A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Josikava Eidzsi
|
|
Elete
|
Szuletett
| 1892
.
augusztus 11.
Jokohama
|
Elhunyt
| 1962
.
szeptember 7.
(70 evesen)
Tokio,
Japan
|
Sirhely
| Tama Cemetery
|
Palyafutasa
|
Jellemz? m?faj(ok)
| regeny
|
Kituntetesei
|
- Order of Culture
(1960)
- Kikuchi Kan Prize
(1953)
- Person of Cultural Merit
(1960)
- Aszahi-dij
(1955)
|
Josikava Eidzsi
(
吉川 英治
;
Hepburn
:
Eiji Yoshikawa
?
;
Jokohama
,
1892
.
augusztus 11.
?
1962
.
szeptember 7.
) japan iro.
Eredeti neve Josikava Hidecugu, volt
szamurajcsaladba
szuletett a mai
Jokohama
teruleten. Iszakos apja miatt a csalad elszegenyedett, Josikavanak 11 evesen ki kellett maradnia az iskolabol, s a munka mellett esti tanfolyamokra jart. Ifjukoraban
szenrju
-kat, trefas alkalmi verseket irt. 1921-ben egy ujsag munkatarsa lett, amely azonban az 1923-as nagy kantoi foldrenges idejen tonkrement. Josikava ekkor hatarozta el, hogy az irasbol fog elni.
Tobb kommersz kalandregeny publikalasa utan (pl.
Naruto hicso
, ?Naruto titkos feljegyzesei”, 1926?27) megirta es az Aszahi simbunban folytatasokban (1935?39) kozolte hatalmas tortenelmi regenyet, a
Mijamoto Muszasi
-t, amely a neves 17. szazadi kardforgatorol es irorol szol. Ezt kovette a
Taiko
(mely
Tojotomi Hidejosi
16. szazadi hadvezerr?l es Japan egyesiteser?l szol), majd regi japan kronikak, pl. a
Heike monogatari
,
Taiheiki
megregenyesitese, illetve nepszer? kinai regenyek, pl. a
Vizparti tortenet
atdolgozasa. Japan nyelv? eletm?ve 80 kotetre rug. Az volt a velemenye, hogy a popularis irodalomnak az olvaso lelki epuleset is szolgalnia kell, ezert m?vei rendre erkolcsi kerdesek korul forognak, s a jelent is igyekeznek megvilagitani. Els? lekt?rirokent ? kapta meg 1960-ban a Kultura-erdemrendet, halala el?tt pedig a Szent Kincs-renddel is kituntettek.
Magyarul megjelent m?vei
[
szerkesztes
]
- Muszasi
; Edesviz, Bp., 1993?1994,
ISBN 963-7940-88-X
[1]
- 1.
A szamuraj utja
; ford. Ecsedy Csaba; 1993
- 2.
A haboru m?veszete
; ford. Totisz Andras 1993; 2007; 2017. Helikon, Szenzar
ISBN 978 963 227 883 4
- 3.
A kard utja
; ford. Totisz Andras; 1993
- 4.
A busido-kod
; ford. Totisz Andras; 1994
- 5.
Az elet es halal utja
; ford. Bukor Eva; 1994
- Taiko
; ford. Stefanovits Peter; Ulpius-haz, Bp., 2008,
ISBN 978-963-254-122-8
- Taiko 2.
; ford. Stefanovits Peter; Ulpius-haz, Bp., 2011
- Taiko, 1-3.
; Szenzar, Bp., 2016?2017
- 1. ford. Stefanovits Peter; 2016
- 2. ford. Stefanovits Peter, Illes Robert; 2017
- 3. ford. Toth Andrea; 2017
- ↑
A forditasok angolbol keszultek.
- Japan: An Illustrated Encyclopedia
I?II.
Ed. Alan Campbell, David S. Noble. Tokyo: Kodansha. 1993.
ISBN 4-06-931098-3
- Kato, Shuichi:
A History of Japanese Literature I?III.
, III. kotet, Kodansha, Tokyo, 1983,
ISBN 0-87011-569-3
- Gy. Horvath Laszlo
:
Japan kulturalis lexikon
, Corvina, 1999,
ISBN 963-13-4756-7