirodalom az altalanos erzestelenit?kre a magyarban hasznalt narkotikum szo helyett a
general anesthetics
kifejezest hasznalja.
- ↑
US Coast Guard
- ↑
UNODC:
United Nations Office on Drugs and Crime
- ↑
EMCDA:
European Monitoring Centre for Drug and Drug Addiction
- ↑
International Narcotics Control Board
- ↑
Schedule of Controlled Substances
- ↑
Az addiktiv hatas jelentektelen. A legmagasabb kategoriaba a kiemelked? tarsadalmi veszelyesseguk miatt lettek besorolva.
- ↑
Bazis formaban megadott, tiszta hatoanyag-tartalom
- ↑
Roviditesek: MDA: metilen-dioxi-amfetamin; MBDB:
N
-metil-1-(3,4-metilendioxifenil)-2-butan-amin; MDE:
N
-etil-MDA; MDMA: metilen-dioxi-metamfetamin; PIA: 1-
N
6
-(2-fenilizopropil)adenozin; PEA:
N
-metil-1-fenil-etilamin
- ↑
A THC (tetrahidro-kannabinol) eseten a tiszta es sav formaban egyuttesen jelenlev? THC-tartalom < 6 g.
- ↑
66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet a kabitoszerekkel es pszichotrop anyagokkal, valamint az uj pszichoaktiv anyagokkal vegezhet? tevekenysegekr?l, valamint ezen anyagok jegyzekre veteler?l es jegyzekeinek modositasarol:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200066.KOR
- ↑
David Nutt, Leslie A. King, William Saulsbury, Colin Blakemore:
Development of a rational scale to assess the harm of drugs of potential misuse.
Lancet, 2007. 369: 1047?1053.
- ↑
a
b
Gyires K., Furst Zs.:
A farmakologia alapjai
, Budapest, Medicina Konyvkiado Zrt., 2011. 2. kiadas, 347?363. oldal,
ISBN 978 963 226 324 3
- ↑
Smith, C. M., Reynard, A. M.:
Textbook of Pharmacology
. Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. 1132?1160. oldal,
ISBN 0-7216-2442-1
- ↑
Gyires K., Furst Zs.:
A farmakologia alapjai
, Budapest, Medicina Konyvkiado Zrt., 2011. 2. kiadas, 510?511. oldal,
ISBN 978 963 226 324 3
- ↑
1965. evi 4. torvenyerej? rendelet a New-Yorkban, 1961. marcius 30-an kelt Egyseges Kabitoszer Egyezmeny kihirdeteser?l:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=96500004.tvr
- ↑
William A. McKim: Drugs and Behavior:
An Introduction to Behavioral Pharmacology.
Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey 07458, 5. kiadas, 2003. 74?102. oldal.
ISBN 0-13-048118-1
- ↑
Issekutz B., Issekutz L.:
Gyogyszerrendeles
. Medicina Konyvkiado, Budapest, 1979. 785?786. oldal.
ISBN 963 240 641 9
- ↑
2005. evi XCV. torveny az emberi alkalmazasra kerul? gyogyszerekr?l es egyeb, a gyogyszerpiacot szabalyozo torvenyek modositasarol.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0500095.tv
- ↑
Gyires K., Furst Zs.:
A farmakologia alapjai
, Budapest, Medicina Konyvkiado Zrt., 2011. 2. kiadas, 512. oldal,
ISBN 978 963 226 324 3
- ↑
Brunton, L.L.:
Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics
. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadas, 608 oldal,
ISBN 0-07-142280-3
- ↑
Brunton, L.L.:
Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics
. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadas, 317. oldal,
ISBN 0-07-142280-3
- ↑
William A. McKim: Drugs and Behavior:
An Introduction to Behavioral Pharmacology.
Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey 07458, 5. kiadas, 2003. 74. oldal.
ISBN 0-13-048118-1
- ↑
Totfalusi Istvan:
Idegen szavaink etimologiai szotara
, Anno Kiado, e.n.,
ISBN 963-375-179-9
- ↑
A VIII. Magyar Gyogyszerkonyvben (Ph. Hg. VIII.) hivatalos novenyi drogok es novenyi eredet? keszitmenyek.
https://uni-eszterhazy.hu/public/uploads/phhgviii-drogok20180903_5b8d40d3a13fb.pdf
- ↑
Nemzeti Drogellenes Strategia Program
.
https://www.parlament.hu/irom39/11798/11798.pdf
- ↑
Szekeres Laszlo:
Orvosi gyogyszertan
. Budapest, Medicina Konyvkiado, 1980. 152?153. oldal
ISBN 963-240-111-5
- ↑
Gyires K., Furst Zs.:
A farmakologia alapjai
, Budapest, Medicina Konyvkiado Zrt., 2011. 2. kiadas, 395. oldal,
ISBN 978 963 226 324 3
- ↑
Schhott H.:
A medicina kronikaja.
Officina Nova, 1993. 27. oldal,
ISBN 963 8185 84 8
- ↑
Gyires K., Furst Zs.:
A farmakologia alapjai
, Budapest, Medicina Konyvkiado Zrt., 2011. 2. kiadas, 510. oldal,
ISBN 978 963 226 324 3
- ↑
Feldman, R. S., Meyer J. S., Quenzer L. F.:
Principles of neuropsychopharmacology
. Sinauer Associates Inc. Publishers, Sunderland, Massachusetts, 1997. 186?187. oldal. ISBN 0?87893?175?9
- ↑
UNODC:
Annual Report,
2018.
- ↑
https://www.emcdda.europa.eu/publications_en
- ↑
Freeman T. P., Groshkova T., Cunningham A., Sedefov R., Griffiths P., Lynskey M. T.:
Increasing potency and price of cannabis in Europe, 2006?16.
Addiction, 2019. 114: 1015?1023.
- ↑
a
b
Gyires K., Furst Zs.:
A farmakologia alapjai
, Budapest, Medicina Konyvkiado Zrt., 2011. 2. kiadas, 510?511. oldal,
ISBN 978 963 226 324 3
- ↑
Canadian Centre on Substance Abuse, Ottawa, (2010):
Stronger together: Canadian standards for community-based youth substance abuse prevention.
ISBN 978-1-926705-50-7
- ↑
Pourmand A, Mazer-Amirshahi M, Chistov S, Li A, Park M.:
Designer drugs: Review and implications for emergency management.
Hum. Exp. Toxicol. 2018. 37: 94?101.
- ↑
Klaassen C. D.:
Casarett and Doull’s Toxicology. The basic science of poisons.
McGraw-Hill, Medical Publishing Division, 2008, 7. kiadas, 1240. oldal.
ISBN 0-07-147051-4
- ↑
Dino Luethi, Matthias E. Liechti:
Designer drugs: mechanism of action and adverse effects.
Arch. Toxicol. 2020. 94: 1085-1133.
- ↑
http://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/1979_5_tvr_kabitoszer_mennyisegi_hatarok.pdf
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]